A csípőízületi gyulladásnak, vagy más néven artritisznek több típusa létezik, okai típustól függően változnak. A leggyakoribb ok a csípőízület életkorral összefüggő kopása. A csípőízületi artritisz tünetei közé tartozhat a csípőízületben vagy annak közelében jelentkező fájdalom, merevség, a csípő mozgatásakor hallható kattogó hangok és gyengeség. Bár a csípőízületi artritisz általában krónikus állapot, léteznek olyan kezelések, amelyek enyhítik a tüneteket és csökkentik a további károsodást. A gyógytorna fontos része a kezelésnek, amely késleltetheti a műtét szükségességét. Súlyos esetben csípőízületi protézis beültetése hozhat eredményt.
A pánikroham olyan hirtelen fellépő intenzív félelem, amely testi betegség tüneteit produkálja olyankor, amikor nincs valódi szervi eltérés. A pánikroham nagyon ijesztő lehet. A pánikrohamot átélő páciens számára az élmény nagyon ijesztő lehet, Azt hiheti, hogy elveszíti az önuralmát, szívrohamot kap vagy akár meg is halhat. Sok embernek csak egy-két pánikrohamot kell átélnie élete során, és a probléma elmúlik, esetleg akkor, amikor egy stresszes helyzet véget ér. Ha azonban visszatérő, váratlan pánikrohamai vannak, és hosszú időn keresztül állandóan egy újabb rohamtól való félelemben él, akkor pánikbetegségnek nevezett állapota lehet. Bár a pánikrohamok önmagukban nem életveszélyesek, ijesztőek lehetnek, és jelentősen befolyásolhatják az életminőségét. Szerencsére a pánikbetegséget nagyon hatékonyan lehet kezelni.
A szülés utáni depresszió (posztpartum depresszió) olyan mentális állapot, amely a szülés után érinti a kismamákat. A SZÜLÉS UTÁNI DEPRESSZIÓ gyakori állapot, amely a nők körülbelül 10-20%-át érinti a szülés után, és a szülést követő első évben bármikor jelentkezhet. Az állapot nagyon megterhelő lehet az anyák számára, és megnehezítheti az újszülöttjeikről és magukról való gondoskodást. A szülés utáni depresszió, ha időben felismerik és kezelik jól gyógyítható mentális probléma. Fontos a tünetek korai felismerése és a megfelelő szakemberrel való keztelése.
A 7 legfontosabb ok, amiért a gyógytorna segít az ortopédiai betegségek kezelésében. Csökkenti a gyulladást, növeli a mozgástartományt, erősíti az ízületet támogató izmokat, növeli az állóképességet, javítja az egyensúlyt és a koordinációt, csökkenti a fájdalmat és megelőzi a jövőbeli sérüléseket. Ha Ön ortopédiai betegségekben szenved vagy gyógytornára van szüksége, akkor szeretettel várjuk jelentkezését Dr Szerényi Zsolt Ortopédiai Szakrendelésére, vagy Manga Anikó gyógytornász foglalkozásaira.
A hátfájás gyakori állapot, amely sokakat érint. Számos oka lehet, beleértve a sérülést, a túlterhelést és a degeneratív állapotokat, mint például az osteoarthritis. A facet-ízületi injekciók a hátfájás gyakran alkalmazott kezelési lehetőségei, amelyek helyi érzéstelenítő és kortikoszteroid befecskendezését jelentik a facet-ízületbe, amely egy kis ízület a gerincoszlopban. Az eljárás során alkalmazott ultrahangos vezérlés segíthet a pontosság biztosításában és az injekció előnyeinek maximalizálásában.
Az EEG (elektroenkefalogram) az agy elektromos jeleit méri és rögzíti. Az EEG során egy technikus elektródákat helyez az Ön fejbőrre. Az elektródák egy készülékhez csatlakoznak, amely az orvosnak információkat szolgáltat a páciens agyi aktivitásáról. Az agyi aktivitás segíthet a kezelőorvosnak egyes neurológiai betegségek és állapotok diagnosztizálásában és nyomon követésében.
Rotátorköpeny-szindróma akkor lép fel, amikor ezek az izmok és inak megsérülnek vagy elszakadnak, fájdalmat, gyengeséget és korlátozott mozgástartományt okozva a vállban. A rotátorköpeny-szindróma kialakulásához számos tényező járulhat hozzá, többek között az öregedés, az ismétlődő fej feletti mozgások, a sérülések és a degeneratív állapotok, például az ízületi gyulladás.
A szezonális depresszió, más néven szezonális affektív zavar (SAD) a depresszió egyik típusa. Az évszakok változása váltja ki, és leggyakrabban késő ősszel kezdődik. Tünetei közé tartozik a szomorúság, az energiahiány, a szokásos tevékenységek iránti érdeklődés elvesztése, a túlalvás és a súlygyarapodás. A kezelések közé tartozik a fényterápia, a beszédterápia és az antidepresszánsok.
A karpális alagút szindróma akkor alakul ki, amikor az alkarból a kézbe futó középső ideg a csuklóban összenyomódik vagy beszorul. Az alagút szindrómának más típusai is vannak, amelyek a test különböző részein jelentkezhetnek, mint például a tarszális alagút szindróma (a bokában) és a cubitalis alagút szindróma (a könyökben). Ezeket a szindrómákat a kéztőalagút-szindrómához hasonlóan egy ideg összenyomódása okozza. A kéztőalagút-szindróma tünetei lehetnek zsibbadás, bizsergés, gyengeség vagy tűszúrás-érzés a kézben és az ujjakban. Ezek a tünetek néha a karra is kiterjedhetnek. Súlyos esetekben az alagút szindrómák tartós idegkárosodást okozhatnak. Az alagút szindrómák kezelése magában foglalhatja a sínezést, a fizikoterápiát vagy a műtétet.