Fejfájás: lehet, hogy agydaganat?

Először is szögezzük le: bár nagyon sok beteg tart ettől, a legtöbb fejfájást nem agydaganat okozza.

 

Egy adott egyénnél az agydaganat kialakulási esélye a teljes élethosszat véve 0.6%, azaz minden 1000 emberből 6-nál alakulhat ki élete folyamán. Ebbe a statisztikába beleszámoljuk a jó- és rosszindulatú daganatokat, illetve az áttéteket is. Az agydaganatok körülbelül az összes daganatos halálozás 3%-ért felelnek, tehát az agydaganatok szerencsére ritkának tekinthetőek.

 

Ezzel szemben szinte mindenki szenvedett már fejfájástól.

 

A fejfájás, lehet önálló betegség tünete, mint a migrén, vagy a tenziós fejfájás, de leggyakrabban a szervezet figyelmeztetése valamelyik szervünk, érzékszervünk működési zavarával kapcsolatban. Jelezheti a testünk, hogy hidratáljuk magunkat megfelelően, pihenjünk többet, hogy szemüvegre lenne szükségünk, megfázáshoz társulhat, vagy jelezhet vérszegénységet. Nagyon hosszan lehet sorolni az okokat.

 

Mikor kell a fejfájás hátterében agydaganatra gondolni?

 

Az erős, újonnan jelentkező, nehezen csillapítható fejfájás valóban lehet az agydaganat első tünete, de vajon milyen más tünetek utalhatnak agydaganatra a fejfájáson kívül?

 

Az agydaganat jelei rendkívül változatosak és betegről betegre eltérőek lehetnek.

 

 

„Nincs egyértelmű tünet, ami konkrét jele lenne az agydaganatnak” – mondja Dr Kis Dávid, idegsebész

 

„Az agydaganatok változatos tünetei nagyban függnek attól, hogy az agy-, vagy agyhártyák melyik részén jelennek meg, és gyakran attól is, hogy milyen gyorsan növekednek.”

 

Jelek, amelyekre figyelni kell

 

Több mint 120 különböző típusú agydaganatot ismer az orvostudomány. Ezek közül vannak olyanok, amelyek szinte tünetmentesen zajlanak sokáig, míg mások súlyos, rendkívül aggasztó tünetekkel hívják fel magukra a figyelmet már korai stádiumban.

 

Az agyadaganatok roncsolják az agy működését, ezért attól függően, hogy az adott agyterület milyen működésben játszik szerepet különböző kiesési tüneteket észlelhetünk. Látászavar, bénulás, beszédzavar, érzészavarok, memória és gondolkodászavarok jelenhetnek meg akár hirtelen, akár lassan kialakulva.

 

“Az alábbi tünetek fellépte esetén feltétlen szakembert kell felkeresni, különösen, ha ezek együttesen jelentkeznek” – javasolja Kis doktor.

 

Görcsrohamok:

 

A daganat az agy idegsejtjeinek működését zavarja , kóros ingerlékenységet okozva sejtszinten, ami epilepsziás rohamokhoz vezethet.

 

Dr Horváth Zoltán

 

“Az epilepsziás rohamok gyakran az első figyelmeztető jelei az agydaganatoknak, de akár később, a sikeres műtéti illetve onkológiai kezelés után is jelentkezhetnek. Minden második agydaganatos a betegsége folyamán elszenved epilepsziás rohamot.  Az egyes daganat-típusoknál ez a gyakoriság lehet ennél is magasabb is.” – Dr Horváth Zoltán, neurológus, epileptológus

 

a daganat eltávolítása csökkenti a rohamok előfordulásának valószínűségét, de gyakran tartós rohammentesség csak hónapokkal a műtét után érhető el.  Ezért szükség van rohamgátló gyógyszeres kezelésre folytatása a műtétet követően is. Ilyenkor az epilepszia gyógyszeres kezelésekor különösen hangsúlyos a gyógyszer-interakciók elkerülése. A betegek sokszor kiegészítő radio- kemoterápiában részesülnek, ami speciális kihívást jelent”

 

A mentális működése változása: minden esetben komolyan veendő tünet. Az emlékezet kihagyása, térbeli tájékozódás zavara, nevek, helyek elfelejtése, olvasási- és beszédzavarok, a megértési zavarok és sok más összetett agyi funkció tartozik ide. Ezek a rendellenességek mind az agydaganat, mind más neurológiai betegség kísérő tünetei lehetnek.

 

Személyiségi vagy viselkedési változások:

 

„ Különösen a homloklebeny daganatok okozhatnak fokozatosan kialakuló, kifejezett személyiségváltozást. Az egyébként kiegyensúlyozott beteg magába fordul, visszahúzódóvá válik, vagy épp ellenkezőleg, a korábban introvertált beteg fokozatosan, hetek alatt sokat beszélő extrovertált egyénné változik. Gyakran kíséri ezt türelmetlenség, feszültség, kritikátlan viselkedés, akár agresszió. A homloklebenyt érintő daganatok okozhatnak gátlástalan, veszélykereső viselkedés megjelenését.” – magyarázza Horváth doktor.

 

Míg a mentális zavarokat gyakran észreveszik, megélik a betegek és kifejezetten zavarja őket, addig a viselkedési változásokat a jellemzően a környezet és a család érzékeli elsősorban.

 

Ügyetlenség:

 

Az idegrendszeri daganatok egyensúlyzavarokhoz, járászavarhoz, esetlen mozgásokhoz vezethetnek.

 

Látási problémák:

 

Az agy vizuális feldolgozást kontrolláló területein növekvő agydaganatok rontják a látást. Jellemzően látótér kiesés léphet fel, de homályos-, vagy kettőslátás, akár teljes vakság is kialakulhat.

 

Végtaggyengeség:

 

A egyik kar vagy egyik esetleg mindkét láb erejének elvesztése a mozgatórendszert érintő agydaganat tünete lehet.

 

Fejfájás:

 

Néhány agydaganat egyáltalán nem okoz fejfájást, hiszen önmaga az agy nem képes érzékelni a fájdalmat, itt nincsenek fájdalom receptorok. A fejfájásd jellemzően akkor lép fel, amikor a növekvő daganat eléri az agyhártyákat, agyi ereket, illetve ha az agydaganat növekedése miatt térfoglalás agynyomás-fokozódást vált ki.

 

„A legtöbb fejfájást szerencsére nem agydaganat okozza, bár ez a félelem rendkívül gyakori a fejfájásban szenvedő betegekben a kivizsgálása során,” mondja Dr Horváth Zoltán neurológus „Az agydaganat által okozott fejfájásoknak van néhány jellegzetessége, ami segíti felismerésüket,   megkülönböztetésüket az úgynevezett primer fejfájásoktól (ide tartozik a migrén, a tenziós- és cluster fejfájás). A agytumoros fejfájás általában újkeletű, hetek alatt sem javul, makacs és tartós fájdalom. Neurológiai tünetek, hányinger és hányás kísérhetik, és sokszor a reggeli órákban kifejezettebb, fájdalomcsillapítókra nem, vagy nem kielégítően reagál. Meg kell azért jegyezni, hogy ezek a tünetek, panaszok nagyon általánosak, csak ezek alapján nem lehet biztosan megmondani a fájdalom eredetét. Agydaganat gyanúja esetén rövid időn belül agyi képalkotó vizsgálatot, koponya-MRI-t kell végeznünk, mely nagy biztonsággal választ a kérdésre.”

 

Az agyi áttétek jelei

 

Talán meglepő, az agydaganatok nagyobb része, körülbelül 2/3-a másodlagosan, áttét útján, és kisebb részben alakul ki az agy vagy agyhártyák saját szöveteiből. A tüdő, emlő, a bőr, vesék, vagy a vastagbél rosszindulatú daganatai gyakran adnak agyi áttétet is.

 

„Ha egy daganatos beteg a fenti felsorolt tüneteket azaz újkeletű, gyógyszerre nem javuló fejfájás mellett megjelenő új neurológiai panaszok mutatja, akkor azonnal ki kell vizsgálni és kizárni az agyi áttét lehetőségét.” – mondja Dr. Horváth

 

 

Ki kezeli az agydaganatot?

 

Mint minden onkológiai beteg ellátását, az agydaganatok kezelését több orvosi szakma végzi egymással szorosan együttműködve, kooperációban, úgynevezett multidiszciplináris szemlélettel. A kezdeti tünetek miatt a betegek gyakran neurológusnál jelentkeznek először, aki elkezdi a kivizsgálást, melynek részeként képalkotó (MRI) vizsgálatot kér.

 

Az képalkotó eredménye alapján, ha felmerül agydaganat lehetősége neuro-radiológus, onkológus és idegsebész bevonásával történik a további ellátás.

 

Ennek során több kérdésre kell választ adni: Milyen jellegű az elváltozás, szükséges-e műtéti ellátás, milyen kiegészítő vizsgálatok szükségesek a műtét elött.

 

A pontos diagnózis felállításához általában szövettani mintavétel szükséges, emiatt is központi jelentőségű az idegsebészeti ellátás.

 

Ezek után lehet a legjobb kezelést kiválasztani, mely lehet műtéti, gyógyszeres vagy sugárterápiás, de általában ezek kombinációja. A műtétet idegsebész végzi, a sugárterápiát erre szakosodott sugárterápiás intézetekben, a kemoterápiát onkológián folytatják. Amennyiben a betegnek tartós neurológiai tünetei (például epilepszia) vannak, a gondozásban neurológus is folyamatosan részt vesz.

 

“Az agydaganatok sebészetének legmodernebb megközelítése az úgynevezett kulcslyuk-sebészet, vagy minimálisan invazív sebészet, amelynek lényege, hogy a speciális eszközökkel és tapasztalattal rendelkező agysebész egy egészen kicsit nyíláson keresztül távolítja el a daganatot. Ennek eredményeként a hagyományos műtétekhez képest jóval kevesebb mellékhatás, károsodás jelentkezik és sokkal gyorsabban gyógyulnak fel a betegek, így korábban mehetnek haza és kezdhetik meg rehabilitációjukat. – jegyzi meg Kis doktor

 

A borítókép forrása: Gerd Altmann képe a Pixabay -en.