Az idegrendszer és az izmok állapotát egyrészt képalkotó vizsgálatok, másrészt ezek betegségekor jelentkező tünetek vizsgálatával végezhetjük. Ha ennél pontosabb mérésekre van szükség, akkor neurofiziológus orvos által végzett EMG/ENG vizsgálatokat kell végezni, ahol millisecundumos felbontásban tudnak milliamper nagysegrendű elektromos jeleket vizsgálni. A jelek alapján a szakértő orvos meg tudja állapítani, hogy melyik struktúra betegsége áll fenn, például ha izomgyengeséget tapasztalunk, akkor az vajon az izmot beidegző idegek rendellenessége, vagy magának az izomnak a betegsége. Emellett az elváltozás helyének nagyon pontos meghatározását is el lehet végezni, például egy alagút-szindróma esetén az ENG fogja meghatározni, hogy a könyökben, vagy a csuklóban sérült az ideg.
Az elektromiográfia (EMG) és az idegvezetési vizsgálatok (ENG – elektroneurográfia) olyan vizsgálatok, amelyek az izmok és idegek elektromos aktivitását mérik. Az idegek elektromos jeleket küldenek, melyekkel az izmok aktivitását tudják kiváltani. Az elektrofiziológiai vizsgálatok olyan érzékeny mérések, amelyekkel ezeket az elektromos jeleket tudjuk vizsgálni és az izmok, idegek épségét, vagy betegségét lehet diagnosztizálni.
Az EMG-vizsgálat az izmok nyugalmi állapotban és működés közben leadott elektromos jeleit vizsgálja.
Az idegvezetési vizsgálat, azaz az ENG azt méri, hogy a test elektromos jelei milyen gyorsan és milyen jól haladnak az idegekben.
Az EMG-vizsgálatok és az idegvezetési vizsgálatok (ENG) egyaránt segíthetnek annak megállapításában, hogy az izmok, az idegek vagy mindkettő rendellenessége okoz tüneteket. Ezeket a vizsgálatokat külön-külön is el lehet végezni, de általában egyidejűleg végzik el őket.
elektrodiagnosztikai vizsgálat, EMG-vizsgálat, elektromiogram, NCS, idegvezetési sebesség, NCV
Az EMG- és az idegvezetési vizsgálatok számos izom- és idegbetegség diagnosztizálására használják. Az EMG-vizsgálat segít kideríteni, hogy az izmok megfelelően reagálnak-e az idegek által leadott impulzusokra. Az idegvezetési vizsgálatok (ENG) segítenek az idegkárosodás vagy -betegség diagnosztizálásában. Ha az EMG-vizsgálatokat és az idegvezetési vizsgálatokat együtt végzik el, akkor az orvos meg tudja állapítani, hogy a tüneteket izomprobléma vagy idegprobléma okozza-e.
Ezekre a vizsgálatokra akkor lehet szüksége, ha izom- vagy idegrendellenességre utaló tünetei vannak. Ezek a tünetek közé tartoznak:
Image courtesy of CADWELL
Ha mindkét vizsgálatra sor kerül, akkor először az idegvezetési vizsgálatot végzik el.
EMG vizsgálat
Az EMG-vizsgálat során érezhet némi fájdalmat vagy görcsöket. Az idegvezetési vizsgálat során bizsergető érzése lehet, mint egy enyhe áramütés.
Ha az Ön eredményei kóros értékeket mutattak, az számos különböző állapotot jelezhet. Attól függően, hogy mely izmok vagy idegek érintettek, ez a következők egyikét jelentheti:
Amennyiben ENG/EMG vizsgálatra van szüksége, kérjen időpontot online, vagy telefonáljon és segítünk időpontot egyeztetni.
Az EEG (elektroenkefalogram) az agy elektromos jeleit méri és rögzíti. Az EEG során egy technikus elektródákat helyez az Ön fejbőrre. Az elektródák egy készülékhez csatlakoznak, amely az orvosnak információkat szolgáltat a páciens agyi aktivitásáról. Az agyi aktivitás segíthet a kezelőorvosnak egyes neurológiai betegségek és állapotok diagnosztizálásában és nyomon követésében.
A karpális alagút szindróma akkor alakul ki, amikor az alkarból a kézbe futó középső ideg a csuklóban összenyomódik vagy beszorul. Az alagút szindrómának más típusai is vannak, amelyek a test különböző részein jelentkezhetnek, mint például a tarszális alagút szindróma (a bokában) és a cubitalis alagút szindróma (a könyökben). Ezeket a szindrómákat a kéztőalagút-szindrómához hasonlóan egy ideg összenyomódása okozza. A kéztőalagút-szindróma tünetei lehetnek zsibbadás, bizsergés, gyengeség vagy tűszúrás-érzés a kézben és az ujjakban. Ezek a tünetek néha a karra is kiterjedhetnek. Súlyos esetekben az alagút szindrómák tartós idegkárosodást okozhatnak. Az alagút szindrómák kezelése magában foglalhatja a sínezést, a fizikoterápiát vagy a műtétet.
Egy gyermeket vállaló nő életében az egyik legmeghatározóbb történet a várandósság és a szülés. Epilepszia esetén a teherbeesés kockázatosnak tűnhet, de szerencsére a közhiedelmekkel ellentétben az epilepszia nem akadálya a gyerekvállalásnak. Tudja meg, hogyan segítheti elő a zavartalan terhességet és egészséges baba születését epilepsziás édesanya esetén.