Mikor jelent a szédülés súlyos betegséget?

• A szédülés gyakori tünet, a sürgősségi ellátásban a betegek 5-10%-a emiatt jelentkezik
• Bizonyos tünetekkel társulva azonnali orvosi ellátást igényel
• Az idegrendszer számos része játszik szerepet az egyensúlyérzékelésben, ezért a tünetek segítségével az orvos meg tudja határozni a probléma helyét
• A leggyakoribb  egyensúlyrendszert érintő betegségek jóindulatúak, de jelentősen ronthatják életminőségét

 

 

A szédülés mindannyiunk számára ismert jelenség. Ha máskor nem, akkor gyerekkorunkban éltük át a játszótéren, amikor a feltekert hintán forogtunk és hirtelen megálltunk. A spontán, vagy mozgásra jelentkező szédülés számos betegség mellé társulhat. Az alábbiakban Dr Horváth Zoltán neurológus segítségével tekintjük át a szédülést ideggyógyászati szempontból.

 

„A szédülés egy szubjektív érzet, amelynek lehet a külső szemlélődő számára is nyilvánvaló jele, mint például a szemek ritmusos ugrálása (nisztagmus, azaz szemtekerezgés), és lehet teljesen észrevehetetlen. A köznyelv ezen a néven szokta illetni a klasszikus forgó jellegű szédülést, de a bizonytalanságérzést, a járásbizonytalanságot, a térérzékelés megváltozását, vagy akár a fülzúgást és a szorongást is szédülésnek titulálhatják a betegek. Ezek a klinikus számára mind mást és mást jelentenek.” – mondja Horváth doktor –  „Mint minden panasz, a szédülés esetében is rendkívül fontos a beteg pontos kikérdezése, hiszen diagnosztikai jelentőssége van a panasz pontos leírásának.”

 

 

 

A szédülés néhány esetben jelezhet súlyos, azonnali ellátást igénylő bajt. A sürgősséggel orvoshoz fordulók között a szédülés az egyik leggyakoribb panasz, kb. minden 10-20 betegből egy ezzel a vezető panasszal jelentkezik.

 

Mit jelez a neurológus számára a szédülés?

 

Az egyensúly szabályozása összetett, az idegrendszer sok elemét magában foglaló folyamat. Részt vesz benne a belsőfül labirintusa, az innen az agytörzsbe haladó halló-egyensúlyozó ideg, az agytörzsi magvak, a kisagy, a perifériás idegek és az izmok, ínak, ízületek receptorai, valamint a látórendszer. Az ezen struktúrákból jövő információkat agyunk szintetizálja és meghatározza, hogy testünk a térben hol és hogyan helyezkedik és merre mozdul, mekkora sebességgel. A panaszok és tünetek pontos feltérképezése segít a neurológusnak a probléma lokalizációjában.

 

 

Mikor súlyos betegség tünete a szédülés?

 

Ha a szédülés mellett az alábbi neurológiai tünetek bármelyike jelentkezik, azonnal orvoshoz kell fordulni, vagy mentőt hívni:

 

Zavartság

Beszéd- vagy beszédmegértési nehézség
Elmosódott, galuskás beszéd vagy rekedt hang
Az arc, a kar, a láb újonnan jelentkező zsibbadása vagy gyengesége
Ügyetlenség vagy remegés a karokban vagy lábakban
Látási problémák az egyik vagy mindkét szemen, vagy látótér kiesés
 Kettőslátás, vagy a szemgolyó bénulása egyik vagy mindkét szemét
Egyenlőtlen pupillák vagy lelógó szemhéj az egyik oldalon
Nem képes felállni még kapaszkodva sem
Hirtelen súlyos hányás ismert ok nélkül
Hirtelen erős fejfájás vagy nyaki fájdalom ismeretlen ok nélkül

 

Ha a fenti tünetek nem társulnak a szédülés mellé, akkor valószínűleg nincs sürgős ellátást igénylő probléma, azonban ilyen esetben is javasolt időpontot kérni neurológiai szakrendelésre.

 

Milyen betegségek tünete lehet a szédülés?

 

Szédülés, stroke és TIA

 

Stroke/TIA esetében gyakori kísérőtünet a szédülés. A stroke az agy tartós vérellátási zavara, amely után valamilyen mértékű károsodás marad vissza. A TIA általában néhány percig tart, és nem okoz maradandó károsodást. A gyakran ministroke-nak is nevezett átmeneti ischaemiás roham azonban előrejelezheti a stroke-ot, növeli annak kockázatát.  Mindkettő nagyobb valószínűséggel fordul elő idősebb, illetve  kockázati csoportba tartozók körében. Az agyérbetegségek szempontjából fokozott kockázat a dohányzás, a magas vérnyomás , a magas koleszterinszint, a cukorbetegség , a pitvarfibrilláció és a kórtörténetben, vagy a családi anamnézisében szélütés vagy szívroham jelenléte.

 

Az agytörzs és a kisagy stroke-ja, vagy TIA-ja általában a klasszikus forgó jellegű szédüléssel jár, míg az agyféltekék sérülése inkább térbizonytalanságot okozhat, de a diagnózist képalkotó vizsgálatok segítségével hozhatjuk meg.

 

A stoke/TIA mellett egyéb neurológiai állapotok is okozhatnak hirtelen jelentkező szédülést, például az agyhártyagyulladás, agydaganatok, sclerosis multiplex, de általában ilyenkor nem izoláltan, hanem más tünetekkel együtt jelentkezik.

 

Hirtelen jelentkező szédülés mikor nem súlyos betegség tünete?

 

Szerencsére a hirtelen fellépő szédülés, különösen, ha nem társulnak hozzá a fenti listában szereplő tünetek, nem feltétlenül jelez súlyos betegséget. A következő jóindulatú állapotok a leggyakoribbak a szédüléssel jelentkező betegek körében:

 

Jóindulatú paroxizmális pozícionális vertigo (BPPV), vagy helyzettel összefüggő szédülés

 

Ha a szédülés tünetei a következő jellemzőkkel bírnak, akkor az ok valószínűleg BPPV:

a tünetek időszakosak

a tünetek csak akkor jelentkeznek, ha a fejet megbillentik vagy egy adott irányba mozdítják (különösen, ha a páciens az ágyban oldalra fordul);

a tünetek kevesebb mint egy percig tartanak a fej helyzetének megváltoztatása után

nincs hányás, halláskárosodás vagy neurológiai tünetek

 

A BPPV gyakori betegség, évente minden 200 lakosra jut egy megbetegedés. Általában 2 hétig okoz panaszokat, de előfordulhat rövidebb és hosszabb lefolyás is. Bár nagyon egyszerűen kezelhető, sajnos gyakran nem ismerik fel és költséges kivizsgálás veszi kezdetét, amely a beteget szorongással tölti el.

A BPPV-t az egyensúlyozószervben, azaz a félkörös ívjáratokban lévő apró, a helyükről elszabadult kálcium kristályok vándorlása okozza, amelyek az ott lévő folyadékot mozgásba hozva azt a téves információt közvetítik az agy felé, hogy a fejünk folyamatosan forog.

 

 

A kezelés célja a kis kalcium kristályok visszaterelése az ampullába, amelyet a fej helyzetének pontosan leírt lépésekben történő  mozgatásával érhetünk el.  A lépéseket Epley manővernek hívjuk.

 

Vestibularis migrén és Menière- kór

 

Ha a szédülés vagy szédülés percekig vagy órákig tartó, rohamszerű epizódokban jelentkezik, akkor vesztibularis migrénre (általában fülzúgás nélkül) vagy a Menière- kórra (általában fülzúgással és átmeneti halláscsökkenéssel) gyanakodhatunk.

 

Vestibularis migrén

 

A vestibuláris migrén szédülést, vagy az egyensúly zavarát okozhatja tényleges fejfájással vagy anélkül. A kórelőzményben szinte mindig előfordul kinetózis  (utazási betegség, azaz autóban, buszon érzett hányinger, szédülés) gyermekkora óta, valamint migrénes jellegű fejfájás, amely akár évekkel, évtizedekkel korábban megelőzheti a vestibuláris tüneteket.

A vesztibuláris migrén okát nem pontosan ismerjük, de úgy tűnik, hogy a migrénben szerepet játszó folyamatok zajlanak, amelyek ebben az esetben az egyensúlyrendszert érintik. A páciensek szédüléses rohamait ugyanazok a tényezők provokálhatják, mint amelyek a migrénre jellemzőek. A migrénról részletesebben >>ITT és >>ITT olvashat.

 

A vestibularis migrén a következő tünetek kombinációjával járhat:

 

Fejfájásos tünetek:

Súlyos, lüktető fejfájás, általában a fej egyik oldalán

Hányinger és hányás

Fény-, szag- és zajérzékenység

 

A vesztibuláris tünetek:

Szédülés, általában percekig, órákig, de néha napokig

Bizonytalanságérzés és egyensúlyzavar

Kinetózis

 

Bár a szubjektív hallástünetek (fülcsengés, füldugulásérzés, nyomás az egyik vagy mindkét fülben) gyakoriak, ha halláscsökkenés jelentkezik, akkor egyéb betegségre, pld. Méniére-betegségre kell gondolnunk.

 

Méniere-kór

 

A Méniere-kór a belső fül rendellenessége, amely szédüléshez és halláskárosodáshoz vezet. A legtöbb esetben a Méniere-kór csak az egyik fület érinti. Bármely életkorban előfordulhat, de általában fiatal és középkor között kezdődik. Bár megszűntetni nem tudjuk, különféle kezelések segíthetnek enyhíteni a tüneteket és minimalizálni az életminőségre gyakorolt negatív hatást.

 

A Méniere-kór tünetei:

Ismétlődő szédüléses epizódok, amelyek spontán jelentkeznek, bevezető tünet nélkül és általában 20 perctől több óráig, de legfeljebb 24 óráig tartanak. A szédüléshez gyakran társul hányinger.  A sy;d-l;s mellett a másik vezető tünet a halláscsökkenés, amely a rohamok elmúltával szűnik ugyan, de idővel tartós halláskárosodás alakulhat ki. Jelentkezhet emellett füldugulás és feszítő érzés a fülben. Nem tudjuk mi okozza pontosan a betegséget, valószínű, hogy különböző okok következtében (genetikai hajlam, vírusfertőzés, anatómiai okok)  a belsőfülben felhalmozódó folyadék (endolympha) játszik szerepet a kialakulásában.

 

A panaszokat antihisztaminokkal és hányingert csökkentő szerekkel lehet enyhíteni.

 

Vestibularis neuritis és labirinthitis

 

Az egyensúlyozószerv, vagy az innen az agytörzsbe haladó ideg gyulladása hirtelen fellépő, súlyos szédülést, fülzúgást, hányást, hányingert okozhat. A diagnózisban képalkotó vizsgálatok és részletesneurológiai és fül-orr-gégészeti vizsgálat, valamint hallásvizsgálat segít. A tünetek spontán múlnak néhány nap-hét elteltével. Leggyakrabban teljes a gyógyulás, azonban visszamaradhat valamilyen mértékű egyensúly- és hallászavar.

 

 

A betegséget bakteriális, vagy virális fertőzés okozza, a tünetek akár hetekkel a szisztémás fertőzés lezajlását követően is jelentkezhetnek.

 

Nyakfájással társuló szédülés

 

Érdekes tünet a nyaki fájdalomhoz társuló térbizonytalanság. Ezt a nyaki gerincet érintő betegségek okozzák. Ilyenkor a nyakfájdalommal és a nyaki gerinc mozgásának beszűkülésével párhuzamosan a betegek szédülésérzést, térbizonytalanságot panaszolnak. Ennek oka, hogy a nyaki gerincben lévő mechanikai receptorok  nagyban hozzájárulnak a fej helyzetének pontos meghatározásához és szerves részei az egyensúlyozórendszernek. A nyaki gerinc bántalma esetén jelentősen megváltozik a nyaki gerinc körüli izmok aktivitása, izomfeszülés alakul ki, és az ízületekben, inakban található mechanikai receptorok aktivitásának az egyensúlya felborul. Az egyensúlyozó rendszer felé szállított információ pontatlan lesz, és ez az egyensúlyozó rendszer működésének zavarát okozza, amely szédülésben és térbizonytalanság-érzésben jelentkezik a páciensenél.

 

A szédülés más betegségek esetén

 

Egyéb, az egyensúlyozórendszert nem érintő állapotok, mint például az alacsony vércukorszint, vagy egy egyszerű megfázás is okozhatnak szédülésérzést. A vérkeringés zavarai, az alacsony, vagy magas vérnyomás, szívritmuszavarok is járhatnak ilyen tünetekkel. Ezekben az esetekben a szédülés egy másik alapbetegség kísérő tünete.

 

 

 

Kérjen időpontot a Frida Med Klinika | Szeged Neurológiai Ambulanciájára.

 

FELHASZNÁLT IRODALOM:

 

Méniere-betegség

Szédülés és bizonytalanság

Szédülés és stroke

 

 

 

A borítókép forrása: Photo by Ron Lach from Pexels