Mi a pánikbetegség és hogyan kezeljük?

2023.02.17.

A pánikroham olyan hirtelen fellépő intenzív félelem, amely testi betegség tüneteit produkálja olyankor, amikor nincs valódi szervi eltérés.
A pánikrohamot átélő páciens számára az élmény nagyon ijesztő lehet, azt hiheti, hogy elveszíti az önuralmát, szívrohamot kap vagy akár meg is halhat.
Sok embernek csak egy-két pánikrohamot kell átélnie élete során, és a probléma elmúlik.
A visszatérő, váratlan pánikrohamok esetén pánikbetegség diagnosztizálható.
Bár a pánikrohamok önmagukban nem életveszélyesek, ijesztőek lehetnek, és jelentősen befolyásolhatják az életminőségét.
A pánikbetegséget nagyon hatékonyan lehet kezelni.

Mik azok a pánikrohamok?

A pánikrohamok jellemzően hirtelen, figyelmeztetés nélkül kezdődnek. Bármikor lecsaphatnak – autóvezetés közben, a bevásárlóközpontban, álmában vagy egy üzleti megbeszélés közepén. Előfordulhat, hogy a pánikrohamok csak időnként jelentkeznek, de az is lehet, hogy gyakran lépnek fel a rohamok. A pánikrohamnak sokféle változata van, de a tünetek általában perceken belül tetőznek. A pánikroham elmúlása után a páciens fáradtnak és kimerültnek érezheti magát.

Mik a pánikbetegség jellegzetes jelei és tünetei?

Közelgő végzet vagy veszély érzése
Félelem az irányítás elvesztésétől vagy a haláltól
Szapora, heves szívdobogás
Izzadás
Remegés vagy remegés
Légszomj vagy gombócérzés a torkában
Hidegrázás
Forróság
Hányinger
Hasi görcsök
Mellkasi fájdalom
Fejfájás
Szédülés, szédülés vagy ájulás
Zsibbadás vagy bizsergés
A testből való kilépés érzése

A pánikbetegségben az egyik legkellemetlenebb tünet az erős félelem attól, hogy a tünetek bármikor, váratlanul felléphetnek. Ez gyakran okozza azt, hogy a páciens tudatosan kerüli azokat a helyzeteket, amikor a pánikrohama felléphet.

Mikor kell orvoshoz fordulni pánikrohamok esetén?

Ha valaki a pánikroham tüneteit észleli, akkor fontos minél hamarabb szakemberhez fordulni. A pánikrohamot rendkívül kellemetlen átélni, de szerencsére nem veszélyes, azonban kezelés nélkül a pánikbetegség súlyosbodhat. A pánikroham tünetei más súlyos egészségügyi problémák, például szívroham tüneteihez is hasonlíthatnak, ezért fontos, hogy gyanú esetén a szervi betegséget kizárják.

Mi okozza a pánikrohamokat és a pánikbetegséget?

Nem ismert pontosan, hogy mi okozza a pánikrohamot vagy a pánikbetegséget, de néhány tényezőt azonosítottak a kutatók, amelyek fokozzák kialakulásának esélyét:

Genetikai hajlam, családban előforduló szorongás, pánikbetegség
Jelentős stressz
Stresszre érzékenyebb vagy negatív érzelmekre hajlamos temperamentum
Bizonyos változások az agy egyes részeinek működésében

A pánikrohamok kezdetben hirtelen és figyelmeztetés nélkül jelentkezhetnek, de idővel általában bizonyos helyzetek váltják ki őket.

Egyes kutatások szerint a pánikrohamok kialakulásában szerepet játszik a szervezet természetes, veszélyre adott harc-vagy-menekülés válasza. A menekülési reakció a szervezet normális reakciója a veszélyhelyzetre. Ilyenkor többek között a szívverés és a légzés felgyorsul, adrenalin választódik a véráramba, összeszűkülnek az erek, kitágul a pupilla. Hasonló reakció történik pánikroham esetén is, azt azonban nem tudni, hogy pontosan miért lép fel pánikroham akkor, amikor nincs nyilvánvaló veszély.

Vannak kockázati tényezői a pánikbetegségnek?

A pánikbetegség tünetei gyakran a késő tizenéves vagy a korai felnőttkorban kezdődnek, és több nőt érintenek, mint férfit.

Megállapítottak egyes tényezőket, amelyek növelik a pánikroham vagy pánikbetegség kialakulásának kockázatát. Ezek a következők:

Pánikrohamok vagy pánikbetegség a családban
Jelentős életstressz, például egy szerettünk halála vagy súlyos betegsége
Traumatikus esemény, például szexuális támadás vagy súlyos baleset.
Jelentős változások az életében, például válás vagy egy kisbaba születése.
Dohányzás vagy túlzott koffeinfogyasztás
Gyermekkori fizikai vagy szexuális bántalmazás
Egyes gyógyszerek szedése

Mi a kockázata a nem kezelt pánikbetegségnek?

Ha nem kezelik, a pánikroham és a pánikbetegség az élet szinte minden területére kihathat.Az újabb pánikrohamoktól való félelem tönkreteheti az életminőségét.

A pánikroham által okozott vagy azzal összefüggésbe hozható szövődmények közé tartoznak:

Speciális fóbiák kialakulása, például a vezetéstől vagy az otthon elhagyásától való félelem.
Gyakori orvosi ellátás egészségügyi aggályok és egyéb egészségügyi állapotok miatt
Társas helyzetek elkerülése
Problémák a munkahelyen vagy az iskolában
Depresszió, szorongásos zavarok és egyéb pszichiátriai rendellenességek
Fokozott öngyilkossági kockázat vagy öngyilkossági gondolatok
Pénzügyi problémák

Egyeseknél a pánikbetegséghez agorafóbia is társulhat – a szorongást okozó helyek vagy helyzetek kerülése. Ilyenkor a páciens kerüli azokat a helyzeteket, amikor tömegben kell Lennie és súlyos esetben keveset mozdul ki otthonából, szociális elszigetelődés alakulhat ki.

Megelőzés

Nincs biztos módja a pánikrohamok vagy a pánikbetegség megelőzésének. Van azonban néhány tanács, amelyekkel lehet csökkenteni a rohamok felléptének esélyét. A pánikrohamok korai kezelése megakadályozza azok súlyosbodását vagy gyakoribbá válását, ezért nem érdemes sokáig várni a szakemberhez fordulással. Fontos, hogy nyíltan beszéljen orvosával a tünetekről és beszámoljon a felírt gyógyszerek hatásáról, vagy azok mellékhatásairól. Pszichoterápia esetén rendszeresen konzultáljon pszixhológusával és

kövesse a kezelési tervet, így megelőzve a visszaesést vagy a pánikroham tüneteinek súlyosbodását. A rendszeres fizikai aktivitásis szerepet játszhat a szorongás kivédésében.

A diagnosztizálják a pánikbetegséget?

Az pánikbetegség diagnosztizálásakor orvosa felméri, hogy valós szervi betegség fennállásának van-e esélye és szükség esetén javasolhat olyan vizsgálatokat, amik kizárják, hogy egyéb baj áll a tünetek hátterében. Ilyenek lehetnek a szív- vagy pajzsmirigyproblémák és egyéb hormonális eltérések, asztma, allergiás reakciók, és egyéb betegségek, amelynek tünetei hasonlítanak a pánikrohamokra.

A pánikbetegség diagnózisának kritériumai

A pánikbetegség diagnózisához az Amerikai Pszichiátriai Társaság által kiadott Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve (DSM-5) a következő pontokat sorolja fel:

Gyakori, váratlan pánikrohamok.
A páciens legalább egy roham után egy hónapig vagy annál hosszabb ideig folyamatosan aggódik egy újabb roham miatt; folyamatosan fél a roham következményeitől, például hogy elveszíti az önuralmát, szívrohamot kap vagy “megőrül”; vagy jelentősen megváltozik a viselkedése, például kerüli az olyan helyzeteket, amelyekről úgy gondolja, hogy pánikrohamot válthatnak ki.
A pánikrohamot nem gyógyszer, szervi betegség vagy más mentális betegség, például szociális fóbia vagy kényszerbetegség okozza.

Ha „csak” pánikrohamok vannak, de nem meríti ki a pánikbetegség kritériumait, akkor is javasolt lehet a kezelés, hiszen ha a pánikrohamokat nem kezelik, azok súlyosbodhatnak, és pánikbetegséggé vagy fóbiává alakulhatnak.

Hogyan kezelik a pánikbetegséget?

A fő kezelési lehetőségek a pszichoterápia és a gyógyszerek. Mindkét módszer, illetve ezek kombinálása segíthet csökkenteni a pánikrohamok intenzitását és gyakoriságát, ideális esetben a pánikrohamok teljesen megszűnnek. A kezelést végző szakember a beteggel együtt dönti el a kezelési tervet. Ehhez ismerni kell, hogy milyen előzményekkel rendelkezik, milyen súlyos a pánikbetegsége, és hogy van-e hozzáférése olyan terapeutákhoz, akiknek speciális képzettségük van a pánikbetegségek kezelésében.

Photo by Alex Green: www.pexels.com

A pánikbetegség pszichoterápiás kezelése

A pszichoterápia, más néven beszélgetőterápia a pánikrohamok és a pánikbetegség hatékony kezelésének tekinthető. A pszichoterápia segíthet megérteni a pánikrohamokat és a pánikbetegséget, és megtanulni, hogyan lehet megbirkózni velük.

A pszichoterápia egy formája, az úgynevezett kognitív viselkedésterápia segíthet a páciens saját tapasztalatain keresztül megtanulni, hogy a pánikbetegség tünetei nem veszélyesek. Terapeutája segít a betegnek abban, hogy a pánikroham tüneteit fokozatosan, biztonságos, ismétlődő módon újraélje. Amint a pánik fizikai érzéseit már nem érzi fenyegetőnek, a rohamok kezdenek enyhüli, vagy megszűnni. A sikeres kezelés abban is segíthet, hogy a páciens leküzdje a pánikrohamok miatt eddig került helyzetektől való félelmét.

A kezelés eredményeinek megjelenése időbe és erőfeszítésbe telhet, türelmet igényel mind a páciens, mind a terapeuta részéről. A pánikroham tünetei néhány héten belül elkezdhetnek csökkenni, és gyakran a tünetek néhány hónapon belül jelentősen enyhülnek vagy megszűnnek. Időnként fenntartó viziteket javasolnak a pszichoterapeuták, hogy a a megfelelő megerősítés mellett a pánikrohamok kontroll alatt maradjanak.

Dr Lázár Bence András pszichiáter

A pánikbetegség gyógyszeres kezelése

A gyógyszerek segíthetnek csökkenteni a pánikrohamokkal járó tüneteket, valamint az ahhoz gyakran társuló hangulatzavart, depressziót. Számos gyógyszeres kezelés bizonyult hatékonynak a pánikrohamok tüneteinek kezelésében, többek között:

Szelektív szerotonin visszavétel gátlók (SSRI-k). Általában biztonságosak, a súlyos mellékhatások alacsony kockázatával, az SSRI antidepresszánsokat általában a pánikrohamok kezelésére szolgáló gyógyszerek közül az első választásként ajánlják.
Szerotonin és noradrenalin visszavétel gátlók (SNRI-k). Ezek a gyógyszerek az antidepresszánsok egy másik osztályát alkotják.
Egyes a GABA nevű neurotranszmitter receptorához kapcsolódó szorongásoldók, központi idegrendszeri depresszánsok. Ezeket a gyógyszereket általában csak rövid távon alkalmazzák, addig, amíg az antidepresszánsok kifejtik a teljes hatásukat. Ez néhány hét alatt várható.

Ha egy gyógyszer nem működik jól, orvosa javasolhatja, hogy váltson egy másikra, vagy egyes gyógyszereket kombináljon a hatékonyság növelése érdekében.

Amennyiben Önnek pánikbetegsége, vagy pánikrohamai vannak, szakembereink várják jelentkezését a Pszichiátriai, vagy Pszichológiai szakrendelésünkön.