Az Alvásmegvonásos EEG

2023.12.20.

Ez a cikk segítséget nyújt a betegeknek és hozzátartozóiknak az alvásmegvonásos elektroenkefalográfia (EEG) vizsgálat megértéséhez és annak előkészítéséhez, beleértve a vizsgálat szükségességének indokait, a beteg felkészülését, a vizsgálati folyamatot és az eljárás során várható tapasztalatokat.
Az alvásmegvonásos EEG egy nagyon hasznos diagnosztikai eszköz az epilepszia és más neurológiai problémák diagnosztikájában, különösen akkor, ha a rutin EEG vizsgálat nem vezetett egyértelmű eredményre.
Az alvásmegvonásos EEG két okból is fontos: az alvásmegvonás, azaz az indukált fáradtság kiválthat a rutin-EEG vizsgálaton rejtetten maradt rendellenes agyi hullámokat, illetve a vizsgálat alatti felszínes alvás alatt egyes epilepsziás kórjelek aktiválódnak és láthatóvá válnak.

Mi az Alvásmegvonásos EEG és Mikor Szükséges?

Az alvásmegvonásos EEG egy speciális elektroenkefalográfiás vizsgálat, amely során az alváshiány állapotát használjuk fel az agyi aktivitás vizsgálatára. Különösen hasznos azoknál a betegeknél, akiknél az epilepsziás rohamok elsősorban alvás közben vagy ébredés után jelentkeznek, illetve ez a vizsgálat segít azonosítani azokat az epilepsziás rendellenességeket, amelyek a rutin EEG-n nem mindig láthatók, vagy nem egyértelműek.

Az epilepszia diagnózisa összetett folyamat, amelyet szakembernek kell végeznie, figyelembe véve a beteg teljes klinikai képét. Az epilepszia diagnózisa nagyon komoly hatást fejt ki az egyén életére, ezért annak kimondását rendkívül jól alá kell támasztani. Gyakran előfordul, hogy az anamnézis, vagy a rutin-EEG alapján felmerül az epilepszia gyanúja, de egyértelműen nem igazolható. Ilyenkor további vizsgálatokat kell végezni.

Az Alvásmegvonásos EEG Indikációi

Ez a vizsgálat főként az alábbi esetekben javasolt:

Ha a rutin EEG nem hozott egyértelmű eredményt.
Amikor a beteg tünetei főleg alváskor vagy röviddel ébredés után jelentkeznek.
Az epilepszia diagnózisának megerősítése vagy kizárása érdekében.

Mit jelentenek a fenti indikációk? Fontos megérteni, hogy a rohamokban jelentkező betegségek, mint amilyen az epilepszia gyakran csak időnként okoznak tünetet az agyban. Az orvos a rohamot sokszor csak a hozzátartozó elmondásából, szerencsés esetben mobiltelefonnal felvett videón látja. Ez az időnként megjelenő jelleg az EEG-n megfigyelhető epilepsziára utaló elváltozásokra is igaz. Általánosan elmondható, hogy a rutin EEG-n az epileptiform jelek kimutatási aránya alacsonyabb, körülbelül 29-55% között mozog. Ez az arány magasabb lehet azoknál a betegeknél, akiknél friss roham történt, vagy akik gyakori rohamokkal rendelkeznek.
A rutin-EEG megismétlésével valamelyest emelhető ez az arány, de az alvásmegvonásos EEG ennél sokkal hatékonyabb lehet az epileptiform jelek kimutatásában, különösen azoknál a betegeknél, akiknél a rohamok leginkább alvás közben vagy közvetlenül ébredés után jelentkeznek. Az alvásmegvonásos EEG fokozhatja az epileptiform aktivitások megjelenését akár 70-80%-ra növelve a jelek előfordulási arányát epilepsziásokban. Fontos megjegyezni, hogy az EEG eredményei önmagukban nem diagnosztizálják az epilepsziát, hanem csak egy részét képezik a diagnosztikai folyamatnak, amely magában foglalja a klinikai tüneteket, a rohamok jellegét és más diagnosztikai vizsgálatokat is, különösen a képalkotókat.

Epileptológiai diagnosztika és gondozás Dr Horváth Zoltán, a Frida Med Klinika | Szeged neurológus-epileptológusa rendelésén.

Bejelentkezés online.

Bejelentkezés EEG-vizsgálatra telefonon.

Miért segít az alvásmegvonásos EEG az epilepszia diagnosztikájában?

Az alvásmegvonásos EEG két meghatározó módon járul hozzá az epilepsziás jelek fokozott kimutatásához. Először is, az alvásmegvonás – amely a fáradtságot, álmosságot okoz– önmagában hajlamosító tényező lehet az epilepsziás aktivitás megjelenésére. A fokozott szellemi és fizikai fáradtság növelheti az agy elektromos aktivitásának instabilitását, ami elősegítheti az egyértelmű epileptiform jelek megjelenését. Másrészt, maga az alvás – amely a vizsgálat egy részeként következik be – szintén kulcsfontosságú a diagnosztikai folyamatban. Az alvás során bekövetkező agyi aktivitási változások, különösen az alvási ciklusok különböző fázisai, hozzájárulhatnak az epileptiform jelek fokozott előfordulásához. Az alvás során az agy különböző elektrofiziológiai állapotokon megy keresztül, amelyek közül egyesek hajlamosabbak lehetnek az epileptiform aktivitásra, különösen azokban az esetekben. Összességében az alvásmegvonásos EEG kettős mechanizmusa – az alváshiány okozta fokozott érzékenység és az alvás indukálta specifikus agyi állapotok – lehetővé teszi az epileptiform jelek megbízhatóbb és részletesebb kimutatását, ami elősegíti a pontos diagnózis felállítását.

A mély alvás EEG képe

Hogyan Készüljön Fel a Beteg az Alvásmegvonásos EEG-re?

A vizsgálat sikeres elvégzéséhez a betegnek az alábbiakra kell figyelnie:

Alvásmegvonás: A vizsgálat előtti éjszaka a betegnek csak 3-4 órát szabad aludnia, vagy teljesen ébren kell maradnia. Utóbbi igen megterhelő lehet a betegnek és családjának, ezért a részleges alvásmegvonást szoktuk elsősorban javasolni. Ilyenkor későn kell lefeküdni és a lehető legkorábban felkelni, például hajnali 3-4 óra körül, és ébren maradni a reggeli vizsgálatig. Sokszor, különösen gyerekek és tinédzserek esetén a család segítsége szükséges az előkészületekben.

Gyógyszeres Kezelés: Egyes gyógyszerek befolyásolhatják az EEG eredményeit, ezért fontos az orvossal történő egyeztetés.
Fizikai Előkészületek: A hajnak tisztának és száraznak kell lennie, hogy az elektródák helyesen illeszkedjenek.

Utazás: ne vezessen gépjárművet a vizsgálat előtt és után.

Az Alvásmegvonásos Vizsgálat Menete

Az alvásmegvonásos EEG vizsgálat több lépésből áll:

Előkészítés: A beteg fejbőrére elektródákat helyezünk, amelyek az agyi elektromos aktivitást rögzítik.
Nyugalmi Állapot: A betegnek relaxálnia kell, miközben az ébrenléti EEG rögzítjük.

Fotóstimuláció és hiperventilláció: A felvétel elején a rutin-EEG vizsgálaton is végzett aktivációkat végezzük.
Alvás: A vizsgálat során a beteg elalszik, lehetővé téve az agyi aktivitás alváskori változásainak rögzítését.
Adatgyűjtés és Értékelés: A rögzített adatokat az orvos értékeli ki, hogy meghatározza az esetleges eltéréseket.

Gyakran Ismételt Kérdések

Kérdés: Fájdalmas-e az alvásmegvonásos EEG?

Válasz: Nem, az EEG egy fájdalommentes eljárás. Az elektródák csupán a fejbőrön helyezkednek el, és nem okoznak kellemetlenséget.

Kérdés: Van-e veszélye az alvásmegvonásos vizsgálatnak?

Válasz: Az alvásmegvonás az arra hajlamos epilepsziás betegekben provokálhat epilepsziás rosszullétet.

Kérdés: Mennyi ideig tart az EEG vizsgálat?

Válasz: Az előkészület 20-25 percet, maga az EEG-vizsgálat általában 1-1.5 órát vesz igénybe, de ez változhat a beteg alvási mintázata és az egyéni szükségletek függvényében.

Kérdés: Mikor kapom meg az eredményeket?

Válasz: Az eredmények kiértékelése időt vehet igénybe, de általában néhány napon belül megkapja az orvostól.

Az alvásmegvonásos EEG vizsgálat fontos szerepet játszik az epilepszia és egyéb neurológiai rendellenességek diagnosztizálásában. A betegek megfelelő felkészülése és a vizsgálati folyamat megértése kulcsfontosságú a pontos diagnózis és hatékony kezelés érdekében. Klinikánk elkötelezett amellett, hogy a betegeknek a legmagasabb színvonalú ellátást biztosítsa, és az alvásmegvonásos EEG csak egy a sok diagnosztikai eszköz közül, amelyet ennek eléréséhez használunk.