Mit mutat az EEG epilepszia esetén?

Az EEG egy rendkívül fontos eszköz az epilepszia diagnosztizálásában és kezelésében. A rohamok alatti és közötti eltérések, valamint a különböző típusú EEG vizsgálatok segítenek az orvosoknak a legmegfelelőbb kezelési terv kialakításában. Az EEG nem csak a diagnózis felállításában, hanem a kezelés hatékonyságának nyomon követésében is fontos szerepet játszik. Az EEG-n jellegzetes eltéréseket lehet megfigyelni epilepsziában a rohamok alatt, azaz iktálisan és a rohamok között, vagyis interiktálisan is.

 

Mi az EEG?

Az EEG az elektroencefalogram rövidítése, és az egyik legfontosabb vizsgálat, amellyel az orvosok az epilepsziát diagnosztizálják. Az agy folyamatosan elektromos aktivitási mintákat generál, és az EEG képes rögzíteni ezeket a finom jeleket. Ha a minták az egészségestől eltérnek, az epilepszia,  vagy más betegség jele lehet.

 

Milyen esetekben használják az EEG-t?

Az EEG-t főként epilepszia diagnosztizálására használják, de alkalmasak más esetekben is, például ha:

 

• Orvosa többet szeretne megtudni az epilepszia típusáról.
• Orvosa fontolgatja az epilepszia gyógyszeres kezelésének változtatását, csökkentését vagy megszüntetését.
• A gép- és járművezetési alkalmasság elbírálásakor epilepsziában. Ennek részleteiről >>ITT olvashat.
• Eszméletvesztéssel, vagy a tudatállapot megváltozásával járó betegséget szeretnének diagnosztizálni.
• Memóriazavarokkal járó betegségeket vizsgálnak ki.
• Az agy gyulladásos megbetegedéseiben, vírusfertőzések esetén.

 

 

Milyen információkat ad az EEG?

Az EEG azt mutatja, mi történik az agyban a teszt ideje alatt. Ha nincs epilepsziás aktivitás a vizsgálat alatt, a teszt ‘normális’ eredménnyel zárul. Ez nem jelenti azt, hogy nincs epilepsziája, de orvosának több információra lesz szüksége , például video-EEG monitorozásra, hogy a diagnózist megerősítse.

 

Mi látható az EEG-n epilepsziában?

 

Az epilepszia egy olyan neurológiai rendellenesség, amely váratlan, általában pár másodperces, vagy perces rohamokban nyilvánul meg. Az EEG egy fontos eszköz az epilepszia diagnosztizálásában és kezelésében. Fontos tisztázni, hogy milyen eltéréseket mutathat egy epilepsziás betegnél a rohamok alatti és a rohamok közötti időszakban. Az epilepszia diagnózisának és kezelésének egyik legnagyobb kihívása, hogy az orvos a beteg tüneteit gyakran nem látja hiszen maguk a rohamok viszonylag ritkán lépnek fel és kicsi a valószínűsége, hogy ez pont akkor történjen, amikor a beteg és orvosa találkoznak. Ez áthidalható azzal, ha a beteg, vagy hozzátartozói videót készítenek a rohamról. Ilyenkor a tünetek jól megfigyelhetőek, de a roham alatti EEG készítéséhez video-EEG megfigyelő osztályra kell befeküdni. Azonbanok betegnél megfigyelhetőek epilepsziára jellegzetes eltérések a rohamok közötti időszakokban is. Az epilepsziás agy idegsejtjei az egészségeshez képest sokkal jobban hajlamosak a szinkronizálódásra, azaz egyszerre jönnek izgalomba. A sok sejtre kiterjedő izgalmi állapot nagy, a szokásostól eltérő formájú hullámokat okoz az EEG-n. Ezeket a kórjelző eltéréseket keresi az orvos epilepszia esetén.

 

Kérjen időpontot EEG-vizsgálatra

A Frida Med Klinika | Szeged neurológus-epileptológusa, Dr Horváth Zoltán nagy tapasztalattal rendelkezik az EEG értékelésében.

 

A vizsgálatokra telefonon, emailben és a kapcsolt oldalunkról küldött üzenettel is kérhet időpontot.

  Hívjon minket a +36-30 999-6376 vagy a +36-30 869-2881 telefonszámon.

  Írjon emailt az "> címre.

 

 

Rohamok Között

A rohamok közötti időszakot és tüneteket interiktálisnak nevezzük. Az epilepsziás betegek EEG-je rohamok között is mutathat eltéréseket. Ezek az eltérések gyakran kevésbé intenzívek és rövidebbek, mint a rohamok alattiak, azonban ezek a jelek is fontosak lehetnek a diagnózis és a kezelés szempontjából. Fontos megjegyezni, hogy ezen eltérések időnként egészséges, panaszmentes egyénekben is előfordulhatnak, ezért az EEG-t mindig a beteg kórtörténetének ismeretében kell értékelni. Ha egy egyénnek soha nem volt epilepsziás rosszulléte, akkor annak ellenére sem diagnosztizálunk epilepsziát, ha az EEG-ben epilepsziára jellemzőI kis eltérések látszódnak. Ez fordítva is igaz, tehát az epilepszia diagnózisa felállítható olyan beteg esetében, akinél előfordulnak egyértleműen epilepsziás rohamok, de az EEG-ben nem látszik eltérés.

 

Rohamok Alatt

Az epilepsziás rohamok alatti eltéréseket iktális eltéréseknek nevezzük. Az EEG gyakran mutat úgynevezett tüskéket, vagy tüske-hullám mintázatot, illetve komplex, összetett mintákat. Ezek a tüneti epilepsziában általában lokalizáltak, és az agy azon területén jelennek meg, ahol a roham indul és zajlik. A tüneti, vagy fokális epilepszia azt jelenti, hogy az epilepsziás működészavar az agy körülírt részére összpontosul, a rohamok egy jól definiálható helyről indulnak. A roham alatti EEG adatok segítenek az orvosoknak meghatározni a roham típusát és kialakulásának eredetét.

Az epilepsziák másik nagy csoportjában az úgynevezett idiopátiás generalizált, vagy elsődleges generalizált epilepsziák esetén a rohamok alatt szintén jellegzetes eltérések láthatóak, de nem körülírtan, hanem az agyban mindenhol. Ilyen például az Absence epilepszia, ami gyermekkorban kezdődik és szerencsére gyakran később spontán javul.

 

Az epilepsziáről részletesen >>ITT olvashatja korábbi cikkünket.

 

Milyen típusú EEG-vizsgálatok léteznek?

Az EEG-vizsgálatoknak több típusa létezik, amelyek különböző előkészületet igényelnek és eltérő hosszúságúak. A video-EEG monitorozást csak erre felkészült személyzeti és műszeres feltételekkel rendelkező kórházakban lehet végezni. A Frida Med Klinika | Szeged által végzett EEG-vizsgálatról >>ITT olvashat részletesen.

 

 

Rutin EEG:

a rutin EEG-vizsgálatok 20-25 percig tartanak. Az EEG-vizsgálat során nyugalomban van a páciens ülő, vagy fekvő helyzetben. A mérés alatt a felvételt készítő megkéri a beteget, hogy változtasson légzésén, vagy villogó fényt kapcsol be. Ezekkel ki lehet váltani bizonyos mintázatokat az EEG-ben, amik pld. epilepsziára jellegzetesek.

 

 

Holter- EEG:

a Holter-, vagy ambuláns EEG egy-három napig tart. Az ambuláns EEG-ket otthon vagy egy EEG-monitorozó egységben végzik. Az ambuláns EEG során az elektródák egy kis EEG-felvevőhöz csatlakoznak. A beteg a napi tevékenységét végezheti, miközben a készülék nyomon követi az agyi aktivitását. Ezt akkor szokás alkalmazni, ha a rövidebb rutin vizsgálat alkalmával nem találtak eltérést, de a klinikai tünetek arra utalnak, hogy egy hosszabb felvételen nagyobb valószínűséggel lehet az eltérést rögzíteni.

 

Videó-EEG monitorozás:

egy több napos fekvőbeteg intézetben végzett vizsgálat, amelynek során videót és EEG-t rögzítenek napokig abból a célból, hogy epilepsziás rohamok kiindulásának helyét tudják meghatározni.

 

Alvási EEG:

az EEG-vizsgálatot alvás közben végzik. Az orvosok akkor rendelhetnek alvás-EEG-t, ha a rutin EEG nem nyújt elegendő információt. Előfordulhat, hogy alvásvizsgálatot végeznek alvászavarok vizsgálatára egy alvászavar-központban.