Idegsebészet

Mi az idegsebészet?

„A idegsebészet orvosi és sebészeti szakterületet, amely felnőtt és gyermek betegek gyógyítását foglalja magába. Olyan betegségeket gyógyít, amelyek fájdalmat okoznak, vagy módosítják a központi idegrendszer, a perifériás idegrendszer, a vegetatív idegrendszer, illetve ezen rendszerek szerkezeti elemeinek és érrendszeri ellátásuk működését vagy aktivitását. A kezelés magában foglalja a nem műtéti kezelést és a műtéti kezelést, a hozzá kapcsolódó képalkotókkal és azok értelmezésével – beleértve azok műszerezését is.”

Az Amerikai Idegsebészek Szövetségének definíciója

Egyszerűbben megfogalmazva az idegsebészet egy olyan orvosi tudományág, ami az idegrendszeri rendellenességek diagnosztizálásával és kezelésével foglalkozik. Az idegsebészet társszakmája a neurológiának, azonban amíg a neurológia főleg konzervatív kezeléseket végez, az idegsebészek műtéti eljárásokat is alkalmaznak.

 

Az idegsebészet története

Idegsebészeti eljárásokat végeztek minden korban. Ennek egyik legismertebb példája a koponyalékelés (trepanáció), amelynek nyomait 12 000 éves régészeti leleteken is felfedezték. A modern idegsebészet születését Harvey Cushing, amerikai sebész munkásságától számítják. Szegeden Környey István Professzor 1937-ben, az USA-ból hazatérve honosította meg ezt a tudományterületet. Az idegsebészet az egyik leggyorsabban fejlődő műtétes tudományág, amely nagy mértékben támaszkodik a modern technológiaiákra. A mai modern idegsebészetben a minimálisan invazív beavatkozások, ún. kulcslyuk sebészet nyer egyre szélesebb teret. Ezek a kiváló gyógyulás mellett a legkisebb megterhelést jelenti a betegnek és biztosítja a gyors felépülést.

 

Mivel foglalkozik az idegsebészet?

Az idegsebészek a betegségek sokkal széles spektrumát kezelik, mint sok olyan műtéti szakma, amely egy adott szervre vagy szervrendszerre összpontosít. Számos rendellenességet gyógyítanak, amelyek magukban foglalják az veleszületett rendellenességeket, traumát, az idegrendszeri daganatokat, az agyat és gerincet ellátó érrendszer rendellenességeit, epilepsziát, fertőzéseket, úgynevezett funkcionális rendellenességeket vagy a gerinc degeneratív betegségeit.

 

Milyen vizsgálatokat végez egy idegsebész?

 

Fizikális Vizsgálat

Az idegsebészeti vizsgálat egy fizikális vizsgálattal kezdődik, amely a neurológiai vizsgálattal lényegében megegyezik. Ez egy összetett vizsgálatsorozat, amellyel az orvos a páciens mozgását, érzékelését, mozgáskoordinációját, egyensúlyérzékét, az érzékszervek működését, a beszédet, a beszédmegértést, a reflexeket vizsgálja meg. Maga a vizsgálat nagyjából 15 percet vesz igénybe. Az idegsebész különböző műfogásokat alkalmaz, megkéri a beteget bizonyos feladatok végrehajtására (például, hogy érintse meg az orrát becsukott szemmel), reflexkalapáccsal vált ki reflexeket többek között. A fizikális vizsgálat helyes értelmezése nagy tapasztalatot és odafigyelést igényel. Habár a műszeres vizsgálatok nagyon sokat fejlődtek, a fizikális vizsgálatnak továbbra is komoly jelentőssége van.

 

Műszeres Vizsgálatok

Az idegsebészek számára az alkalmazott képalkotó vizsgálatok a legfontosabbak. Leggyakrabban MRI, akut esetekben CT-képalkotással próbálják az eltéréseket láthatóvá tenni. Emellett a a neurofiziológiai vizsgálatok közül az elektroencefalogrammal (EEG) lehet felmérni az agy elektromos aktivitását az olyan állapotok diagnosztizálásában van szerepe, mint az epilepszia. Az ENG és EMG (elektroneurográfia és elektromiográfia) a perifériás idegek és izmok vezetési tulajdonságait vizsgálaja és von le belőle következtetéseket. Az idegrendszer fertőzéseit az agyat és a gerincvelőt körülvevő tiszta folyadék (CSF) elemzésével is diagnosztizálják. Ezt a tesztet általában kórházi körülmények között lehet elvégezni. A vér laborvizsgálata is gyakori a neurológiai gyakorlatban.

Néhány példa azokra a betegségekre és rendellenességekre, amelyeket a idegsebészek kezelhetnek:

Agydaganatok és a koponya és gerincoszlop jó- és rosszindulatú daganatai, a gerinc szerkezeti eltérései, az epilepszia egyes formái, különböző alagút-szindrómák, az idegrendszer sérülései, agyvérzések, az erek megbetegései, mint a szűkületek, veleszületett érfejlődési rendellenességek.

 

Milyen műtéti eljárásokat használ egy idegsebész?

Az idegsebészet nagyon változatos műtéti eljárásokat használ. A hagyományos nyílt műtétek mellett az úgynevezett minimálisan invazív műtéti eljárások nyernek nagyobb és nagyobb teret. Nyílt műtéteknek azt nevezzük, amikor a sebész a bőrön akkora metszést ejt, hogy szemmel láthatóvá váljon a teljes műtéti terület. Ezzel szemben a minimálisan invazív, vagy más néven kulcslyuk sebészet a lehető legkisebb sebzésre törekszik és olyan segédeszközöket használ, mint például endoszkópok, neuronavigációs eljárások, amelyek a teljes sebészi feltárás nélkül is lehetővé teszik a milliméter pontos beavatkozásokat.

A neuromodulációs eljárásokat (pacemakerek és gyógyszerpumpák) fájdalomszindrómák, illetve mozgászavarok, mint Parkinson betegség, remegések és disztóniák, epilepszia és pszichiátriai kórképekben használatosak.

“A hagyományos nagy kraniotómiákkal szemben a kulcslyuk sebészetnek számos előnye van, beleértve a normál anatómia megőrzését, a kisebb metszéseket, kevesebb izommanipulációt, kevesebb csonteltávolítást és az agyszövet mozgatásának szükségtelenségét. Ezek mind gyorsabb és kevésbé fájdalmas gyógyulást jelentenek a szövődmények jelentősen alacsonyabb kockázata mellett” – magyarázza Dr. Kis Dávid