Mi a csípőízületi diszplázia, vagy csípőficam?

• A csípőízületi diszplázia olyan állapot, amelyben a csípőízület nem alakul ki megfelelően, ami instabilitáshoz és az ízület lehetséges károsodásához vezet.
• Leggyakrabban csecsemőknél és kisgyermekeknél diagnosztizálják, de felnőtteket is érinthet.
• A csípőízületi diszplázia tünetei közé tartozhat a sántítás, a csípőfájdalom és a csípő korlátozott mozgása.
• A kezelési lehetőségek közé tartozhat a merevítés, a gyógytorna, súlyos esetekben pedig a műtét.
• A korai felismerés és kezelés jelentősen javíthatja a csípődiszpláziában szenvedők kimenetelét, ezért a csecsemők szakszerű szűrése nagyon fontos.

 

Mi a csípőficam, vagy csípőízületi diszplázia?

 

A csípőízületi diszplázia, régi nevén csípőficam a csecsemők csípőízületének fejlődési problémája. Néha az állapot a baba születése előtt kezdődik, néha pedig a születés után, a gyermek növekedése során alakul ki. Érintheti az egyik vagy mindkét csípőt. A legtöbb csípőízületi diszplázia miatt kezelt csecsemőből aktív, egészséges gyermek fejlődik ha időben felismerik a problémát, ezért fontos a megfelelő szűrővizsgálatok elvégzése.

 

Mi történik a csípőben diszplázia esetén?

 

A csípőízület egy gömbízület. A combcsont felső része, azaz a combfej (a csípő gömb része) egy mélyedésben (ízületi vápa) ül, amely a medencecsont része. A combfej különböző irányokba mozog, de mindig a vápában marad. Ez lehetővé teszi, hogy a csípőnket előre, hátra és oldalra mozgatni tudjuk, valamint járás és futás során a testsúlyunkat is megtámasztja.

 

Csípőízületi diszplázia esetén a csípő nem jól fejlődik. Az ízület gömb része teljesen vagy részben kikerülhet a helyéről, illetve ki-be csúszkál az ízületi vápából. Ennek hátterében az izületi vápa sekélysége áll. Ha ezt nem korrigálják időben, a csípőízület nem fog jól növekedni, ami már fiatal korban járás közbeni fájdalmakhoz és csípőízületi gyulladáshoz vezethet, később pedig súlyos fájdalmat és mozgáskorlátozottságot okozhat.

 

 

Mik a csípőfejlődési diszplázia jelei és tünetei?

 

A csípőfejlődési diszpláziája nem okoz fájdalmat a csecsemőknél, ezért nehéz lehet észrevenni. Az orvosok minden újszülött és csecsemő csípőjét ellenőrzik a gyermekorvosi vizsgálatok során, hogy az esetleges fejlődési problémát kiszűrjék és időben kezelhessék.

 

A szülők észrevehetik a csípőficamot?

 

Bár minden babánál szükséges és javallott lenne a szűrővizsgálat, sajnos ez nem minden esetben történik meg. A probléma gyakran sokáig rejtett marad, de a szülők egyes jelek alapján gyanakodhatnak már a járás megkezdése előtt is:

 

• A baba csípője pattogó vagy kattogó hangot ad ki, amelyet hallanak vagy éreznek.
• A baba lábai nem egyforma hosszúak.
• Az egyik csípő vagy láb nem ugyanúgy mozog, mint a másik oldal.
• A bőrredők a fenék alatt vagy a combokon nem egy vonalban vannak.
• A gyermek sántít, amikor járni kezd.

 

Mi a csípőízületi lazaság?

 

Sok csecsemő születik olyan csípővel, amelyet lazának érződik, amikor megmozgatjuk. Ezt nevezzük újszülöttkori csípőízületi lazaságnak. Ez azért fordul elő, mert az egyik csontot a másikkal összekötő szalagok túlságosan rugalmasak. Az újszülöttkori csípőízületi lazaság általában 4-6 hetes korban magától javul, és nem tekinthető valódi csípőízületi diszpláziának. Fontos a baba megfelelő pelenkázása, mert a 90 fokban hajlított csípő és terpesztett helyzet segíti az ízület helyes fejlődését.

 

Az a csecsemő, akinek a csípőszalagjai 6 hét után még mindig lazák, kezelésre szorulhat. Ezért fontosak a csípőficam gyanúja esetén a csecsemők szoros utánkövetése.

 

Melyik babában alakul ki a csípőízületi diszplázia?

 

Bármelyik csecsemőnél előfordulhat csípőízületi diszplázia, de a kialakulásának esélye magasabb:

• lányok
• elsőszülöttek
• farfekvéses csecsemők (szerzett, lásd követkető bekezdés)
• olyan babák, akiknek a családjában van ilyen betegségben szenvedő családtag, például szülő vagy testvér esetén.

 

Lehet a csípőficam szerzett és nem veleszületett?

 

A farfekvéses helyzetben a combfej hajlamos kitolódni az üregből, így a farfekvéses helyzet valószínűleg a legfontosabb kockázati tényező, akár hüvelyi úton, akár császármetszéssel hozzák világra a csecsemőt. Mint szerzett állapotot, összefüggésbe hozták a diszplázia gyakoriságát a csecsemők szoros pólyázásának hagyományával, valamint a túlságosan korlátozó babaülések, hordozók és egyéb csecsemőszállítási módszerek használatával. Szerencsére ma már tudjuk, hogy az újszülöttet terpeszben pelenkázzuk. A kenguru hordozók használata is segít az egészséges csípőízület kifejlődésében.

 

Hogyan diagnosztizálják a csípő fejlődési diszpláziáját?

 

A csípőízület szűrésének legjobb módja a fizikális vizsgálat, amelyet többször is el kell végezni, Az első vizsgálat a baba születésekor megtörténik a szülészeti osztályon. A következő vizsgálat 3-6 hetes kor között javasolt, majd 4 hónapos korban. A járás megkezdésekor ezt indokolt megismételni. Ha eltérésre van gyanú, vagy nem egyértelmű a vizsgálat eredménye, akkor az orvos ultrahang-, idősebb csecsemő esetén röntgenvizsgálatot tarhat indokoltnak. Az Amerikai Ortopéd Sebészek Szövetsége (AAOS) nem javasolja a rutinszerű ultrahang vizsgálatot, mert az eltérés túldiagnosztizálásához vezethet.

 

Hogyan kezelik a csípő fejlődési diszpláziáját?

 

Az csípőízületi diszplázia az ortopéd sebészek szakterületébe tartozik. Az ellátás célja, hogy a csípőízület normálisan növekedhessen, és egészségesen fejlődjön ki. Az ortopéd sebész a gyermek életkora és a diszplázia súlyossága alapján választja ki a kezelést.

 

A lehetőségek közé tartoznak:

• rögzítés
• zárt reponálás és gipszelés
• nyílt reponálás (műtét) és gipszelés
• gyógytorna a fentiek mellett

 

 

Rögzítés

A 6 hónaposnál fiatalabb csecsemők kezelése általában dinamikus rögzítőt használnak. A leggyakrabban használt rögzítő az úgynevezett Pavlik-kengyel. Ez egy vállhevederrel rendelkezik, amely lábtartókhoz csatlakozik. A Pavlik-kengyel a baba lábait olyan helyzetbe hozza, amely a combfejet a csípőízület tokjába tartja és lehetővé teszi az ízület helyes kialakulását a fejlődés során.

 

 

A Pavlik-kengyellel történő kezelés általában 6-12 hétig tart. Amíg a kengyelt viseli, a babát 1-3 hetente orvosi vizsgálattal ellenőrzik és szükség esetén állítanak a kengyelen. A legtöbb csecsemőnek a kengyel és a gyógytorna mellett nincs szüksége egyéb kezelésre.

 

Gyógytorna

A gyógytorna hatékony és kíméletes kezelési lehetőség a csípőízületi diszplázia kezelésére, különösen akkor, ha más kezelésekkel, például dinamikus rögzítéssel vagy műtéttel kombinálják. A korlátozott mozgástartomány a csípődiszplázia gyakori tünete. A gyógytornászok célja a szülők megtanítása a baba csípőjének óvatos, de határozott kimozgatására. A megfelelő masszázs, nyújtás és erősítés segíthet a csípő helyreállításában, amíg a baba a kengyelben van. Idősebb gyermekek esetén szintén nagyon fontos a helyes gyógytorna az izmok erősítése és a helyes járásmechanika kialakítása miatt.

 

Zárt reponálás és gipszelés

A gyermeknek zárt reponálásra lehet szüksége, ha:

• A dinamikus rögzítés nem tartotta sikeresen a combfejet a csípőízületben.
• A csecsemő 6 hónapos kora után kezdik meg a kezelést.

 

A zárt reponálást rövid altatásban végzik. Az ortopéd sebész  kézzel elmozdítja a baba combcsontját, hogy az ízületi combfej visszakerüljön a helyére az ízületi tokba. Ezután felhelyez egy csípőgipszet, amely a csípőt a helyén tartja és biztosítja az ízület helyes fejlődését.  A gipszet a baba 2-4 hónapig viseli általában. Esetenként az ortopéd sebész a zárt reponálás során a lágyékban lévő feszes izmokat is meglazítja.

 

Műtéti repozíció és gipszelés

Amenyiben a fenti kezelések nem hozzák meg a kívánt eredményt, műtéti beavatkozásra lehet szükség. Szintén operáció indokolt ha a gyermek 18 hónaposnál idősebb a kezelés megkezdésekor.

 

Csípőszűrésre a  Frida Med Klinika | Szeged ortopéd szakorvosához, Dr Szerényi Zsolthoz bejelentkezhet online, vagy telefonon a Kapcsolat oldalon található telefonszámokon.

 

Felhasznált irodalom:

Az AAOS ajánlása