blog-post-image

Mi az  EEG vizsgálat?

2023.02.01.

 

  • Az EEG (elektroenkefalogram) az agyi aktivitást méri.
  • EEG vizsgálat indokolt epilepszia és egyéb eszméletvesztéssel járó állapotok esetén, traumás agysérülés, alvászavarok és más neurológiai betegségek esetén.
  • Az EEG biztonságos és fájdalommentes
  • A rutin EEG vizsgálat kb. 45 percet vesz igénybe és nem igényel előkészületet

 

 

Mi az az EEG?

 

Az EEG (elektroenkefalogram) az agy elektromos jeleit méri és rögzíti. Az EEG során egy technikus elektródákat helyez az Ön fejbőrre. Az elektródák egy készülékhez csatlakoznak, amely az orvosnak információkat szolgáltat a páciens agyi aktivitásáról. Az agyi aktivitás segíthet a kezelőorvosnak egyes neurológiai betegségek és állapotok diagnosztizálásában és nyomon követésében.

 

Miért végeznek EEG-t?

 

Az orvosok leggyakrabban az epilepsziával kapcsolatos rohamtevékenység ellenőrzésére használják az EEG-t. EEG-t agyműtétek során, vagy a kómában lévő személy agyi aktivitásának vizsgálatára is használnak. A műtétek során az alvás mélységének ellenőrzésére, vagy az agyi keringés épségének ellenőrzésére szolgál. .

 

Az EEG-vel követni és vizsgálni az olyan neurológiai betegségeket is, mint például:

  •  Alzheimer-kór vagy demencia.
  •  Agysérülés.
  •  Fertőzések, beleértve az agyvelőgyulladást is.
  •  Daganatok.

Az EEG segít diagnosztizálni az olyan tünetek okait, mint például:

  •  Zavartság.
  •  Ájulás (szinkópe).
  •  Emlékezetkiesés.
  •  Rohamok.

 

Ki végez EEG-t?

 

Az eljárást egy speciálisan képzett EEG-technikus végzi. Az EEG-t ambuláns laboratóriumban vagy fekvőbeteg-ellátásban végezhetik el az orvos utasítása szerint. A Holter-EEG-vizsgálatoka során egy hordozható készülékkel rögzítik az agyműködést akár egy teljes napon kersztül, miközben Ön a szokásos tevékenységeit végzi.

 

EEG vizsgálat

EEG vizsgálat

 

Ki értélei az EEG-t?

Az EEG vizsgálatok felvételeit speciális képesítéssel rendelkező neurológus értékeli több éves tréninget követően. Az EEG vizsgálatok értékelése nagy gyakorlatot és tapasztalatot igényel.

 

Melyek az EEG-vizsgálatok különböző típusai?

 

Az EEG-vizsgálatoknak több típusa létezik:

 

Rutin EEG:

a rutin EEG-vizsgálatok 20-25 percig tartanak. Az EEG vizsgálat során ynugalomban van a páciens ülő, vagy fekvő helyzetben. A mérés alatt a felvételt készítő megkéri a beteget, hogy változtasson légzésén, vagy villogó fényt kapcsol be. Ezekkel ki lehet váltani bizonyos mintázatokat az EEG-ben, amik pld. epilepsziára jellegzetesek.

 

 

Holter- EEG:

a Holter-, vagy ambuláns EEG egy-három napig tart. Az ambuláns EEG-ket otthon vagy egy EEG-monitorozó egységben végzik. Az ambuláns EEG során az elektródák egy kis EEG-felvevőhöz csatlakoznak. A beteg a napi tevékenységét végezheti, miközben a készülék nyomon követi az agyi aktivitását.

 

Videó-EEG monitorozás:

egy több napos fekvőbeteg intézetben végzett vizsgálat, amelynek során videót és EEG-t rögzítenek napokig abból a célból, hogy epilepsziás rohamok kiindulásának helyét tudják meghatározni.

 

Alvási EEG:

az EEG-vizsgálatot alvás közben végzik. Az orvosok akkor rendelhetnek alvás-EEG-t, ha a rutin EEG nem nyújt elegendő információt. Előfordulhat, hogy alvásvizsgálatot végeznek alvászavarok vizsgálatára egy alvászavar-központban.

 

Az EEG vizsgálat lépései

 

Hogyan működik az EEG? A fejbőrön elhelyezett elektródák mérik azokat az elektromos jeleket (impulzusokat), amelyek az agysejtek tevékenysége során alakulnak ki. Az elektromos aktivitás az agy működését jelzi, hiszen az idegsejtek egymással apró elektromos impulzusokkal kommunikálnak és ezen jelek összeadódása látható az EEG készülék segítségével. Az elektródák kis fémlemezek, amelyeket a technikus eltávolítható ragasztóval rögzít a fejbőrhöz. Az elektródák vezetékekkel kapcsolódnak egy erősítőhöz, amely egy számítógépre rögzíti a jelet és egy monitoron mutatja azt.

 

Az agynak meghatározott hullámmintái vannak ébren és alvás közben. Jellegzetes mintázatok láthatóak epilepsziában, amelyek eloszlása a kóros tevékenység helyét mutatja meg.

 

Hogyan készüljön fel az EEG vizsgálatra?

 

Az EEG-re való felkészüléshez a következőket kell tennie:

  • Az EEG előtti este mossa meg a haját. (Utána ne használjon rajta semmit – például hajbalzsamot vagy hajformázót.)
  • A vizsgálat előtt nyolc órával kerülje a koffeintartalmú ételeket és italokat, például a kávét, a fekete teát vagy az energiaitalokat.
  • Kövesse az orvos utasításait, beleértve a gyógyszerek esetleges módosítását is.

 

Mire számíthatok az EEG alatt?

 

Az alábbiakban ismertetjük, mi történik az EEG során:

 

  • Ön egy kényelmes ágyban fekszik, vagy karosszékben ül.
  • Egy technikus ragasztóval vagy pasztával körülbelül 23 elektródát helyez el a fejbőrén.Ön nyitott vagy csukott szemmel pihen.
  • Lehet, hogy villogó fénybe néz, vagy másképp lélegzik, mert ezek a tevékenységek rejtett elváltozást tudnak feltárni.
  • A rutin EEG-vizsgálatok során a technikus 20-25 percig rögzít az EEG-t, az elektródás felhelyezése kb 15 percig tart.

 

Mi történik az EEG után?

 

Az EEG után a technikus eltávolítja az elektródákat és megtisztítja a fejbőrét. A haját és a bőrét ragacsosnak érezheti, ezért otthon meg kell mosnia a haját. Vezethet, és visszatérhet a szokásos tevékenységeihez, kivéve, ha az orvosa azt mondja, hogy nem szabad.

 

NomeVisualizzato on Pixabay

NomeVisualizzato on Pixabay

 

Vannak-e mellékhatásai az EEG-nek?

 

Néhányan átmenetileg szédülhetnek, amikor az EEG alatt mély levegőt vesznek. Az EEG alatt fennáll a roham kialakulásának kis kockázata epilepsziásoknál. Ha ez megtörténik, az orvosa ott van, hogy segítsen.

 

 

Mikor kapom meg az EEG-eredményeimet?

Az EEG eredményét a kontroll időpontjában fogja megkapni. Orvosa elmagyarázza Önnek az EEG eredményeit és ezek jelentőségét.

 

Mit jelentenek az EEG-eredmények?

 

Orvosa át fogja tekinteni az EEG által azonosított agyhullámmintákat. A vizsgálati eredmények a mintákat normálisnak vagy kórosnak írják le. A rendellenes mintázatoknak különböző okai vannak, például:

 

  • Vérzés az agyban.
  • Agyduzzanat (ödéma).
  • Agydaganat.
  • Fejsérülés.
  • Migrén.
  • Görcsrohamok, például epilepszia.
  • Alvászavar, például alvási apnoe vagy narkolepszia.
  • Szélütés.
  • Agyhártya- és/vagy agyvelőgyulladás

 

Mi történik, ha kóros EEG-értéket kapok?

 

Az EEG segíthet az orvosának megtudni az olyan tünetek okát, mint a rohamok, a zavartság vagy a memóriazavar. A diagnózis birtokában a orvosa megfelelően tudja kezelni és kezelni az agyi állapotot. Az EEG segíthet az epilepszia gyógyszerelésének beállításában, vagy a jogosítványra való alkalmasság odaítélésében.