- 6721 Szeged, Tisza Lajos krt. 95
- English
A migrén egy változatos tünetekkel járó neurológiai betegség. Legjellemzőbb tünete az erős, kínzó fejfájás. Gyakori a hányinger, hányás, fény- és hangérzékenység. A migrén gyakran mutat családi halmozódást és minden korosztályt érint. A diagnózist a klinikai kórtörténet, a jelentkező tünetek és más okok kizárása alapján határozzuk meg.
Az akut migrénes fejfájást közönséges fájdalomcsillapítókkal, vagy speciális migrénre kifejlesztett gyógyszerekkel (triptánok) kezelhetjük. A rohamok megelőzésében is különböző gyógyszerek játszanak szerepet, ezek hatástalansága esetén egy újonnan kifejlesztett neuromodulációs kezelést, vagy a fejbőr alá adott injekciókat adunk.
A migrénes fejfájás tünetei
A migrén szakaszai
A migrénen fejfájás lefolyása négy szakaszból állhat. A beveztő tünetek, más néven prodroma, az aura, a fejfájásos roham és a lecsengés, a posztdroma. Nem mindenkinél fordul elő minden szakasz.
A prodroma
A migrénben szenvedő emberek 40–60%-a tapasztal prodroma fázist. Ezek apró változások egy vagy két nappal a roham előtt. Ide tartozik a székrekedés, depresszió, hasmenés, álmosság, az étvágy fokozódása, a hiperaktivitás és ingerlékenység.
Az aura
A migrénben szenvedő emberek kb. 20% -a észlel úgynevezett aurát, amely közvetlenül a migrénes fejfájás előtt jelentkezik. Az aura a látás, az érző- , vagy a mozgatórendszer esetleg a beszéd zavaraiban nyilvánulhatnak meg. A vizuális aurák a leggyakoribbak. A vizuális aura fényfelvillanások, esetleg sötét foltok jelentkezésében nyilvánul meg. Eltorzulhatnak a látőtérben látott tárgyak, hullámzás, geometriai formák jelentkezhetnek. Gyakran ezek a jelenségek vándorolnak a látótérben. Az aura általában 10-30 percig tart. A érzőrendszeri aura szintén gyakori. A vizuális aurával egy időben, közvetlenül utána vagy akár önmagában jelentkezik. Ez lehet bizsergés, zsibbadás, égő érzés a végtagokon, az arcban, vagy a nyelven. Auratünet lehet az átmeneti beszédzavar. A legsúlyosabb tünet a féloldali gyengeséggel, részleges bénulással járó hemiplégiás migrén. A migrén aura általában megelőzi a migrén rohamot, de a roham alatt is előfordulhat. A migrén aura fejfájás nélkül is előfordulhat. Az aura utánozhat más betegség, példaul a stroke, epileszia, agydaganat tüneteit.
A roham szakasz
A migrénes fejfájás súlyos lüktető fájdalmat vagy pulzáló érzést okozhat, általában a fej egyik oldalán, de előfordulhat kétoldali fejfájás is. Ehhez gyakran émelygés, hányás, valamint nagyon erős fény- és a hangkerülés társulhat. Fizikai aktivitás fokozza a tüneteket.
A posztdroma
A fejfájást követő posztdroma szakasz alatt a betegek gyakran alszanak, vagy levertek, fáradtak.
A migrénes rohamok hossza és gyakorisága
Egy migrénes fejfájás, vagy roham általában néhány órán keresztül áll fenn, de súlyos esetben előfordul, hogy akár 3 napig is tart. A fejfájások gyakorisága jellemzően havi 2-4 eset, de van akinél csak évente 1-2 alkalommal lép fel. Vannak olyan betegek is, akiknél a fejfájások szinte napi gyakoriságúak. Ilyenkor krónikus migrénről beszélünk. Ezekben az esetekben migrénmegelőző terápiát, más néven migrén profilaxist érdemes alkalmazni. Ez lehet gyógyszeres kezelés, illetve a fejbőrbe adott injekciók, melyek hatóanyaga megegyezik a ránctalanításkor alkalmazott közismert szerrel vagy neuromodulációs kezelések hatásosak.
A rohamok kezelésében fájdalomcsillapítókat, vagy speciális, a migrén kezelésére kifejlesztett gyógyszereket, úgynevezett triptánokat használunk.
Mi váltja ki a migrént?
Nem tudjuk egészen pontosan mi okoza a migrént. Valószínűleg egyes ioncsatornák szabályozási zavara szerepet játszik az agytörzsben, amelyet agykérgi folyamatok aktiválhatnak az erek kitágulását okozva az agyhártyákban, amellyel együtt jelentkezik a fájdalom.
A migrénes rohamot arra érzékeny egyénekben számtalan dolog triggerelheti. Fáradtság, stressz, alváshiány, nőkben hormonális változások, egyes ételek, tartósítószerek, koffein, időjárásváltozás, túlzott képernyőhasználat, alkohol. A lista végtelen. Javasolt a triggerek kerülése, a rendszeres életmód azoknál a betegeknél, ahol a migrén triggere azonosítható.
Örökölhető a migrén?
A lakosság közel 10%-át gyötri migrén, nőknél háromszor gyakoribb. Főleg 25-45 éveseknél fordul elő. A Nature Genetics folyóiratban 2010-ben megjelent tanulmányban (Anttila, V., Stefansson, H. et al.) 40 orvosi központ részvételével 50.000-nél is több ember genetikai profilját elemezték. A genetikai összehasonlításból kiderült, hogy az rs1835740 génváltozat (ún. allél) ötödével növeli a migrén megjelenésének kockázatát. Ez az allél a 8. kromoszómán található.
Az rs1835740 allél a glutamát nevű neurotranszmitter felhalmozódásában játszik szerepet, amely feldúsulva a szinapszisoknál migrént generálhat. Az említett génváltozat egy olyan gén mellett található (MTDH/AEG-1), amely szabályozza a glutamát „eltakarítását” a szinapszisokról- egy fehérje által.
Tehát nem jelenthető ki egyértelműen, hogy a migrén örökölhető, viszont a tudósok által talált génváltozatot az első genetikai rizikófaktorként említhetjük meg a migrénnél.
A migrén kezelése
Közönséges fájdalomcsillapítók a migrén kezelésében
A migrénes fejfájások kezelésében mindig az egyszerű fájdalomcsillapítókat javasoljuk elsőként. Ezek lehetnek recept nélkül a patikában kapható készítmények, vagy csak vényre rendelhető gyógyszerek. A fájdalomcsillapítót a fejfájás jelentkezésekor minél hamarabb érdemes bevenni és nem várni, amíg a fájdalom elhatalmasodik. Ezzel le lehet rövidíteni a migrénes fejfájás hosszát és intenzitását.
A leggyakoribb hatóanyagok a következők: aszpirin, diclofenac, ketoprofen, paracetamol, ibuprofen, naproxen.
Fontos tudni, hogy a fejfájáscsillapítók túlzott szedése a migrénes fejfájásokat rontani tudja, ezt a szakirodalom „medication overuse headache” néven emlegeti. Ez a fajta fejfájás napi szinten tud jelentkezni súlyos esetben és a fejfájáscsillapítók hatásossága is csökken.
Amennyiben heti 2 alkalommal, vagy gyakrabban jelentkezik migrén, úgy szakorvoshoz érdemes fordulni és migrén-profilaxis bevezetését elkezdeni. Ez lehet gyógyszeres terápia, injekciós, vagy neuromodulációs kezelés. Ezekről a továbbiakban olvashat.
A triptánok
egy olyan gyógyszercsoport, amelyet az akut kategóriába sorolt migrén kezelésére használunk. A triptánokat arra tervezték, hogy csökkentsék a migrénes vagy cluster fejfájásos (a cluster fejfájás egy a migrénnél ritkább, de szintén kínzó fejfájás fajta) rohamok tüneteit a fejfájás kezdete után. A triptánok enyhítik a migrén tüneteit. A fejfájáson kívül az émelygést, hányingert, hányást, a fényre és a hangra való érzékenységet.
Más akut gyógyszerektől eltérően a triptánokat szelektív szerotonin receptor agonistáknak tekintik, ami azt jelenti, hogy a triptánok az agyban található neurotranszmitter szerotonin stimulálásával működnek, csökkentve a gyulladást és összehúzva az ereket, ezzel megállítva a fejfájást vagy a migrént.
A triptánokat szájon á lehet alkalmazni tabletta formájában, azonban a betegek azon csoportja számára, akiknél a migrén rendszerint hányingert, hányást okoz kifejlesztettek bőralatti injekciót, kúpot és orr-spray-t is. Sajnos az orr-spray és a kúp nem elérhető Magyarországon jelenleg.
A triptánok receptre kaphatók, felírásukat neurológus szakorvos végezheti.
A migrén megelőzése kozmetológiai injekciókkal
Ha Önnél migrént diagnosztizáltak, és gyakran jelentkezik migrénes fejfájása, amely miatt kiesik a munkából, akkor azon tűnődhet, vajon milyen módszerrel lehet a fejfájásokat megelőzni, ritkítani.
Az OnabotulinumtoxinA-t vagy a BTX-et 2010-ben hagyták jóvá krónikus migrénben szenvedő felnőttek számára megelőző terápiaként.
A BTX akkor indokolt és bizonyítottan hatásos, ha:
A migrén egyértelműen diagnosztizált
Egy hónapban 14, vagy több fejfájásos nap fordul elő, melyek közül legalább 8 migrénes.
Előfordulhat néhány egyéb, például tenziós fejfájás is. A migrénesekben gyakran keverednek a migrénes fejfájások egyéb fejfájás formákkal (tenziós, cervikogén, stb.)
Az injekciós kezelés nem javasolt, illetve a hatásossága nem bizonyított:
Ha havonta 14-nél kevesebb fejfájásos nap fordul elő
Egyéb speciális fejfájás jelentkezik, például cluster fejfájás
A BTX hatássosága migrénben
Felnőtteken végzett klinikai vizsgála során a BTX-szel kezelt csoportban szignifikánsan csökkent a fejfájás gyakorisága, nőtt a teljesen fejfájásmentes napok száma és a kezelt csoportban a betegek ritkábban maradtak ki a munkából fejfájás miatt.
Egy másik tanulmány arra jutott, hogy két kúra után a betegek 50%-ban, öt kúra után több, mint 70%-ában feleződött meg a migrénes napok száma.
A BTX kezelés menete
Az injekciókat 3-4 havonta egyszer adjuk be. Egy alkalommal 30-40 pontba fecskendezünk be kevés gyógyszert. Az injekciós pontok a homlok, a tarkó, a nyak izomzatában helyezkednek el. Az injekciókat egy nagyon vékony tűvel végezzük, ami biztosítja, hogy egy kis kellemetlen érzésen kívül nem okozunk fájdalmat. A kezelés hatása általában 2-3 héten belül jelentkezik. A maximális hatás általában az ötödik kúra után várható. A fejfájások gyakorisága fokozatosan csökken, általában a korábbi felére, vagy negyedére. A krónikus migrénben az injekciókat erre kiképzett, fejfájás kezelésében járatos orvosnak kell végezni.
A kezelést követően előfordulhat átmeneti arcizomgyengeség, illetve a kezelés maga is kiválthat esetleg egy kisebb fejfájást.
A kezelés sem a magán, sem az állami egészségügyben nem támogatott. Amennyiben BTX-et alkalmazunk migrénben, úgy a betegnek a gyógyszert felírjuk, majd miután a patikában ezt kiváltotta egy előjegyzés alapján történik a kezelés.
Neuromodulációs kezelések a migrénben
A neuromoduláció a neurológia és idegsebészet határterülete.
A neuromoduláció olyan technológia, amely közvetlenül a központi, vagy környéki idegrendszerre fejti ki hatását gyengítve a kóros működést és csökkentve a tüneteket. A célterületre irányított elektromos, vagy farmakológiai ingerlést leggyakrabban beültetett eszközökkel végezzük, de vannak a szervezeten kívüli eszközöket használó eljárások is.
A neuromoduláció kezelések rendkívül hatékonyak tudnak lenni. Szerteágazó kórképeket kezelünk neuromodulációval. Fejfájások, remegésen, gerincvelő károsodás, epilepszia, Parknson betegség, kényszer-betegség, széklet- és vizeletinkontinencia. A neuromoduláció a következő évtized fő növekedési ágazatának számít.
TDCS kezelés a migrénben
A transzkraniális egyenáramingerlés (TDCS) egy nem-invazív neuromodulációs eljárás, amelyet eredetileg agyi sérülések rehabilitációjára fejlesztettek ki, azonban klinikai vizsgálatok igazolták egyéb betegségekben is a hatásosságát. Depresszióban, krónikus fájdalomban, fibromialgiában is krónikus migrénben is hatásosnak bizonyolult.
A hatásának az alapja, hogy az enyhe egyenáram az idegsejtek környezetében hatva megváltoztatja a agysejtek ingerlékenységét, illetve fokozza az agy egyensúlyhelyreállító képességét.
A kezelések alatt elektrolittal átitatott lap-elektródákat helyezünk a fej bőrére és 20 percig ingerlünk. A kezelés alatt az elektródák környezetében enyhe bizsergést éreznek a betegek. A kezelést naponta kell ismételni 2 hétig. A hatásosság 3-6 hónapig áll fenn. Amennyiben a hatásosság kielégítő a kezeléseket időnként megismételjük.
tDCS kezelést epilepsziások, vagy epilepsziás rohamra hajlamos betegek nem kaphatnak. Mellékhatásként az elektróda alatti bőr viszketése, irritációja, émelygés, szédülés fordulhat elő. A Frida Med Klinika Neurológia Szakrendelésén Magyarországon egyedüliként érhető el a tDCS kezelés migrénben.
Occipitális idegstimuláció
A tarkótájon futó bőridegek stimulációja beültetett elektródákkal az újabb terápiák közé tartozik. Hatásossága bizonyított, de jelenleg az engedélyeztetése folyamatban van. Az eljárás során speciális elektródákat ültet az idegsebész a bőr alá és egy pacemaker-het csatlakoztatja azokat. A gyenge elektromos áram pontos hatásmechanizmusát nem ismerjük, de a vegetatív idegrendszer befolyásolásával és a kapu-elmélettel lehet összefüggése a hatásosságnak.