A csípőízületi diszplázia, régi nevén csípőficam a csecsemők csípőízületének fejlődési problémája. Néha az állapot a baba születése előtt kezdődik, néha pedig a születés után, a gyermek növekedése során alakul ki. Érintheti az egyik vagy mindkét csípőt. A legtöbb csípőízületi diszplázia miatt kezelt csecsemőből aktív, egészséges gyermek fejlődik ha időben felismerik a problémát, ezért fontos a megfelelő szűrővizsgálatok elvégzése.
A csípőízület egy gömbízület. A combcsont felső része, azaz a combfej (a csípő gömb része) egy mélyedésben (ízületi vápa) ül, amely a medencecsont része. A combfej különböző irányokba mozog, de mindig a vápában marad. Ez lehetővé teszi, hogy a csípőnket előre, hátra és oldalra mozgatni tudjuk, valamint járás és futás során a testsúlyunkat is megtámasztja.
Csípőízületi diszplázia esetén a csípő nem jól fejlődik. Az ízület gömb része teljesen vagy részben kikerülhet a helyéről, illetve ki-be csúszkál az ízületi vápából. Ennek hátterében az izületi vápa sekélysége áll. Ha ezt nem korrigálják időben, a csípőízület nem fog jól növekedni, ami már fiatal korban járás közbeni fájdalmakhoz és csípőízületi gyulladáshoz vezethet, később pedig súlyos fájdalmat és mozgáskorlátozottságot okozhat.
Csípődiszplázia. A kép forrása: www.gillettechildrens.org
A csípőfejlődési diszpláziája nem okoz fájdalmat a csecsemőknél, ezért nehéz lehet észrevenni. Az orvosok minden újszülött és csecsemő csípőjét ellenőrzik a gyermekorvosi vizsgálatok során, hogy az esetleges fejlődési problémát kiszűrjék és időben kezelhessék.
Bár minden babánál szükséges és javallott lenne a szűrővizsgálat, sajnos ez nem minden esetben történik meg. A probléma gyakran sokáig rejtett marad, de a szülők egyes jelek alapján gyanakodhatnak már a járás megkezdése előtt is:
Sok csecsemő születik olyan csípővel, amelyet lazának érződik, amikor megmozgatjuk. Ezt nevezzük újszülöttkori csípőízületi lazaságnak. Ez azért fordul elő, mert az egyik csontot a másikkal összekötő szalagok túlságosan rugalmasak. Az újszülöttkori csípőízületi lazaság általában 4-6 hetes korban magától javul, és nem tekinthető valódi csípőízületi diszpláziának. Fontos a baba megfelelő pelenkázása, mert a 90 fokban hajlított csípő és terpesztett helyzet segíti az ízület helyes fejlődését.
Az a csecsemő, akinek a csípőszalagjai 6 hét után még mindig lazák, kezelésre szorulhat. Ezért fontosak a csípőficam gyanúja esetén a csecsemők szoros utánkövetése.
Bármelyik csecsemőnél előfordulhat csípőízületi diszplázia, de a kialakulásának esélye magasabb:
A farfekvéses helyzetben a combfej hajlamos kitolódni az üregből, így a farfekvéses helyzet valószínűleg a legfontosabb kockázati tényező, akár hüvelyi úton, akár császármetszéssel hozzák világra a csecsemőt. Mint szerzett állapotot, összefüggésbe hozták a diszplázia gyakoriságát a csecsemők szoros pólyázásának hagyományával, valamint a túlságosan korlátozó babaülések, hordozók és egyéb csecsemőszállítási módszerek használatával. Szerencsére ma már tudjuk, hogy az újszülöttet terpeszben pelenkázzuk. A kenguru hordozók használata is segít az egészséges csípőízület kifejlődésében.
A csípőízület szűrésének legjobb módja a fizikális vizsgálat, amelyet többször is el kell végezni, Az első vizsgálat a baba születésekor megtörténik a szülészeti osztályon. A következő vizsgálat 3-6 hetes kor között javasolt, majd 4 hónapos korban. A járás megkezdésekor ezt indokolt megismételni. Ha eltérésre van gyanú, vagy nem egyértelmű a vizsgálat eredménye, akkor az orvos ultrahang-, idősebb csecsemő esetén röntgenvizsgálatot tarhat indokoltnak. Az Amerikai Ortopéd Sebészek Szövetsége (AAOS) nem javasolja a rutinszerű ultrahang vizsgálatot, mert az eltérés túldiagnosztizálásához vezethet.
Az csípőízületi diszplázia az ortopéd sebészek szakterületébe tartozik. Az ellátás célja, hogy a csípőízület normálisan növekedhessen, és egészségesen fejlődjön ki. Az ortopéd sebész a gyermek életkora és a diszplázia súlyossága alapján választja ki a kezelést.
A 6 hónaposnál fiatalabb csecsemők kezelése általában dinamikus rögzítőt használnak. A leggyakrabban használt rögzítő az úgynevezett Pavlik-kengyel. Ez egy vállhevederrel rendelkezik, amely lábtartókhoz csatlakozik. A Pavlik-kengyel a baba lábait olyan helyzetbe hozza, amely a combfejet a csípőízület tokjába tartja és lehetővé teszi az ízület helyes kialakulását a fejlődés során.
Pavlik kengyel
A Pavlik-kengyellel történő kezelés általában 6-12 hétig tart. Amíg a kengyelt viseli, a babát 1-3 hetente orvosi vizsgálattal ellenőrzik és szükség esetén állítanak a kengyelen. A legtöbb csecsemőnek a kengyel és a gyógytorna mellett nincs szüksége egyéb kezelésre.
A gyógytorna hatékony és kíméletes kezelési lehetőség a csípőízületi diszplázia kezelésére, különösen akkor, ha más kezelésekkel, például dinamikus rögzítéssel vagy műtéttel kombinálják. A korlátozott mozgástartomány a csípődiszplázia gyakori tünete. A gyógytornászok célja a szülők megtanítása a baba csípőjének óvatos, de határozott kimozgatására. A megfelelő masszázs, nyújtás és erősítés segíthet a csípő helyreállításában, amíg a baba a kengyelben van. Idősebb gyermekek esetén szintén nagyon fontos a helyes gyógytorna az izmok erősítése és a helyes járásmechanika kialakítása miatt.
A gyermeknek zárt reponálásra lehet szüksége, ha:
A zárt reponálást rövid altatásban végzik. Az ortopéd sebész kézzel elmozdítja a baba combcsontját, hogy az ízületi combfej visszakerüljön a helyére az ízületi tokba. Ezután felhelyez egy csípőgipszet, amely a csípőt a helyén tartja és biztosítja az ízület helyes fejlődését. A gipszet a baba 2-4 hónapig viseli általában. Esetenként az ortopéd sebész a zárt reponálás során a lágyékban lévő feszes izmokat is meglazítja.
Amenyiben a fenti kezelések nem hozzák meg a kívánt eredményt, műtéti beavatkozásra lehet szükség. Szintén operáció indokolt ha a gyermek 18 hónaposnál idősebb a kezelés megkezdésekor.
Csípőszűrésre a Frida Med Klinika | Szeged ortopéd szakorvosához, Dr Szerényi Zsolthoz bejelentkezhet online, vagy telefonon a Kapcsolat oldalon található telefonszámokon.