A neurológia, vagy magyarul ideggyógyászat az orvostudomány egyik ága, amely az idegrendszer rendellenességeivel és betegségeivel foglalkozik.
A neurológia kifejezés két szó kombinációjából származik – “neuron” jelentése ideg és a “logia” szó jelentése “tanulmányozása”.
Dr Horváth Zoltán
Körülbelül százmilliárd neuron található az agyban, amelyek képesek elektromos és kémiai jelátvivőkkel impulzusokat fogadni, feldolgozni és továbbítani avelük összeköttetésben lévő idegsejtekkel.
A neurológia, mint orvosi szak a központi idegrendszer, a perifériás idegrendszer és az autonóm idegrendszer betegségeivel, rendellenességeivel foglalkozik.
Ilyenek az idegrendszer strukturális és funkcionális rendellenességei, a születési rendellenességektől a degeneratív betegségekig, például a Parkinson-kórig és az Alzheimer-kórig.
“Az alapos neurológiai vizsgálat a legfontosabb eszköz, amellyet neurológusként rendelkezem” – magyarázza Dr. Horváth Zoltán
A neurológiai fizikális vizsgálat egy összetett vizsgálatsorozat, amellyel a neurológus a páciens mozgását, érzékelését, mozgáskoordinációját, egyensúlyérzékét, az érzékszervek működését, a beszédet, a beszédmegértést, a reflexeket vizsgálja meg. Maga a vizsgálat nagyjából 15 percet vesz igénybe. A neurológus különböző műfogásokat alkalmaz, megkéri a beteget bizonyos feladatok végrehajtására (például, hogy érintse meg az orrát becsukott szemmel), reflexkalapáccsal vált ki reflexeket töbek között. A fizikális vizsgálat helyes értelmezése nagy tapasztalatot és odafigyelést igényel. Habár a műszeres vizsgálatok nagyon sokat fejlődtek, a fizikális vizsgálatnak továbbra is komoly jelentőssége van.
A neurológia magában foglalja a képalkotó vizsgálatok, laborvizsgálatok és az elektromos vizsgálatok megértését és értelmezését is. Az alkalmazott képalkotó vizsgálatok példái a CT és az MRI. A neurofiziológiai vizsgálatok közül az elektroencefalogrammal (EEG) lehet felmérni az agy elektromos aktivitását az olyan állapotok diagnosztizálásában van szerepe, mint az epilepszia. Az ENG és EMG (elektroneurográfia és elektromiográfia) a perifériás idegek és izmok vezetési tulajdonságait vizsgálaja és von le belőle következtetéseket. A neurológusok az idegrendszer fertőzéseit az agyat és a gerincvelőt körülvevő tiszta folyadék (CSF) elemzésével is diagnosztizálják. Ezt a tesztet általában kórházi körülmények között lehet elvégezni. A vér laborvizsgálata is gyakori a neurológiai gyakorlatba.
Néhány példa azokra a betegségekre és rendellenességekre, amelyeket a neurológia tárgykörébe tartoznak. Agyvérzés, Alzheimer-kór, Parkinson-kór, sclerosis multiplex, amiotrófiás laterális szklerózis, migrén, epilepszia, alvászavarok, fájdalom, remegés, agy- és gerincvelői sérülések, perifériás idegbetegségek és agydaganatok. Egyes betegségekről blog-bejegyzéseink között olvashat
Dr. Horváth szerint ez a hat jel indokolja egy neurológus felkeresését.
Ha migrénes fejfájása van, valószínűleg egyeztetnie kell egy neurológussal, különösen akkor, ha a tünetek neurológiai tünetekkel társulnak, vagy a kipróbált kezelések hatástalannak bizonyulnak.
Ha a fájdalom krónikus, és az elsődleges kezelőorvos nem tud segíteni a kezelésében, akkor fontolja meg a neurológushoz való beutalót, mert a tünetek olyan mögöttes oka lehet, amely a neurológia tárgykörébe tartozik.
A szédülésérzés (úgy érzi, mintha pörögne) vagy az egyensúly megőrzésének nehézségei (járáskor bizonytalanság) komolybetegség jele lehet.
A zsibbadás vagy bizsergés, különösen akkor, ha csak a test egyik oldalán jelentkezik vagy hirtelen jelentkezik, agyvérzés vagy más súlyos állapot jele lehet.
A járási nehézségek, a lábak keverése, remegés és akaratlan rángások mind az idegrendszer problémájának jelei lehetnek.
A memóriaproblémák súlyosbodása, a személyiség megváltozása vagy a szavak keverése az Alzheimer-kór jele lehet.
A nyár közeledtével, a hőmérséklet emelkedésével a ruházat könnyebbé válik, ami a túlzott izzadással vagy más néven hiperhidrózissal küzdők számára problémát jelent. Ez az egészségügyi állapot a melegebb évszakban egyedülálló kihívások elé állítja a hiperhidrózissal élőket. Szerencsére van tartós megoldás.
Mi az a migrén, és miben különbözik a szokásos fejfájástól? A migrén a fejfájás egy olyan típusa, amely jellemzően közepes vagy erős fájdalommal jár, lüktető jellegű. A migrén általában a fej egyik oldalát érinti, és néhány órától több napig is eltarthat. Más tünetek is kísérhetik, mint például hányinger, hányás, fény- és hangérzékenység. Ez különbözteti meg a közönséges fejfájástól, amely általában kevésbé súlyos és nem jár további tünetekkel.
Az EEG (elektroenkefalogram) az agy elektromos jeleit méri és rögzíti. Az EEG során egy technikus elektródákat helyez az Ön fejbőrre. Az elektródák egy készülékhez csatlakoznak, amely az orvosnak információkat szolgáltat a páciens agyi aktivitásáról. Az agyi aktivitás segíthet a kezelőorvosnak egyes neurológiai betegségek és állapotok diagnosztizálásában és nyomon követésében.