Mi az  EEG-vizsgálat?

2023.02.01.

 

• Az EEG (elektroenkefalogram) az agyi aktivitást méri.
• EEG-vizsgálat indokolt epilepszia és egyéb eszméletvesztéssel járó állapotok esetén, traumás agysérülés, alvászavarok, memóriazavarok és más neurológiai betegségek esetén.
• Az EEG biztonságos és fájdalommentes.
• A rutin EEG-vizsgálat kb. 45 percet vesz igénybe és nem igényel előkészületet.

 

 

Mi az az EEG?

 

Az EEG (elektroenkefalogram) az agy elektromos jeleit méri és rögzíti. Az EEG során egy technikus elektródákat helyez az Ön fejbőrre. Az elektródák egy készülékhez csatlakoznak, amely az orvosnak információkat szolgáltat a páciens agyi aktivitásáról. Az agyi aktivitás segíthet a kezelőorvosnak egyes neurológiai betegségek és állapotok diagnosztizálásában és nyomon követésében.

 

Miért végeznek EEG-t?

 

Az orvosok leggyakrabban az epilepsziával kapcsolatos rohamtevékenység ellenőrzésére használják az EEG-t. EEG-t agyműtétek során, vagy a kómában lévő személy agyi aktivitásának vizsgálatára is használnak. A műtétek során az alvás mélységének ellenőrzésére, vagy az agyi keringés épségének ellenőrzésére szolgál. .

 

Az EEG-vel követni és vizsgálni az olyan neurológiai betegségeket is, mint például:

•  Alzheimer-kór vagy demencia.
•  Agysérülés.
•  Fertőzések, beleértve az agyvelőgyulladást is.
•  Daganatok.

 

Az EEG segít diagnosztizálni az olyan tünetek okait, mint például:

•  Zavartság.
•  Ájulás (szinkópe).
•  Emlékezetkiesés.
•  Rohamok.

 

Ki végez EEG-t?

 

Az eljárást egy speciálisan képzett EEG-technikus végzi. Az EEG-t ambuláns laboratóriumban vagy fekvőbeteg-ellátásban végezhetik el az orvos utasítása szerint. A Holter-EEG-vizsgálatoka során egy hordozható készülékkel rögzítik az agyműködést akár egy teljes napon kersztül, miközben Ön a szokásos tevékenységeit végzi.

 

 

Ki értékeli az EEG-t?

Az EEG-vizsgálatok felvételeit speciális képesítéssel rendelkező neurológus értékeli több éves tréninget követően. Az EEG-vizsgálatok értékelése nagy gyakorlatot és tapasztalatot igényel. A Frida Med Klinika | Szeged neurológus-epileptológusa, Dr Horváth Zoltán nagy tapasztalattal rendelkezik az EEG értékelésében.

 

Kérjen időpontot EEG-vizsgálatra

 

A Frida Med Klinika | Szeged neurológus-epileptológusa, Dr Horváth Zoltán nagy tapasztalattal rendelkezik az EEG értékelésében.

 

A vizsgálatokra telefonon, emailben és a kapcsolt oldalunkról küldött üzenettel is kérhet időpontot.

  Hívjon minket a +36-30 999-6376 vagy a +36-30 869-2881 telefonszámon.

  Írjon emailt az "> címre.

 

 

Melyek az EEG-vizsgálatok különböző típusai?

 

Az EEG-vizsgálatoknak több típusa létezik:

 

Rutin EEG:

a rutin EEG-vizsgálatok 20-25 percig tartanak. Az EEG-vizsgálat során nyugalomban van a páciens ülő, vagy fekvő helyzetben. A mérés alatt a felvételt készítő megkéri a beteget, hogy változtasson légzésén, vagy villogó fényt kapcsol be. Ezekkel ki lehet váltani bizonyos mintázatokat az EEG-ben, amik pld. epilepsziára jellegzetesek.

 

 

Holter- EEG:

a Holter-, vagy ambuláns EEG egy-három napig tart. Az ambuláns EEG-ket otthon vagy egy EEG-monitorozó egységben végzik. Az ambuláns EEG során az elektródák egy kis EEG-felvevőhöz csatlakoznak. A beteg a napi tevékenységét végezheti, miközben a készülék nyomon követi az agyi aktivitását. Ezt akkor szokás alkalmazni, ha a rövidebb rutin vizsgálat alkalmával nem találtak eltérést, de a klinikai tünetek arra utalnak, hogy egy hosszabb felvételen nagyobb valószínűséggel lehet az eltérést rögzíteni.

 

Videó-EEG monitorozás:

egy több napos fekvőbeteg intézetben végzett vizsgálat, amelynek során videót és EEG-t rögzítenek napokig abból a célból, hogy epilepsziás rohamok kiindulásának helyét tudják meghatározni.

 

Alvási EEG:

az EEG-vizsgálatot alvás közben végzik. Az orvosok akkor rendelhetnek alvás-EEG-t, ha a rutin EEG nem nyújt elegendő információt. Előfordulhat, hogy alvásvizsgálatot végeznek alvászavarok vizsgálatára egy alvászavar-központban.

 

Az EEG-vizsgálat lépései

 

Hogyan működik az EEG? A fejbőrön elhelyezett elektródák mérik azokat az elektromos jeleket (impulzusokat), amelyek az agysejtek tevékenysége során alakulnak ki. Az elektromos aktivitás az agy működését jelzi, hiszen az idegsejtek egymással apró elektromos impulzusokkal kommunikálnak és ezen jelek összeadódása látható az EEG készülék segítségével. Az elektródák kis fémlemezek, amelyeket a technikus eltávolítható ragasztóval rögzít a fejbőrhöz. Az elektródák vezetékekkel kapcsolódnak egy erősítőhöz, amely egy számítógépre rögzíti a jelet és egy monitoron mutatja azt.

 

Az agynak meghatározott hullámmintái vannak ébren és alvás közben. Jellegzetes mintázatok láthatóak epilepsziában, amelyek eloszlása a kóros tevékenység helyét mutatja meg.

 

Hogyan készüljön fel az EEG-vizsgálatra?

 

Az EEG-re való felkészüléshez a következőket kell tennie:

• Az EEG előtti este mossa meg a haját. (Utána ne használjon rajta semmit – például hajbalzsamot vagy hajformázót.)
• A vizsgálat előtt nyolc órával kerülje a koffeintartalmú ételeket és italokat, például a kávét, a fekete teát vagy az energiaitalokat.
• Kövesse az orvos utasításait, beleértve a gyógyszerek esetleges módosítását is.

 

Mire számíthatok az EEG alatt?

 

Az alábbiakban ismertetjük, mi történik az EEG során:

 

• Ön egy kényelmes ágyban fekszik, vagy karosszékben ül.
• Egy technikus ragasztóval, elektródapasztával, vagy fiziológiás sóoldattal körülbelül 20 elektródát helyez el a fejbőrén. Ön nyitott vagy csukott szemmel pihen.
• A vizsgálat alatt egy ideig villogó fénybe kell nézni, illetve néhány percig mélyeket lélegni. Ezek a tevékenységek rejtett elváltozást tudnak feltárni, például epilepsziás eltéréseket az azokra hajlamosoknál.
• A rutin EEG-vizsgálatok során a technikus 20-25 percig rögzít az EEG-t, az elektródás felhelyezése kb 15 percig tart.

 

Mi történik az EEG után?

 

Az EEG után a technikus eltávolítja az elektródákat és megtisztítja a fejbőrét. A haját és a bőrét ragacsosnak érezheti, ezért otthon meg kell mosnia a haját. Vezethet, és visszatérhet a szokásos tevékenységeihez, kivéve, ha az orvosa azt mondja, hogy nem szabad.

 

 

Vannak-e mellékhatásai az EEG-nek?

 

Néhányan átmenetileg szédülhetnek, amikor az EEG alatt mély levegőt vesznek. Az EEG alatt fennáll a roham kialakulásának kis kockázata epilepsziásoknál. Ha ez megtörténik, az orvosa ott van, hogy segítsen.

 

 

Mikor kapom meg az EEG-eredményeimet?

Az EEG eredményét egy későbbi időpontban fogja megkapni. A felvételeket számítógépen tárolják és a leletet készítő orvosnak a felvétel egészét át kell nézni, mert gyakori, hogy a 20-30 perces felvétel alatt csak egy-egy pilanatra látható a kóros elváltozás, amely miatt a vizsgálat készült.

 

Mit jelentenek az EEG-eredmények?

 

Orvosa át fogja tekinteni az EEG által azonosított agyhullám mintákat. A vizsgálati eredmények a mintákat normálisnak vagy kórosnak írják le. A rendellenes mintázatoknak különböző okai vannak, például:

 

• Vérzés az agyban.
• Agyduzzanat (ödéma).
• Agydaganat.
• Fejsérülés.
• Migrén.
• Görcsrohamok, például epilepszia.
• Alvászavar, például alvási apnoe vagy narkolepszia.
• Szélütés.
• Agyhártya- és/vagy agyvelőgyulladás

 

Mi történik, ha kóros EEG-értéket kapok?

 

Az EEG segíthet az orvosának megtudni az olyan tünetek okát, mint a rohamok, a zavartság vagy a memóriazavar. A diagnózis birtokában a orvosa megfelelően tudja kezelni és kezelni az agyi állapotot. Az EEG segíthet az epilepszia gyógyszerelésének beállításában, vagy a jogosítványra való alkalmasság odaítélésében.

 

 

Hogyan mutatja ki az EEG az epilepsziát?

 

Az EEG vizsgálatot leggyakrabban az eszméletvesztéssel járó kórképek diagnosztikájában használjuk. Ezek közé tartoznak a különböző típusú epilepsziák, valamint szívritmus- és vérnyomászavarok, pszichiátriai állapotok, esetleg anyagcserebetegségek. Az epilepszia betegségeknek jellegzetes EEG képe van, és a felvételek alapján nem csak az epilepszia diagnózisa, hanem annak típusa, valamit az agyi lokalizációja is meghatározható. Egy epilepsziás beteg EEG-jén  úgynevezett “tüskék” vagy “meredek hullámok” láthatók, amelyek nagyobb valószínűséggel utalnak rohamokra. Egy tényleges roham esetén az EEG jellemző mintákat, például ritmikus és ismétlődő hullámokat mutathat, amelyek specifikusak az adott roham típusához. A rohamok között az epilepsziásoknál gyakran “interiktális” (rohamok közötti) epileptiform kisüléseket lehet látni.