Alagút szindrómák és kivizsgálásuk

• A karpális alagút szindróma akkor alakul ki, amikor az alkarból a kézbe futó középső ideg a csuklóban összenyomódik vagy beszorul.
• Az alagút szindrómának más típusai is vannak, amelyek a test különböző részein jelentkezhetnek, mint például a tarszális alagút szindróma (a bokában) és a cubitalis alagút szindróma (a könyökben). Ezeket a szindrómákat a kéztőalagút-szindrómához hasonlóan egy ideg összenyomódása okozza.
• A kéztőalagút-szindróma tünetei lehetnek zsibbadás, bizsergés, gyengeség vagy tűszúrás-érzés a kézben és az ujjakban. Ezek a tünetek néha a karra is kiterjedhetnek. Súlyos esetekben az alagút szindrómák tartós idegkárosodást okozhatnak.
• Az alagút szindrómák kezelése magában foglalhatja a sínezést, a fizikoterápiát vagy a műtétet.

 

 

Mik azok az alagút szindrómák?

 

Alagút szindróma akkor fordulhat elő, ha a perifériás idegrendszerben lévő idegekre nyomás nehezedik. Ezek az idegek a központi idegrendszertől vezetnek a végtagi izmokhoz és érzőreceptorokhoz. Az alagút szindrómák a végtagokban jelentkező idegi (neuropátiás) fájdalom gyakori okai, és súlyos esetben tartós funkcióvesztéshez és izomgyengeséghez vezethetnek.
 

 

Milyen típusú alagút szindrómák vannak?

 

Az alagút szindrómák a felső- vagy alsótest különböző perifériás idegeit érinthetik.

 

A felső végtagokban jelentkező szindrómák:

• Karpális alagút szindróma a csuklóban és tenyérben.
• Ulnaris (cubitalis) alagút szindróma a könyökben és az alkarban,
• Radialis alagút szindróma az alkarban és a hüvelyk felőli tenyérben
• Suprascapularis idegbecsípődés a vállban,
• Thoracic aoutlet szindróma a nyak alsó részén és a mellkas felső részén,

 

Az alsó végtagokat érintő alagút szindrómák közé tartoznak:

 

• Meralgia paresthetica a combban,
• A peroneus ideg kompressziója az alsó lábszárban,
• Pudendalis alagút szindróma a kismedencei területen.
• Az Isiász a hát alsó részén, a csípőben, a fenékben vagy a lábban.
• Tarsalis alagút szindróma a sarokban és a talpban okoz panaszokat.

Mi okozza az alagút szindrómákat?

 

Az idegek összenyomódása gyakran az ízületekben lévő kis nyílásokon (úgynevezett alagutakon vagy csatornákon) keresztül haladó idegeket érinti. A szövetek duzzanata vagy károsodása nyomást gyakorol az idegre. Az idegek nem tűrik jól az összenyomódást. Mindeki ismeri azt a jelenséget, amikor egy bizonyos testhelyzetben elzsibbad valamelyik végtagunk. Ilyenkor az idegek már rövid idejű megnyomódása (vagy túlnyújtása) okozza a gyorsan múló “hangyaérzést”. A végtag helyzetének változtatásával a zsibbadás gyorsan megszűnik.

 

Milyen okok vezethetnek az idegek tartós megnyomódásához?

 

• Balesetek és traumák.
• Boka-, térd- vagy csuklórándulás.
• Ízületi kopás miatti csontkinövések.
• Törött csontok és csontsarkantyúk.
• Cukorbetegség, ami az ideg regenerációs képességét rontja.
• Kificamodott ízületek, például kificamodott könyök vagy kificamodott váll.
• Porckorongsérv.
• Pajzsmirigy-alulműködés (pajzsmirigy alulműködés).
• Műtéti komplikációk.
• Daganatok vagy ciszták.

 

Ki van kitéve az alagút szindrómák kockázatának?

 

Bárkinél kialakulhat alagút szindróma. Az elhízásból vagy a terhességből eredő súlyfelesleg hajlamosít a kialakulásukra. A hibásan kivitelezett gipszelés is okozhat idegkompressziót. A tartósan egy testhelyzetben végzett tevékenységek szintén  okozhatnak alagút szindrómát. Egyes munkakörök hajlamosítanak a kialakulásukra, illetve bizonyos sportok esetén is nagyobb a kockázat:

• Szalag mellett dolgozók.
• Pénztárosok.
• Kerékpárosok.
• Építőipari munkások és ácsok.
• Teniszezők.
• Gépírók.
• Súlyemelők.

 

Miért van szüksége ENG vizsgálatra az alagút szindrámák kivizsgálása során?

 

Az elektroneurográfia, más néven idegvezetési vizsgálat (ENG) egy olyan vizsgálat, amely azt méri, hogy az elektromos jelek milyen gyorsan haladnak az idegeken keresztül. Gyakran használják a karpális alagút szindróma és egyéb alagút-szindrómák diagnosztizálására. Az elektroneurográfiát úgy végzik, hogy elektródákat helyeznek a bőrre a vizsgált ideg fölé. Ezután egy kis elektromos áramot vezetnek át az idegen, és az elektródák mérik az elektromos jelek idegben való terjedésének sebességét. Ez az információ segíthet az orvosnak meghatározni, hogy az ideg megfelelően működik-e, és hogy van-e károsodás vagy kompresszió.

Alagút-szindróma esetén elektromiográfiát (EMG) is végezhetnek. Az EMG során egy tűelektródát helyeznek az izomba, és mérik az izom elektromos aktivitását nyugalmi állapotban és összehúzódás közben. Ez segíthet az orvosnak megállapítani, hogy van-e bármilyen károsodás vagy rendellenes aktivitás az izomban.

 

 

 

Összességében az elektromiográfia és az elektroneurográfia fontos eszközök a kéztőalagút-szindróma és más, az idegeket és izmokat érintő állapotok diagnosztizálásában. Fontos információkat szolgáltathatnak az idegek és izmok működéséről, ami segíthet az orvosnak a legjobb kezelési mód meghatározásában.

 

Milyen kezelések léteznek az alagút szindrómák kezelésére?

 

Egyes alagút szindrómák javulnak nem sebészeti kezelésekkel. Gyulladáscsökkentő gyógyszerek tablettában, vagy lokálisan beadott injekciók formájában a fájdalom és gyulladás ellen hatékonyak. Gyógytorna során olyan új mozgásformákat és feladatokat alkalmaznak, amelyek segítik a letapadt ideg mobilizálását. Ezek a nem-sebészeti eljárások, különösen ha időben kezdik meg megelőzhetik a károsodást és megszűntethetik a tüneteket. A gyógytorna során elsajátított gyakorlatokat rendszeresen javasolt végezni.

Mikor van szükség műtétre?

Általában a kéztőalagút- és más alagút szindróma műtétje akkor javasolt, ha a nem műtéti kezelés nem volt hatékony, vagy ha a tünetek súlyosak és jelentősen akadályozzák a mindennapi tevékenységeket. Fontos, hogy az összes kezelési lehetőséget megbeszélje az orvossal, hogy meghatározhassa az Ön konkrét helyzetére legmegfelelőbb eljárást.

 

A karpális alagút szindróma műtétjét kéztőalagút-felszabadításnak nevezik. Az eljárás során a sebész egy kis bemetszést ejt a csuklón, és felszabadítja a harántirányú kéztőszalagot, amely a középideget nyomó szövetszalag. Ezáltal az idegnek több hely jut a csuklóban, és enyhülhet a nyomás és a karpális alagút szindróma tünetei.

 

A kéztőalagút-felszabadító műtétet általában ambulánsan végzik, ami azt jelenti, hogy nem kell éjszakára kórházban maradni. A beavatkozást általában helyi érzéstelenítésben végzik, amely elzsibbasztja a műtéti területet, bár egyesek dönthetnek úgy is, hogy a beavatkozást altatásban végzik. A műtét után a bemetszést öltésekkel vagy kapcsokkal zárják le.

 

Milyen szövődményei vannak az alagút szindrómáknak?

 

A hat hétnél tovább tartó súlyos idegkompresszió maradandó izomvesztést és idegkárosodást okozhat. A tünetekkel kapcsolatban időben keressen fel szakorvost, hogy a megfelelő kezelést időben megkezdhesse.

 

Mi a prognózis az alagút szindrómában szenvedők számára?

 

Mind a nem sebészi, mind a sebészeti gyógymódok esetén akkor számíthatunk jó kimenetelre, ha a beavatkozásokat időben, tehát az idegkárosodást megelőzően, vagy enyhe idegkárosodás esetén végzik. A súlyos idegkárosodás, bár megfelelő rehabilitációval javítható, de sajnos gyakran tartós funkciózavart okoz.