Az Alvásmegvonásos EEG

Az Alvásmegvonásos EEG
Array
Az alvásmegvonásos EEG egy nagyon hasznos diagnosztikai eszköz az epilepszia és más neurológiai problémák diagnosztikájában, különösen akkor, ha a rutin EEG vizsgálat nem vezetett egyértelmű eredményre. Az alvásmegvonásos EEG két okból is fontos: az alvásmegvonás, azaz az indukált fáradtság kiválthat a rutin-EEG vizsgálaton rejtetten maradt rendellenes agyi hullámokat, illetve a vizsgálat alatti felszínes alvás alatt egyes epilepsziás kórjelek aktiválódnak és láthatóvá válnak.
Elolvasom »
Mit mutat az EEG epilepszia esetén?
Array
Az EEG egy rendkívül fontos eszköz az epilepszia diagnosztizálásában és kezelésében. A rohamok alatti és közötti eltérések, valamint a különböző típusú EEG vizsgálatok segítenek az orvosoknak a legmegfelelőbb kezelési terv kialakításában. Az EEG nem csak a diagnózis felállításában, hanem a kezelés hatékonyságának nyomon követésében is fontos szerepet játszik. Az EEG azt mutatja, mi történik az agyban a teszt ideje alatt. Ha nincs epileptikus aktivitás a vizsgálat alatt, a teszt 'normális' eredménnyel zárul. Ez nem azt jelenti, hogy nincs epilepsziája, de orvosának több információra lesz szüksége a diagnózishoz, például video-EEG monitorozásra.
Elolvasom »
Hány embernek van migrénes fejfájása ebben a pillanatban?
Array
Mi az a migrén, és miben különbözik a szokásos fejfájástól? A migrén a fejfájás egy olyan típusa, amely jellemzően közepes vagy erős fájdalommal jár, lüktető jellegű. A migrén általában a fej egyik oldalát érinti, és néhány órától több napig is eltarthat. Más tünetek is kísérhetik, mint például hányinger, hányás, fény- és hangérzékenység. Ez különbözteti meg a közönséges fejfájástól, amely általában kevésbé súlyos és nem jár további tünetekkel.
Elolvasom »
Mi az EEG-vizsgálat?
Array
Az EEG (elektroenkefalogram) az agy elektromos jeleit méri és rögzíti. Az EEG során egy technikus elektródákat helyez az Ön fejbőrre. Az elektródák egy készülékhez csatlakoznak, amely az orvosnak információkat szolgáltat a páciens agyi aktivitásáról. Az agyi aktivitás segíthet a kezelőorvosnak egyes neurológiai betegségek és állapotok diagnosztizálásában és nyomon követésében.
Elolvasom »
Alagút szindrómák és kivizsgálásuk
Array
A karpális alagút szindróma akkor alakul ki, amikor az alkarból a kézbe futó középső ideg a csuklóban összenyomódik vagy beszorul. Az alagút szindrómának más típusai is vannak, amelyek a test különböző részein jelentkezhetnek, mint például a tarszális alagút szindróma (a bokában) és a cubitalis alagút szindróma (a könyökben). Ezeket a szindrómákat a kéztőalagút-szindrómához hasonlóan egy ideg összenyomódása okozza. A kéztőalagút-szindróma tünetei lehetnek zsibbadás, bizsergés, gyengeség vagy tűszúrás-érzés a kézben és az ujjakban. Ezek a tünetek néha a karra is kiterjedhetnek. Súlyos esetekben az alagút szindrómák tartós idegkárosodást okozhatnak. Az alagút szindrómák kezelése magában foglalhatja a sínezést, a fizikoterápiát vagy a műtétet.
Elolvasom »