blog-post-image
Az Alvásmegvonásos EEG
2023.12.20.

Az alvásmegvonásos EEG egy nagyon hasznos diagnosztikai eszköz az epilepszia és más neurológiai problémák diagnosztikájában, különösen akkor, ha a rutin EEG vizsgálat nem vezetett egyértelmű eredményre. Az alvásmegvonásos EEG két okból is fontos: az alvásmegvonás, azaz az indukált fáradtság kiválthat a rutin-EEG vizsgálaton rejtetten maradt rendellenes agyi hullámokat, illetve a vizsgálat alatti felszínes alvás alatt egyes epilepsziás kórjelek aktiválódnak és láthatóvá válnak.

blog-post-image
Mit mutat az EEG epilepszia esetén?
2023.09.02.

Az EEG egy rendkívül fontos eszköz az epilepszia diagnosztizálásában és kezelésében. A rohamok alatti és közötti eltérések, valamint a különböző típusú EEG vizsgálatok segítenek az orvosoknak a legmegfelelőbb kezelési terv kialakításában. Az EEG nem csak a diagnózis felállításában, hanem a kezelés hatékonyságának nyomon követésében is fontos szerepet játszik. Az EEG azt mutatja, mi történik az agyban a teszt ideje alatt. Ha nincs epileptikus aktivitás a vizsgálat alatt, a teszt 'normális' eredménnyel zárul. Ez nem azt jelenti, hogy nincs epilepsziája, de orvosának több információra lesz szüksége a diagnózishoz, például video-EEG monitorozásra.

blog-post-image
Hány embernek van migrénes fejfájása ebben a pillanatban?
2023.04.05.

Mi az a migrén, és miben különbözik a szokásos fejfájástól? A migrén a fejfájás egy olyan típusa, amely jellemzően közepes vagy erős fájdalommal jár, lüktető jellegű. A migrén általában a fej egyik oldalát érinti, és néhány órától több napig is eltarthat. Más tünetek is kísérhetik, mint például hányinger, hányás, fény- és hangérzékenység. Ez különbözteti meg a közönséges fejfájástól, amely általában kevésbé súlyos és nem jár további tünetekkel.  

blog-post-image
Mi az  EEG-vizsgálat?
2023.02.01.

Az EEG (elektroenkefalogram) az agy elektromos jeleit méri és rögzíti. Az EEG során egy technikus elektródákat helyez az Ön fejbőrre. Az elektródák egy készülékhez csatlakoznak, amely az orvosnak információkat szolgáltat a páciens agyi aktivitásáról. Az agyi aktivitás segíthet a kezelőorvosnak egyes neurológiai betegségek és állapotok diagnosztizálásában és nyomon követésében.

blog-post-image
Alagút szindrómák és kivizsgálásuk
2022.12.17.

A karpális alagút szindróma akkor alakul ki, amikor az alkarból a kézbe futó középső ideg a csuklóban összenyomódik vagy beszorul. Az alagút szindrómának más típusai is vannak, amelyek a test különböző részein jelentkezhetnek, mint például a tarszális alagút szindróma (a bokában) és a cubitalis alagút szindróma (a könyökben). Ezeket a szindrómákat a kéztőalagút-szindrómához hasonlóan egy ideg összenyomódása okozza. A kéztőalagút-szindróma tünetei lehetnek zsibbadás, bizsergés, gyengeség vagy tűszúrás-érzés a kézben és az ujjakban. Ezek a tünetek néha a karra is kiterjedhetnek. Súlyos esetekben az alagút szindrómák tartós idegkárosodást okozhatnak. Az alagút szindrómák kezelése magában foglalhatja a sínezést, a fizikoterápiát vagy a műtétet.