- 6721 Szeged, Tisza Lajos krt. 95
- English
- A pánikroham olyan hirtelen fellépő intenzív félelem, amely testi betegség tüneteit produkálja olyankor, amikor nincs valódi szervi eltérés.
- A pánikrohamot átélő páciens számára az élmény nagyon ijesztő lehet, azt hiheti, hogy elveszíti az önuralmát, szívrohamot kap vagy akár meg is halhat.
- Sok embernek csak egy-két pánikrohamot kell átélnie élete során, és a probléma elmúlik.
- A visszatérő, váratlan pánikrohamok esetén pánikbetegség diagnosztizálható.
- Bár a pánikrohamok önmagukban nem életveszélyesek, ijesztőek lehetnek, és jelentősen befolyásolhatják az életminőségét.
- A pánikbetegséget nagyon hatékonyan lehet kezelni.
Mik azok a pánikrohamok?
A pánikrohamok jellemzően hirtelen, figyelmeztetés nélkül kezdődnek. Bármikor lecsaphatnak – autóvezetés közben, a bevásárlóközpontban, álmában vagy egy üzleti megbeszélés közepén. Előfordulhat, hogy a pánikrohamok csak időnként jelentkeznek, de az is lehet, hogy gyakran lépnek fel a rohamok. A pánikrohamnak sokféle változata van, de a tünetek általában perceken belül tetőznek. A pánikroham elmúlása után a páciens fáradtnak és kimerültnek érezheti magát.
Mik a pánikbetegség jellegzetes jelei és tünetei?
- Közelgő végzet vagy veszély érzése
- Félelem az irányítás elvesztésétől vagy a haláltól
- Szapora, heves szívdobogás
- Izzadás
- Remegés vagy remegés
- Légszomj vagy gombócérzés a torkában
- Hidegrázás
- Forróság
- Hányinger
- Hasi görcsök
- Mellkasi fájdalom
- Fejfájás
- Szédülés, szédülés vagy ájulás
- Zsibbadás vagy bizsergés
- A testből való kilépés érzése
A pánikbetegségben az egyik legkellemetlenebb tünet az erős félelem attól, hogy a tünetek bármikor, váratlanul felléphetnek. Ez gyakran okozza azt, hogy a páciens tudatosan kerüli azokat a helyzeteket, amikor a pánikrohama felléphet.
Mikor kell orvoshoz fordulni pánikrohamok esetén?
Ha valaki a pánikroham tüneteit észleli, akkor fontos minél hamarabb szakemberhez fordulni. A pánikrohamot rendkívül kellemetlen átélni, de szerencsére nem veszélyes, azonban kezelés nélkül a pánikbetegség súlyosbodhat. A pánikroham tünetei más súlyos egészségügyi problémák, például szívroham tüneteihez is hasonlíthatnak, ezért fontos, hogy gyanú esetén a szervi betegséget kizárják.
Mi okozza a pánikrohamokat és a pánikbetegséget?
Nem ismert pontosan, hogy mi okozza a pánikrohamot vagy a pánikbetegséget, de néhány tényezőt azonosítottak a kutatók, amelyek fokozzák kialakulásának esélyét:
- Genetikai hajlam, családban előforduló szorongás, pánikbetegség
- Jelentős stressz
- Stresszre érzékenyebb vagy negatív érzelmekre hajlamos temperamentum
- Bizonyos változások az agy egyes részeinek működésében
A pánikrohamok kezdetben hirtelen és figyelmeztetés nélkül jelentkezhetnek, de idővel általában bizonyos helyzetek váltják ki őket.
Egyes kutatások szerint a pánikrohamok kialakulásában szerepet játszik a szervezet természetes, veszélyre adott harc-vagy-menekülés válasza. A menekülési reakció a szervezet normális reakciója a veszélyhelyzetre. Ilyenkor többek között a szívverés és a légzés felgyorsul, adrenalin választódik a véráramba, összeszűkülnek az erek, kitágul a pupilla. Hasonló reakció történik pánikroham esetén is, azt azonban nem tudni, hogy pontosan miért lép fel pánikroham akkor, amikor nincs nyilvánvaló veszély.
Vannak kockázati tényezői a pánikbetegségnek?
A pánikbetegség tünetei gyakran a késő tizenéves vagy a korai felnőttkorban kezdődnek, és több nőt érintenek, mint férfit.
Megállapítottak egyes tényezőket, amelyek növelik a pánikroham vagy pánikbetegség kialakulásának kockázatát. Ezek a következők:
- Pánikrohamok vagy pánikbetegség a családban
- Jelentős életstressz, például egy szerettünk halála vagy súlyos betegsége
- Traumatikus esemény, például szexuális támadás vagy súlyos baleset.
- Jelentős változások az életében, például válás vagy egy kisbaba születése.
- Dohányzás vagy túlzott koffeinfogyasztás
- Gyermekkori fizikai vagy szexuális bántalmazás
- Egyes gyógyszerek szedése
Mi a kockázata a nem kezelt pánikbetegségnek?
Ha nem kezelik, a pánikroham és a pánikbetegség az élet szinte minden területére kihathat.Az újabb pánikrohamoktól való félelem tönkreteheti az életminőségét.
A pánikroham által okozott vagy azzal összefüggésbe hozható szövődmények közé tartoznak:
- Speciális fóbiák kialakulása, például a vezetéstől vagy az otthon elhagyásától való félelem.
- Gyakori orvosi ellátás egészségügyi aggályok és egyéb egészségügyi állapotok miatt
- Társas helyzetek elkerülése
- Problémák a munkahelyen vagy az iskolában
- Depresszió, szorongásos zavarok és egyéb pszichiátriai rendellenességek
- Fokozott öngyilkossági kockázat vagy öngyilkossági gondolatok
- Pénzügyi problémák
Egyeseknél a pánikbetegséghez agorafóbia is társulhat – a szorongást okozó helyek vagy helyzetek kerülése. Ilyenkor a páciens kerüli azokat a helyzeteket, amikor tömegben kell Lennie és súlyos esetben keveset mozdul ki otthonából, szociális elszigetelődés alakulhat ki.
Megelőzés
Nincs biztos módja a pánikrohamok vagy a pánikbetegség megelőzésének. Van azonban néhány tanács, amelyekkel lehet csökkenteni a rohamok felléptének esélyét. A pánikrohamok korai kezelése megakadályozza azok súlyosbodását vagy gyakoribbá válását, ezért nem érdemes sokáig várni a szakemberhez fordulással. Fontos, hogy nyíltan beszéljen orvosával a tünetekről és beszámoljon a felírt gyógyszerek hatásáról, vagy azok mellékhatásairól. Pszichoterápia esetén rendszeresen konzultáljon pszixhológusával és
kövesse a kezelési tervet, így megelőzve a visszaesést vagy a pánikroham tüneteinek súlyosbodását. A rendszeres fizikai aktivitásis szerepet játszhat a szorongás kivédésében.
A diagnosztizálják a pánikbetegséget?
Az pánikbetegség diagnosztizálásakor orvosa felméri, hogy valós szervi betegség fennállásának van-e esélye és szükség esetén javasolhat olyan vizsgálatokat, amik kizárják, hogy egyéb baj áll a tünetek hátterében. Ilyenek lehetnek a szív- vagy pajzsmirigyproblémák és egyéb hormonális eltérések, asztma, allergiás reakciók, és egyéb betegségek, amelynek tünetei hasonlítanak a pánikrohamokra.
A pánikbetegség diagnózisának kritériumai
A pánikbetegség diagnózisához az Amerikai Pszichiátriai Társaság által kiadott Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve (DSM-5) a következő pontokat sorolja fel:
- Gyakori, váratlan pánikrohamok.
- A páciens legalább egy roham után egy hónapig vagy annál hosszabb ideig folyamatosan aggódik egy újabb roham miatt; folyamatosan fél a roham következményeitől, például hogy elveszíti az önuralmát, szívrohamot kap vagy „megőrül”; vagy jelentősen megváltozik a viselkedése, például kerüli az olyan helyzeteket, amelyekről úgy gondolja, hogy pánikrohamot válthatnak ki.
- A pánikrohamot nem gyógyszer, szervi betegség vagy más mentális betegség, például szociális fóbia vagy kényszerbetegség okozza.
Ha „csak” pánikrohamok vannak, de nem meríti ki a pánikbetegség kritériumait, akkor is javasolt lehet a kezelés, hiszen ha a pánikrohamokat nem kezelik, azok súlyosbodhatnak, és pánikbetegséggé vagy fóbiává alakulhatnak.
Hogyan kezelik a pánikbetegséget?
A fő kezelési lehetőségek a pszichoterápia és a gyógyszerek. Mindkét módszer, illetve ezek kombinálása segíthet csökkenteni a pánikrohamok intenzitását és gyakoriságát, ideális esetben a pánikrohamok teljesen megszűnnek. A kezelést végző szakember a beteggel együtt dönti el a kezelési tervet. Ehhez ismerni kell, hogy milyen előzményekkel rendelkezik, milyen súlyos a pánikbetegsége, és hogy van-e hozzáférése olyan terapeutákhoz, akiknek speciális képzettségük van a pánikbetegségek kezelésében.
A pánikbetegség pszichoterápiás kezelése
A pszichoterápia, más néven beszélgetőterápia a pánikrohamok és a pánikbetegség hatékony kezelésének tekinthető. A pszichoterápia segíthet megérteni a pánikrohamokat és a pánikbetegséget, és megtanulni, hogyan lehet megbirkózni velük.
A pszichoterápia egy formája, az úgynevezett kognitív viselkedésterápia segíthet a páciens saját tapasztalatain keresztül megtanulni, hogy a pánikbetegség tünetei nem veszélyesek. Terapeutája segít a betegnek abban, hogy a pánikroham tüneteit fokozatosan, biztonságos, ismétlődő módon újraélje. Amint a pánik fizikai érzéseit már nem érzi fenyegetőnek, a rohamok kezdenek enyhüli, vagy megszűnni. A sikeres kezelés abban is segíthet, hogy a páciens leküzdje a pánikrohamok miatt eddig került helyzetektől való félelmét.
A kezelés eredményeinek megjelenése időbe és erőfeszítésbe telhet, türelmet igényel mind a páciens, mind a terapeuta részéről. A pánikroham tünetei néhány héten belül elkezdhetnek csökkenni, és gyakran a tünetek néhány hónapon belül jelentősen enyhülnek vagy megszűnnek. Időnként fenntartó viziteket javasolnak a pszichoterapeuták, hogy a a megfelelő megerősítés mellett a pánikrohamok kontroll alatt maradjanak.
A pánikbetegség gyógyszeres kezelése
A gyógyszerek segíthetnek csökkenteni a pánikrohamokkal járó tüneteket, valamint az ahhoz gyakran társuló hangulatzavart, depressziót. Számos gyógyszeres kezelés bizonyult hatékonynak a pánikrohamok tüneteinek kezelésében, többek között:
- Szelektív szerotonin visszavétel gátlók (SSRI-k). Általában biztonságosak, a súlyos mellékhatások alacsony kockázatával, az SSRI antidepresszánsokat általában a pánikrohamok kezelésére szolgáló gyógyszerek közül az első választásként ajánlják.
- Szerotonin és noradrenalin visszavétel gátlók (SNRI-k). Ezek a gyógyszerek az antidepresszánsok egy másik osztályát alkotják.
- Egyes a GABA nevű neurotranszmitter receptorához kapcsolódó szorongásoldók, központi idegrendszeri depresszánsok. Ezeket a gyógyszereket általában csak rövid távon alkalmazzák, addig, amíg az antidepresszánsok kifejtik a teljes hatásukat. Ez néhány hét alatt várható.
Ha egy gyógyszer nem működik jól, orvosa javasolhatja, hogy váltson egy másikra, vagy egyes gyógyszereket kombináljon a hatékonyság növelése érdekében.
Amennyiben Önnek pánikbetegsége, vagy pánikrohamai vannak, szakembereink várják jelentkezését a Pszichiátriai, vagy Pszichológiai szakrendelésünkön.
Felhasznált irodalom:
A pánikbetegség rizikófaktorai
A pánikbetegség diagnosztikus kritériumai a DSM-5 szerint
A borítókép forrása: Photo by Anna Tarazevich: www.pexels.com