A futás közbeni túlzott előrehajlás fájdalmat okozhat

Az utóbbi időben óriási divat lett a futás az egészséges életmódot kereső emberek között. A futás, kocogás az egyik leghasznosabb sporttevékenység az egészség megőrzésében. Kiválóan fejleszti, illetve tartja karban a szív- és érrendszert, javítja az állóképességet, erősíti az izomzatot. Akár heti egy alkalom is véd a betegségek ellen, és csökkenti a halálozást, különösen a szív- és érrendszeri betegségek esetében.

 

Gyakori, hogy az amatőr futók kisebb-nagyobb panaszokkal küzdenek, amelyek csökkentik a sportolás élvezetét, vagy akár a futás, kocogás abbahagyására kényszerítik a sportolót.

A futás, kocogás következtében fellépő fájdalmak 80%-a túlterhelés miatt jelentkezik, a fennmaradó esetek hátterében hirtelen sérülés, szalag-, vagy izomszakadás áll.

 

Panaszok a futással összefüggésben

 

A futással összefüggő leggyakoribb panaszok a talpfájdalom, sarokfájdalom, az Achilles-ín fájdalma, a sípcsont fájdalma (melyet az angol szakirodalom shin splint-nek nevez), a térdízület fájdalma, valamint a derékfájdalom és hátfájás. A fájdalom kialakulására hajlamosít többek között a nem (férfiakban gyakoribb), az idősebb kor, a túlsúly, az alacsonyabb testmagasság, illetve olyan anatómiai sajátosságok, amelyek a lábboltozatot határozzák meg.

 

 

A  fájdalom kialakulása futás közben és után

 

Egy új kutatás érdekes, és nem várt összefüggést talált a sérülések kialakulásának esélye és a futás közben felvett testtartás, pontosabban a törzs dőlésszöge között. Utóbbi óriási eltéréseket mutat. Vannak futók, akik szinte hátradőlve,  -2 fokos, míg mások jelentősen előredőlve, akár 25 fokban is – futnak.

 

A denveri Colorado University új tanulmánya szerint a törzs és a csípő által bezárt nagyobb szög jelentős hatással van a lépéshosszra, az ízületek mozgására és a talaj és a futó lába között létrejött erőkre. A dőlésszög befolyásolja a térdfájdalom, a sípcsont, a talpfájdalom, valamint a hát- és derékfájdalom kialakulását is.

 

A kutatásban résztvevő egyik kutató, Daniel Liberman, a Harvard Egyetem Humán Evolúciós Biológia Tanszékének kutatója maga is maratonfutó. Edzés közben észrevette, hogy futás közben vannak akik egyenes derékkal futnak, mások előre hajolnak, ami teljesen megváltoztatja a lábak , a csípő és a gerinc egymáshoz való helyzetét.

 

A sérülések és a törzs dőlésének összefüggése

 

A fej, a karok és a törzs a teljes testtömeg körülbelül 68% -át teszik ki. A törzs hajlításának apró változásai lényegesen megváltoztathatják test súlypontjának helyzetét és az alsó végtag kinematikáját, valamint a talaj és a végtag között fellépő erőket.

A dőlésszög hatásának tanulmányozására 23 sérüléstől mentes, egyetemista amatőr futót toboroztak. A vizsgálat során videófelvételeket készítettek a futó természetes testhelyzetében, illetve 10-, 20- és 30 fokos előredőlés esetén. Igen ám, de hogy lehet rávenni a futókat, hogy tartsák a megkívánt dőlésszöget? A kutatók azt a módszert fejlesztették ki, hogy a futók feje fölé tettek egy puha “akadályt”, amely a dőlésszög tartására kényszerítette az alanyokat.

 

 

A lépéshossz és lépésszám szerepe

 

A csapat eredeti hipotézisével ellentétben a dőlésszög növekedésével az átlagos lépéshossz 13 cm -rel csökkent,  a lépések gyakorisága 86,3 lépésről/percről 92,8 lépésre/percre nőtt.  Ez az eredeti feltevéssel éppen ellentétes eredmény, hiszen azt várták, hogy az előredőlés miatt a lépéstávolság nőni, a lépésszám csökkenni fog.

 

A lábak lendítése a futás alatti mozgások közül a legmegterhelőbb az ízületek számára, ezért a lépéshossz csökkenése és a lépésszám növelése túlterhelést okozhat. Ennek oka, hogy a nagyobb dőlésszög a csípő- és térdízületekben is fokozza a hajlítást, ami megváltoztatta a futók lábának helyzetét és a láb és talaj között fellépő erők akár 20-30%-os növekedéséhez vezethet.

A vizsgálat nagy tanulsága, hogy a törzs futás közbeni szöge szerepet játszhat a futókat érintő panaszok kialakulásában, a talpfájdalomban, a térdízületek kopásában és a derékfájdalom kifejlődésében is. A kutatás arra is felhívja a figyelmet, hogy még amatőr sportolás esetén is érdemes szakember véleményét kikérni és korrigálni a hibákat.

 

A sportsérülések prevenciójáról következő blogunkban fogunk írni.

 

Amennyiben szeretne új cikkeinkről értesülni, ÍRATKOZZON FEL HÍRLEVELÜNKRE.

 

Gyógytornász segítségével szeretné csökkenteni a sérülés előfordulásának valószínűségét, vagy meglévő panaszára keres gyógymódot?  >>Kérjen időpontot!

 

FELHASZNÁLT IRODALOM:

PLoS One. 2015; 10(2): e0114937.

Br J Sports Med 2020 Aug;54(15):898-905.
Human Movement Science Volume 78, August 2021, 102817