Miért követi az övsömör az idegek lefutását?

Az övsömör, más néven herpes zoster, a varicella-zoster, azaz a bárányhimlő vírusának reaktiválódása által okozott betegség.
A lezajlott bárányhimlőt követően a vírus évtizedekig szunnyadhat idegsejtjeinkben anélkül, hogy bármilyen tünetet okozna.

Az övsömör leggyakrabban 50 év feletti embereknél fordul elő. Körülbelül minden harmadik emberben kifejlődik a betegség élete során. A fő tünet a fájdalmas kiütések általában a test egyik oldalán, amelyek típusosan 2-4 hét alatt elmúlnak. A kiütések megjelenhetnek a test bármely részén, de jellemzően a törzs egyik oldalán, a hason vagy a háton jelentkeznek. Az övsömör helye attól függ, hogy a test melyik idege érintett.

 

Övsömör és idegpályák

 

A övsömört a bárányhimlő vírusának újraaktiválása okozza, így csak olyan embereknél alakulhat ki, akiknek bárányhimlője volt korábban, vagy védőoltást kapott bárányhimlő ellen, hiszen ebben a fajta védőoltásban gyengített vírusok vannak.
A övsömör nem fertőző betegség, de azoknál, akiknek nem volt bárányhimlője kialakulhat, ha övsömörös ember nyílt hólyagjaival érintkeznek, mivel a hólyagokban található folyadék nagy mennyiségő VZV vírust tartalmaz.

 

 

A bárányhimlő gyógyulását követően az agyidegek és a gerincvelői idegek dúcaiban bújnak meg az inaktivált vírusok, amelyek évtizedekig nyugalomban maradnak, azonban, különösen az immunrendszer gyengülése esetén a vírus újraaktiválódhat. A reaktiváció leggyakrabban idősebb felnőtteknél fordul elő, mert az immunrendszer hajlamos gyengülni az életkorral. Más, az immunrendszert gyengítő állapotok is hajlamosítanak az övsömör előfordulására. Ilyenek a daganatos betegségek, az immunrendszert gyengítő gyógyszerek szedése, autoimmun betegségek, mint a rheumatoid artritisz, a colitis ulcerosa, vagy a diabétesz. Felmerült, hogy a COVID-19 védőoltások is hajlamosítanak az övsömör jelentlezésére, de tudományos alapossággal végzett vizsgálat ezt egyenlőre nem támasztotta alá.  Ezzel szemben gyűlnek a bizonyítékok arról, hogy a COVID fertőzés fokozza az övsömör előfordulási valószínűségét, valószínűleg az immunrendszer gyengítésén keresztül. További vizsgálatok várhatóak, amelyek biztos választ tudnak adni a COVID és az övsömör, valamint a COVID-vakcináció és övsömör kapcsolatáról.

 

Miután a vírus reaktíválódott az érzőidegek dúcában elkezd az idegek végei felé vándorolni. Ezek az idegek olyan érzékszervi információkat közvetítenek a gerincvelőn keresztül az agyba, mint a fájdalom, viszketés vagy tapintás.
Amint a vírus eléri ezen érzőidegek végét, amelyek a bőrben találhatóak kiütések fejlődnek ki. A kiütések úgynevezett dermatómális eloszlást mutatnak, azaz az érzőideg által ellátott bőrterületen és amellett jelennek meg.

 

 

Mik azok a dermatomák?

 

A test mindkét oldalát 31 idegfonat látja el, amelyek információt közvetítenek a test és a gerincvelő között. Az idegek testre vetülő ellátási területét dermatómáknak nevezzük, tehát a dermatoma a bőr olyan területe, amelyet egy gerincvelői szergmentumból induló ideg lát el.

 

Például a C5 szergmensből induló ideg a test jobb oldalán a jobb kulcscsont és a felső váll felett elhelyezkedő bőrből küld információkat a gerincvelőbe és az agyba, míg a thorakális 10-12 szegmensek a hát és a has bőrét igezik be a köldök magasságában.

 

Övsömörkiütések általában egy, vagy két egymás melletti dermatoma mentén alakulnak ki a test egyik oldalán. Helyük attól függ, hogy melyik ideg dúcában reaktiválódott és terjed a vírus. A kiütés nem keresztezi a test középvonalát, mert minden gerincből induló ideg csak a test bal vagy jobb oldaláról szolgáltat érzékszervi információkat.

 

 

 

Hogyan befolyásolja az övsömör az idegpályákat

 

A herpesz-zoster vírus az érzőidegekben bújik meg, és reaktiválódáskor károsodást és gyulladást vált ki, ami fájdalmat okoz, még akár a kiütések eltűnése után is. Az idegpályák károsodása funkcióvesztéshez vezethet, illetve fájdalmat, égő érzést okoz.

Az övsömör olyan betegség, ami kizárólag az emberben ismert, nehéz jó állatkísérletes modelt alkotni a vizsgálatára, ezért viszonylag keveset tudunk arról, hogy miért elsősorban az érzőidegekben bújik meg.

 

Az övsömört bevezető jelek

 

Gyakran megfigyelhető, hogy a fájdalom, viszketés, égő érzés a kiütések megjelenése előtt, 2-3 nappal jelentkezik, ezt preherpeszes neuralgiának nevezzük. Érdekes és ritka jelenség a zoster sine herpete, amikor a fenti tünetek mellé semmilyen bőrtünet nem jelentkezik.

 

A posztherpeszes neuralgia

 

Az övsömör leggyakoribb hosszú távú szövődménye a posztherpeszes neuralgia. A posztherpeszes neuralgia kifejezés alatt a bőrön jelentkező fájdalmat és viszketést értjük, amely a kiütések eltűnése után hetekig, hónapokig fennáll. A fájdalom neuralgiás jellegű, égő, viszkető fájdalom, éjszaka és nyugalomban fokozódik. Gyakran az allodynia nevű kellemetlen jelenséggel társul, amely az enyhe tapintáskor jelentkező égő fájdalmat jelenti. Ez az a jelenség, ami miatt gyakran a ruha viselése is elviselhetetlen fájdalmat okozhat.
A posztherpeszes neuralgia az övömört követően 15-20%-ban lép fel. A legtöbb páciens egy éven belül  a posztherpeszes neuralgiából tünetmentesen felépül, de bizonyos esetekben a fájdalom tartóssá válhat.

 

A mozgatóidegek károsodása

 

A herpesz-zoster vírus a mozgató, vagy más néven a motoros idegeket is érintheti. A mozgatóidegek látják el izmainkat az agyból, valamint a gerincvelőből érkező információt parancsokkal. Ritkán, de előfordul, hogy a mozgatóidegek is károsodnak, ilyenkor az övsömör környezetében található izmok gyengesége jelentkezik.

 

Az agyidegek érintettsége

 

Az övsömör érintheti az agytörzsből induló, úgynevezett agyidegeket is. Szerencsére ez ritkán, 100 esetből egyszer fordul elő. A VII. agyideg érintettségét Ramsay Hunt -szindrómának nevezzük és tünete lehet arcbénulás az egyik oldalon, fülfájás, hólyagos kiütések a fülkagylón, változások az ízérzékelésben, száraz szem, halláskárosodás, szédülés, fülzúgás.

A szemmozgató-idegek érintettsége kettőslátás okozhat, illetve az ötosztatú, azaz V. agyideg fertőzése szaruhártyafekély és a szem körüli bőrön jelentkező kiütéséket formájában jelentkezik. Előbbi akár látásvesztéshez is vezethet és herpes ophtalmicusnak nevezzük.

 

Hogyan kezeljük a hosszan tartó idegkárosodást?

 

A sérült érzőidegek posztherpeszes neuralgiának nevezett állapothoz vezethetnek, amelyben a fájdalom a kiütések eltűnése után is fennáll. A posztherpeszes neuralgia kezeléséről korábbi blogunkban írtunk .

 

Postherpetikus neuralgiával élni

 

A posztherpeszes neuralgia nagyon fájdalmas lehet, de íme néhány dolog, amit otthon is megtehet a kellemetlenség csökkentése érdekében:

• Viseljen kényelmes pamutból vagy selyemből készült ruházatot az irritáció csökkentése érdekében
• Jegelje a fájdalmas területet, de fontos, hogy valamilyen puha szövetbe helyezze el a jégkockákat
• Forduljon időben orvoshoz. A bőrtünetek kezelésében bőrgyógyász, a posztherpeszes fájdalom kezelésében fájdalom-terapeuta segíthet.  >>Kérjen időpontot!

 

Amennyiben szeretne új cikkeinkről értesülni, ÍRATKOZZON FEL HÍRLEVELÜNKRE.

 

FELHASZNÁLT IRODALOM:

CDC cikk

NHS.UK

Dermatology and Therapy volume 11, pages1119–1126 (2021)

 

A borítókép forrása: Photo by Mehdi on Unsplash