- 6721 Szeged, Tisza Lajos krt. 95
-
English
A hosszú COVID, vagy poszt-COVID szindróma a koronavírus fertőzésen átesett betegek 30%-át is érintheti. A Frida Med Klinika | Szeged egy csomagot állított össze a betegeinek, melynek célja a panaszok kivizsgálása és az egészségi állapot felmérése.
COVID-19 (koronavírus): Hosszú távú hatások
Photo by Miguel Á. Padriñán on Pexels.com
A mai napon elérhető statisztikák szerint 318 ezer honfitársunk gyógyult fel a COVID-19 fertőzés tüneteiből és jelenleg több, mint 100 ezren fertőzöttek. A gyógyultak többsége néhány héten belül tünetmentessé válik, azonban sokaknál a COVID-19 tünetei hónapokig fennmaradhatnak.
Mi a Hosszú COVID szindróma?
Közismert, hogy az akut fertőzés során a COVID-19 vírus (koronavírus) károsítja a tüdőt, lázzal, köhögéssel, fulladásal jár. A fertőzés az egész szervezetet megtámadhatja és a tüdő mellett számos más szervet, például a szívet, az agyat, az erek belhártyáját, a környéki idegrendszert, az emésztőszerveket, a bőrt is érinti. Rendszerint ezek a károsodások visszafordulnak és a szervezet pár hét alatt legyőzi a vírust, regenerálja a működését. Azonban egyes esetekben a szervkárosodások hosszabban, vagy egyáltalán nem javulnak, ami növeli a hosszú távú egészségügyi problémák kockázatát. A legtöbb koronavírusos (COVID-19) betegségben szenvedő ember néhány hét alatt teljesen felépül, azonban számos beteg – még azok is, akiknek a betegség enyhe változata zajlott le – a kezdeti gyógyulás után is tapasztalhatnak tüneteket.
Ezt az állapotot poszt COVID szindrómának vagy hosszú COVID -nak nevezzük az angol “long COVID” kifejezés után.
Milyen gyakori a hosszú COVID szindróma?
Photo by Andrea Piacquadio on Pexels.com
Számos becslés született arról, hogy hány embernél alakul ki a hosszú COVID szindróma. A vizsgálatok 2% és 25% közötti, vagy annál is nagyobb arányokról számolnak be. Egy, a napokban megjelent tanulmány alapján a lezajlott akut betegséget a betegek 30%-ban követték makacs, tartós tünetek a fertőzés utáni 9 hónapban. A vizsgálat szerint az idősebbek és a sok súlyos társbetegségben szenvedő emberek tapasztalják a legvalószínűbben az elhúzódó COVID-19 tüneteket, de a fiatal, egyébként egészséges emberek is hetekig-hónapokig érezhetik rosszul magukat a fertőzés után. A magasvérnyomás-betegség és valószínűleg a cukorbetegség emeli a hosszú COVID szindróma kialakulásának esélyét.
Mitől függ, hogy kialakul-e a hosszú COVID szindróma?
Nem tudni, hogy egyesek miért szenvednek elhúzódó tünetektől a koronavírus fertőzés lezajlása után. Valószínűsíthető, hogy számos folyamat szerepet játszik. Ilyenek lehetnek a gyenge vagy hiányzó antitestválasz miatti tartós fertőzés, a visszaesés, vagy reinfekció, azaz újrafertőződés, a gyulladásos és egyéb immunreakciók, valamint a mentális tényezők is, például a poszttraumás stressz. Hosszú távú légzőszervi, mozgásszervi és neuropszichiátriai következményeket írtak a COVID-19 rokonainál (SARS és MERS), agy nem meglepő, hogy a ez a koronavírus is hsaonlóan viselkedik.
Milyen panaszokat okoz a hosszú COVID szindróma?
Minden esetben más a kép, de vannak közös jellemzők és gyakoribb tünetek.
A leggyakrabban egy kellemetlen, a napi tevékenységet zavaró furcsa fáradtságról számolnak be a betegek. Sokan közülük nem, vagy nehezebben tudják ellátni a munkájukat, jelentősen csökken a sport-teljesítményük, gyakran szeretnének napközben leheveri, esetleg aludni.
A fáradtság mellett gyakori a tartós köhögés, a légszomj, ízületi- és izomfájdalom, mellkasi fájdalom, ami lehet nyomó, szúró jellegű, tompa; a makacs fejfájás, szapora pulzus, tartós szag- vagy ízvesztés, bőrkiütés vagy hajhullás.
A hosszú COVID szindróma tünetei
Egyes tünetek gyakoribbak, mások ritkábban jelentkeznek
Gyakori tünetek
fáradtság
izomfájdalmak
ízületi fájdalmak
alvászavarok
csökkent fizikai terhelhetőség
köhögés
Ritkább tünetek
hajhullás
kiütések
hasmenés, émelygés
szaglásvesztés
rendetlen szívverés
étvágytalanság
Mikor forduljon orvoshoz azonnal
fulladás
mellkasi szorítás
eszméletvesztés
nyugalmi fulladás
Milyen tartós változásokat okozhat a hosszú COVID szindróma a szervekben?
Bár a COVID-19-et elsősorban légúti megbetegedésként tartjuk számon, a koronavírus ennél alatomosabb, és számos más szervet is károsíthat. A szervkárosodás növelheti a hosszú távú egészségügyi problémák kockázatát és ezek bújhatnak meg a hosszú COVID hátterében. A COVID-19 által érintett szervek a következők lehetnek:
Szív és érrendszer
COVID-19 fertőzés gyógyulása után hónapokkal végzett képalkotó vizsgálatok károsodást mutattak a szívizomban, olykor azoknál az embereknél is, akik csak enyhe COVID-19 tüneteket tapasztaltak. Ez növelheti a szívelégtelenség vagy más szívbetegségek kockázatát a jövőben és szerepet játszhat a hosszú COVID esetében tapasztalt csökkent teljesítőképességben.
Egy COVID-19-ből nemrég felépült betegeken végzett német vizsgálatban a szív mágneses rezonancia vizsgálata (átlagosan 3 hónappal az akut betegség uán) 78% -ban mutatott szívbetegséget és 60% -ban folyamatos szívizomgyulladást. Érdekes módon a szívkárosodás jelenléte nem függött attól, hogy vannak-e krónikus társbetegségek, milyen hosszú volt az akut COVID-19 betegség időtartama és súlyossága, vagy mennyi idő telt el az akut fertőzés óta.
Ennél is elgondolkodtatóbb egy olyan tanulmány eredménye, ahol 26 versenyportolót vizsgáltak. Mindannyiuknak pozitív volt a COVID PCR mintája, de egyikük sem szorult kórházi kezelésre, sőt többségében tünetmentesek voltak. Közülük 12-nél (46%) szívizom-gyulladásra, szívizom-sérülésre utaló jelek mutatkoztak az MRI vizsgálaton 2-6 héttel a pozitív PCR után. Jelenleg nem tudjuk, hogy ezeknek az eredményeknek, és magának a szívizomeltérésnek milyen következményei lehetnek hónapokkal, évekkel később, azonban elképzelhető a szívelégtelenség esélyének emelkedése, főleg idős, beteg, de akár egészséges, sportoló fiatalok között is.
2020 áprilisában érkeztek az első orvosi jelentések arról, hogy fiatal, egészséges betegek, akik COVID-19 PCR pozitívnak bizonyultak stroke-ot szenvedtek el. Később nyilvánvalóvá vált, hogy egyéb szervek trombózisos betegségei is előfordulnak a koronavírussal összefüggésben, és számos új tanulmány vizsgálta ezt a jelenséget. Az ereink belhártyája egy sima, bársonyos felület, amely a koronavírus által okozott gyulladás során sérül, elveszti bársonyosságát. A trombózishajlam valószínűleg összefügg az erek belhártyájának gyulladásával és gyulladásos fehérjék felszaporodásával, de teljesen nem tárták még fel a mechanizmusát.
Tüdő
A COVID-19-hez gyakran társított tüdőgyulladás a léghólyagocskákat (alveolus) érinti elsősorban. Ezek apró, bogyókra emlékeztető képletek, amelyek belső felületén zajlik a légcsere, az oxigén felvétele és a szén-dioxid leadása. A COVID-19 károsíthatja a tüdő apró légzsákjait (alveolusait), amely akut légzési elégtelenséget okoz. Az akut gyulladást hegesegés követheti, ami tartósan csökkenti a tüdő funkcióját.
Egy részletes vizsgálatban 55 COVID-19-ben szenvedő betegnél a kórházból való elbocsátást követően 3 hónappal 35-nek (64%) állandó légzési panaszai voltak, 39-nek (71%) pedig tüdőhegesedést jelző radiológiai rendellenességei is jelentkeztek ezzel párhuzamosan. A betegek 25% -ánál csökkent a tüdőfunkciója a mérések alapján, ami jelentkezhet a légzési izmok gyengeségében és a gázcsere képességben. Ahogy a szívnél, itt sem tudjuk egyenlőre, hogy évekkel később milyen negatív következményekre számíthatunk, de sajnos növekedhet a krónikus légzőszervi megbetegedések előfordulása.
Agy és idegrendszer
Sokszor a mentális tünetek a legzavaróbbak, és a folyamatos fáradtságon felül memória és koncentrációs-problémák jelentkeznek, depresszió, szorongás léphet fel, vagy a korábban meglévő tünetek fokozódhatnak. Megváltozhatnak az alvási szokások, ami jelentkezhet aluszékonyságban, megnövekedett alvásigényben, de ellenkező előjellel is felléphet változás és jelentlezhet nehéz elalvás, gyakori felébredés, korai ébredés, felületes alvás kellemetlen álmokkal.
A COVID-19 vírus a véráram és a szaglóideg inváziója révén behatolhat az agyszövetbe, amely tamadaspontnak a legközismertebb tünete az íz- és szaglásvesztés. Ezek mellett a COVID-19 után a leggyakoribb hosszú távú neurológiai tünetek a fejfájás és a szédülés, térbizonytalanság. Bár a stroke a heveny COVID-19 súlyos, bár nem gyakori következménye, az encephalitis, azaz agyvelőgyulladás, a görcsrohamok, epilepszia és egyéb állapotok, például a súlyos hangulatváltozások és az „agyköd” a betegség kezdeti megjelenésétől számított 2-3 hónapig nem ritkák és van, akinék ennél tovább is fennállnak.
A környéki idegrendszer sem mentesül a koronavírus káros hatásai alól. Guillain-Barre-szindróma kialakulását jegyezték fel, ami egy az idegek gyulladása miatt akut érzészavar és bénulás, amely akár halálos következményekkel is járhat és ehhez hasonló ideggyulladások jelentkezhetnek. Az idegrendszer COVID érintettségének sem ismerjük a pontos mechanizmusát, sem azt, hogy ez később milyen következményekkel járhat. Elképzelhető, hogy emelkedést látunk majd a neurodegeneratív betegségekben, mint például az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór, vagy egyes demenciák.
Mentális egészség
Hangulattal és fáradtsággal kapcsolatos problémák nem feltétlenül a virus közvetlen következményei.
A már lassan egy éve elszenvedett bezártáság, a magunk és szeretteink egészsége miatti aggodalom, az egzisztenciális helyzet miatti szorongás negatívan hatnak a mentális egészségre. A COVID-19 súlyos tüneteivel kórházban, akár intenzív osztályon kezelt, lélegeztetett betegek óriási stresszt élnek át, amely okozhat poszttraumás stressz szindrómát, depressziót és szorongást.
Számos hosszú távú COVID-19 hatás még ismeretlen
Nagyon sokat tanultunk a COVID-19 vírus okozta betegségről, ennek ellenére, mivel egy új jelenségről beszélünk, és nem ismerünk senkit, akinél 1 évnél hosszabb lenne a kórtörténet meg mindig sok a kérdőjel.
Fontos megjegyezni, hogy a legtöbb COVID-19-es ember gyorsan és teljesen felépül, azonban a COVID-19 potenciálisan hosszan tartó problémái még fontosabbá teszik a betegség terjedésének csökkentését az olyan óvintézkedések betartásával, mint a maszkok viselése, a tömeg elkerülése és a megfelelő higiéné..
Mit tegyünk, ha lassú COVID szindróma tüneteit véljük magunkon felfedezni?
Dr Csüllög Emese (a Frida Med Klinika | Szeged fájdalomterapeutája és aneszteziológusa, a következőket javasolja azoknak a betegeknek, akik bizonyítottan, vagy gyaníthatóan átestek koronavírus fertőzésen és továbbra is fennálló panaszokat észlelnek magukon:
“Először is pánikra semmi ok. A legtöbb beteg hamar felépül a koronavírus fertőzésből és néhány héten belül teljesen tünetmentessé válik” – nyugtat meg, azonban –
„A folyamatban lévő járvány és a körülöttünk lévő események stresszt jelentenek, és felerősítik a testi panaszokat.“
Azt javasolja, hogy mindenki figyelje a saját testét és hallgasson a megérzéseire,
„Ha kimerültnek érzi magát, akkor fontos pontosan megfigyelni, hogy mennyit és milyen minőségben alszik. Az elalvás és átalvás sok ember számára jelent problémát. Ha fáradtan ébred, annak ellenére, hogy látszólag elég órát tölt alvással, akkor érdemes első lépésben az alváshigiénét javítani.”
Alváshigiénével kapcsolatos megfontolandó tanácsokat ITT>> olvashat.
A rendszeres testmozgáshoz való visszatérés is kihívást jelenthet.
“A fokozatosság nagyon fontos. Nem szabad a teljesítményt erőltetni, és csak nagyon lassan javasolt a korábbi terhelési szintre visszatérni”
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Csüllög doktornő szerint
„Fokozottan kell figyelni a légzés terhelésre fellépő változását. Ha indokolatlanul alacsony terhelés mellett légszomj jelentkezik, akkor orvoshoz kell fordulni és kizárni szívizomkárosodást, vagy tüdőhegesedést. A terhelésre jelentkező mellkasi nyomás, fájdalom, valamint a bokák dagadása is intő jel, ami szívrendellenességre utalhat és szintén kivizsgálandó”
Érdemes orvoshoz fordulni, ha tartós emésztőszervrendszeri tüneteket tapasztalunk. Ilyenek a hasmenés, hasi görcsök, émelygés, hányinger. Az indokolatlan testúlyváltozás, legyen az hízás, vagy fogyás. A fentebb tárgyalt idegrenszeri tünetek, amenyiben nem javulnak, vagy tartóssá válnak, mint a krónikus fáradtság, memóriazavarok, nyomott hangulat, depresszió is orvosi vizsgálatot indokolhatnak.
Hova forduljunk ha hosszú COVID szindróma tüneteit észleljük magunkon?
A Frida Med Klinika | Szeged a régióban először teszi elérhetővé a COVID-19 állapotfelmérő csomagot. Csüllög doktor nő szerint
„sok olyan betegről tudunk, akik a fertőzés lezajlása után tüneteket tapasztaltak magukon és jelenleg nem egyértelmű, hogy ezeknek a panaszoknak a kivizsgálása melyik orvosi szakma hatáskörébe tartozik. Bár kézenfekvő, hogy a háziorvoshoz forduljanak, azonban ne felejtsük el, hogy a háziorvos kollegák extrém terhelésnek vannak kitéve jelenleg, amit a védőoltások megszervezésének terhe tetéz”
A Frida Med Klinika | Szeged állapotfelmérő csomagját abból a célból állítottuk össze, hogy a fertőzésen átesett, tartós panaszoktól szenvedő betegek egy helyen, rövid várakozás után, célzottan kapjanak választ kérdéseikre. A csomag fizikális vizsgálatot, laborvizsgálatokat, egyszerű, a kardiális és légzőszervi terhelhetőséget vizsgáló tesztet, EKG vizsgálatot és ellenanyagszint mérést tartalmaz. Alkalmas arra, hogy kiszűrje azokat a betegeket, akiknél szervkárosodás valószínűsíthető és további vizsgálatok szükségesek. A szolgátatásunkhoz tartozik a tanácsadás, valamint a további vizsgálatok, szakorvosi vizitek megszervezése.