• 6721 Szeged, Tisza Lajos krt. 95
  • enEnglish

Mi a pánikbetegség és hogyan kezeljük?

panikrohamok-panikbetegseg
  • A pánikroham olyan hirtelen fellépő intenzív félelem, amely testi betegség tüneteit produkálja olyankor, amikor nincs valódi szervi eltérés.
  • A pánikrohamot átélő páciens számára az élmény nagyon ijesztő lehet, azt hiheti, hogy elveszíti az önuralmát, szívrohamot kap vagy akár meg is halhat.
  • Sok embernek csak egy-két pánikrohamot kell átélnie élete során, és a probléma elmúlik.
  • A visszatérő, váratlan pánikrohamok esetén pánikbetegség diagnosztizálható.
  • Bár a pánikrohamok önmagukban nem életveszélyesek, ijesztőek lehetnek, és jelentősen befolyásolhatják az életminőségét.
  • A pánikbetegséget nagyon hatékonyan lehet kezelni.

 

 

Mik azok a pánikrohamok?

 

A pánikrohamok jellemzően hirtelen, figyelmeztetés nélkül kezdődnek. Bármikor lecsaphatnak – autóvezetés közben, a bevásárlóközpontban, álmában vagy egy üzleti megbeszélés közepén. Előfordulhat, hogy a pánikrohamok csak időnként jelentkeznek, de az is lehet, hogy gyakran lépnek fel a rohamok.  A pánikrohamnak sokféle változata van, de a tünetek általában perceken belül tetőznek. A pánikroham elmúlása után a páciens fáradtnak és kimerültnek érezheti magát.

 

Mik a pánikbetegség jellegzetes jelei és tünetei?

  • Közelgő végzet vagy veszély érzése
  • Félelem az irányítás elvesztésétől vagy a haláltól
  • Szapora, heves szívdobogás
  • Izzadás
  • Remegés vagy remegés
  • Légszomj vagy gombócérzés a torkában
  • Hidegrázás
  • Forróság
  • Hányinger
  • Hasi görcsök
  • Mellkasi fájdalom
  • Fejfájás
  • Szédülés, szédülés vagy ájulás
  • Zsibbadás vagy bizsergés
  • A testből való kilépés érzése

 

A pánikbetegségben az egyik legkellemetlenebb tünet az erős félelem attól, hogy a tünetek bármikor, váratlanul felléphetnek. Ez gyakran okozza azt, hogy a páciens tudatosan kerüli azokat a helyzeteket, amikor a pánikrohama felléphet.

 

Mikor kell orvoshoz fordulni pánikrohamok esetén?

 

Ha valaki a pánikroham tüneteit észleli, akkor fontos minél hamarabb szakemberhez fordulni. A pánikrohamot rendkívül kellemetlen átélni, de szerencsére nem veszélyes, azonban kezelés nélkül a pánikbetegség súlyosbodhat. A pánikroham tünetei más súlyos egészségügyi problémák, például szívroham tüneteihez is hasonlíthatnak, ezért fontos, hogy gyanú esetén a szervi betegséget kizárják.

 

Mi okozza a pánikrohamokat és a pánikbetegséget?

 

Nem ismert pontosan, hogy mi okozza a pánikrohamot vagy a pánikbetegséget, de néhány tényezőt azonosítottak a kutatók, amelyek fokozzák kialakulásának esélyét:

 

  • Genetikai hajlam, családban előforduló szorongás, pánikbetegség
  • Jelentős stressz
  • Stresszre érzékenyebb vagy negatív érzelmekre hajlamos temperamentum
  • Bizonyos változások az agy egyes részeinek működésében

 

A pánikrohamok kezdetben hirtelen és figyelmeztetés nélkül jelentkezhetnek, de idővel általában bizonyos helyzetek váltják ki őket.

Egyes kutatások szerint a pánikrohamok kialakulásában szerepet játszik a szervezet természetes, veszélyre adott harc-vagy-menekülés válasza. A menekülési reakció a szervezet normális reakciója a veszélyhelyzetre. Ilyenkor többek között a szívverés és a légzés felgyorsul, adrenalin választódik a véráramba, összeszűkülnek az erek, kitágul a pupilla. Hasonló reakció történik pánikroham esetén is, azt azonban nem tudni, hogy pontosan miért lép fel pánikroham akkor, amikor nincs nyilvánvaló veszély.

 

Vannak kockázati tényezői a pánikbetegségnek?

 

A pánikbetegség tünetei gyakran a késő tizenéves vagy a korai felnőttkorban kezdődnek, és több nőt érintenek, mint férfit.

 

Megállapítottak egyes tényezőket, amelyek növelik a pánikroham vagy pánikbetegség kialakulásának kockázatát. Ezek a következők:

  • Pánikrohamok vagy pánikbetegség a családban
  • Jelentős életstressz, például egy szerettünk halála vagy súlyos betegsége
  • Traumatikus esemény, például szexuális támadás vagy súlyos baleset.
  • Jelentős változások az életében, például válás vagy egy kisbaba születése.
  • Dohányzás vagy túlzott koffeinfogyasztás
  • Gyermekkori fizikai vagy szexuális bántalmazás
  • Egyes gyógyszerek szedése

 

Mi a kockázata a nem kezelt pánikbetegségnek?

 

Ha nem kezelik, a pánikroham és a pánikbetegség az élet szinte minden területére kihathat.Az újabb pánikrohamoktól való félelem tönkreteheti az életminőségét.

 

A pánikroham által okozott vagy azzal összefüggésbe hozható szövődmények közé tartoznak:

  • Speciális fóbiák kialakulása, például a vezetéstől vagy az otthon elhagyásától való félelem.
  • Gyakori orvosi ellátás egészségügyi aggályok és egyéb egészségügyi állapotok miatt
  • Társas helyzetek elkerülése
  • Problémák a munkahelyen vagy az iskolában
  • Depresszió, szorongásos zavarok és egyéb pszichiátriai rendellenességek
  • Fokozott öngyilkossági kockázat vagy öngyilkossági gondolatok
  • Pénzügyi problémák

 

Egyeseknél a pánikbetegséghez agorafóbia is társulhat – a szorongást okozó helyek vagy helyzetek kerülése. Ilyenkor a páciens kerüli azokat a helyzeteket, amikor tömegben kell Lennie és súlyos esetben keveset mozdul ki otthonából, szociális elszigetelődés alakulhat ki.

 

Megelőzés

 

Nincs biztos módja a pánikrohamok vagy a pánikbetegség megelőzésének. Van azonban néhány tanács, amelyekkel lehet csökkenteni a rohamok felléptének esélyét. A pánikrohamok korai kezelése megakadályozza azok súlyosbodását vagy gyakoribbá válását, ezért nem érdemes sokáig várni a szakemberhez fordulással. Fontos, hogy nyíltan beszéljen orvosával a tünetekről és beszámoljon a felírt gyógyszerek hatásáról, vagy azok mellékhatásairól. Pszichoterápia esetén rendszeresen konzultáljon pszixhológusával és

kövesse  a kezelési tervet, így megelőzve a visszaesést vagy a pánikroham tüneteinek súlyosbodását. A rendszeres fizikai aktivitásis szerepet játszhat a szorongás kivédésében.

 

 

A diagnosztizálják a pánikbetegséget?

 

Az  pánikbetegség diagnosztizálásakor orvosa felméri, hogy valós szervi betegség fennállásának van-e esélye és szükség esetén javasolhat olyan vizsgálatokat, amik kizárják, hogy egyéb baj áll a tünetek hátterében. Ilyenek lehetnek a szív- vagy pajzsmirigyproblémák és egyéb hormonális eltérések, asztma, allergiás reakciók, és egyéb betegségek, amelynek tünetei hasonlítanak a pánikrohamokra.

 

A pánikbetegség diagnózisának kritériumai

A pánikbetegség diagnózisához az Amerikai Pszichiátriai Társaság által kiadott Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve (DSM-5) a következő pontokat sorolja fel:

  • Gyakori, váratlan pánikrohamok.
  • A páciens legalább egy roham után egy hónapig vagy annál hosszabb ideig folyamatosan aggódik egy újabb roham miatt; folyamatosan fél a roham következményeitől, például hogy elveszíti az önuralmát, szívrohamot kap vagy „megőrül”; vagy jelentősen megváltozik a viselkedése, például kerüli az olyan helyzeteket, amelyekről úgy gondolja, hogy pánikrohamot válthatnak ki.
  • A pánikrohamot nem gyógyszer, szervi betegség vagy más mentális betegség, például szociális fóbia vagy kényszerbetegség okozza.

 

Ha „csak” pánikrohamok vannak, de nem meríti ki a pánikbetegség kritériumait, akkor is javasolt lehet a kezelés, hiszen ha a pánikrohamokat nem kezelik, azok súlyosbodhatnak, és pánikbetegséggé vagy fóbiává alakulhatnak.

 

Hogyan kezelik a pánikbetegséget?

 

A fő kezelési lehetőségek a pszichoterápia és a gyógyszerek. Mindkét módszer, illetve ezek kombinálása segíthet csökkenteni a pánikrohamok intenzitását és gyakoriságát, ideális esetben a pánikrohamok teljesen megszűnnek. A kezelést végző szakember a beteggel együtt dönti el a kezelési tervet. Ehhez ismerni kell, hogy milyen előzményekkel rendelkezik, milyen súlyos a pánikbetegsége, és hogy van-e hozzáférése olyan terapeutákhoz, akiknek speciális képzettségük van a pánikbetegségek kezelésében.

 

Photo by Alex Green: www.pexels.com

Photo by Alex Green: www.pexels.com

 

A pánikbetegség pszichoterápiás kezelése

 

A pszichoterápia, más néven beszélgetőterápia a pánikrohamok és a pánikbetegség hatékony kezelésének tekinthető. A pszichoterápia segíthet megérteni a pánikrohamokat és a pánikbetegséget, és megtanulni, hogyan lehet megbirkózni velük.

A pszichoterápia egy formája, az úgynevezett kognitív viselkedésterápia segíthet a páciens saját tapasztalatain keresztül megtanulni, hogy a pánikbetegség tünetei nem veszélyesek. Terapeutája segít a betegnek abban, hogy a pánikroham tüneteit fokozatosan, biztonságos, ismétlődő módon újraélje. Amint a pánik fizikai érzéseit már nem érzi fenyegetőnek, a rohamok kezdenek enyhüli, vagy  megszűnni. A sikeres kezelés abban is segíthet, hogy a páciens leküzdje a pánikrohamok miatt eddig került helyzetektől való félelmét.

A kezelés eredményeinek megjelenése időbe és erőfeszítésbe telhet, türelmet igényel mind a páciens, mind a terapeuta részéről. A pánikroham tünetei néhány héten belül elkezdhetnek csökkenni, és gyakran a tünetek néhány hónapon belül jelentősen enyhülnek vagy megszűnnek. Időnként fenntartó  viziteket javasolnak a pszichoterapeuták, hogy a a megfelelő megerősítés mellett a pánikrohamok kontroll alatt maradjanak.

 

Dr Lázár Bence András pszichiáter

Dr Lázár Bence András pszichiáter

 

A pánikbetegség gyógyszeres kezelése

 

A gyógyszerek segíthetnek csökkenteni a pánikrohamokkal járó tüneteket, valamint az ahhoz gyakran társuló hangulatzavart,  depressziót. Számos gyógyszeres kezelés bizonyult hatékonynak a pánikrohamok tüneteinek kezelésében, többek között:

  • Szelektív szerotonin visszavétel gátlók (SSRI-k). Általában biztonságosak, a súlyos mellékhatások alacsony kockázatával, az SSRI antidepresszánsokat általában a pánikrohamok kezelésére szolgáló gyógyszerek közül az első választásként ajánlják.
  • Szerotonin és noradrenalin visszavétel gátlók (SNRI-k). Ezek a gyógyszerek az antidepresszánsok egy másik osztályát alkotják.
  • Egyes a GABA nevű neurotranszmitter receptorához kapcsolódó szorongásoldók, központi idegrendszeri depresszánsok. Ezeket a gyógyszereket általában csak rövid távon alkalmazzák, addig, amíg az antidepresszánsok kifejtik a teljes hatásukat. Ez néhány hét alatt várható.

 

Ha egy gyógyszer nem működik jól, orvosa javasolhatja, hogy váltson egy másikra, vagy egyes gyógyszereket kombináljon a hatékonyság növelése érdekében.

 

Amennyiben Önnek pánikbetegsége, vagy pánikrohamai vannak, szakembereink várják jelentkezését a  Pszichiátriai, vagy Pszichológiai szakrendelésünkön.

 

Felhasznált irodalom:

 

A Mayo Clinic ismertetője

A pánikbetegség rizikófaktorai

A pánikbetegség diagnosztikus kritériumai a DSM-5 szerint

 

A borítókép forrása: Photo by Anna Tarazevich: www.pexels.com