Rotátorköpeny-szindróma akkor lép fel, amikor ezek az izmok és inak megsérülnek vagy elszakadnak, fájdalmat, gyengeséget és korlátozott mozgástartományt okozva a vállban. A rotátorköpeny-szindróma kialakulásához számos tényező járulhat hozzá, többek között az öregedés, az ismétlődő fej feletti mozgások, a sérülések és a degeneratív állapotok, például az ízületi gyulladás.
A karpális alagút szindróma akkor alakul ki, amikor az alkarból a kézbe futó középső ideg a csuklóban összenyomódik vagy beszorul. Az alagút szindrómának más típusai is vannak, amelyek a test különböző részein jelentkezhetnek, mint például a tarszális alagút szindróma (a bokában) és a cubitalis alagút szindróma (a könyökben). Ezeket a szindrómákat a kéztőalagút-szindrómához hasonlóan egy ideg összenyomódása okozza. A kéztőalagút-szindróma tünetei lehetnek zsibbadás, bizsergés, gyengeség vagy tűszúrás-érzés a kézben és az ujjakban. Ezek a tünetek néha a karra is kiterjedhetnek. Súlyos esetekben az alagút szindrómák tartós idegkárosodást okozhatnak. Az alagút szindrómák kezelése magában foglalhatja a sínezést, a fizikoterápiát vagy a műtétet.
A daganatos megbetegedésben szenvedők egyik legnagyobb félelme a fájdalom, azonban jól tervezett terápiával a daganatos fájdalom menedzselhető. Számos különböző gyógyszer és és eljárás létezik, amelyet igénybe lehet venni, gyakran kombinációban. Eme posztunkban a daganatos fájdalomcsillapításról olvashat.