Fájdalom A Korona Idején

A koronavírus (COVID-19) fertőzés és a fájdalom kapcsolata nem csupán azért érdekes számunkra, mert manapság minden a COVID-ról szól, hanem mert, mint látni fogjuk, a COVID gyakran képes fájdalmat okozni a legkülönfélébb módon és egy Fájdalom Klinika parixisában is megjelenik.

Arcidegzsába koronavírustól?

Néhány héttel ezelőtt jelentkezett a neurológiai ambulanciánkon egy 40-es éveiben járó férfibeteg. Panaszai atípusos arcfájdalomnak feleltek meg a kórképre jellegzetes tünetekkel és kórtörténettel, de egy apró csavarral.

2020   őszén jelentkezett bal füléből az arc felé terjedő zsibbadás, kellemetlen érzés, amely később feszüléssé, kifejezett fájdalommá fokozódott. Először a szakma szabályai szerint egy fül-orr-gégész kolléga vizsgálata ki és nem talált a panaszait magyarázó eltérést.

Sajnos ezt követően egy nagyon gyakori történet bontakozott ki. Fogorvoshoz irányították, ahol a bal felső hátsó fogait gyökérkezelték és harapásemelőt kapott. A hetekig tartó kezelések panaszait természetesen nem enyhítették, viszont igen komoly anyagi következményekkel jártak.

A jó anamnézis fél diagnózis

anamézis
Photo by Pixabay at Pexel

A beteget részletesen kikérdezve kiderült, hogy a panaszokat megelőzően volt laborvizsgálattal igazolt koronavírusos közvetlen családtag és betegünknél – bár laborvizsgálat nem történt – felmerült, hogy szintén koronavírus fertőzés zajlott le. Hőemelkedés, láz, hasmenés, izomfájdalmak és gyengeség kínozta az arcfájdalom kifejlődésével egy időben. Szaglás- és ízérzészavara, köhögése, vagy tüdőgyulladásra utaló panasza nem volt.

COVID, vagy véletlen egybeesés?

Valóban volt-e koronavírus fertőzése? Ha volt, akkor van-e kóroki összefüggés a COVID és az arcfájdalom között? Ezekre a kérdésekre sajnos nem tudunk biztonsággal válaszolni utólag, de a szakirodalmat kutatva találtuk hasonló esetet, ezért úgy érezzük, hogy ezt a témát érdemes kissé körüljárni.

Tudománytörténeti mérföldkő

Soha az orvostudomány, de megkockáztatjuk, a tudomány történelme során nem dolgoztak ennyien, ekkora összefogással egy témán, egy időben.

Minden bizonnyal a tudományos kutatás és globális együttműködés egy új fejezete nyílik meg a szemünk előtt, ami orvosként és a tudományban hívőként rendkívül felemelő érzés.

science
Photo by Polina Tankilevitch from Pexels

Ennek ellenére sem tudunk eleget a koronavírusról, különösen a ritkább és kevésbé nyilvánvaló tünetekről és a hosszútávú következményekről, ennek oka, hogy csupán egy évnyi tapasztalatunk gyűlt össze.

Koronavírus tetőtől talpig

Szó szerint tetőtől talpig. A koronavírus a szervezet szinte összes pontján képes támadni. A közismert légúti tünetek, köhögés, láz, tüdőgyulladás és légzési elégtelenség mellett károsíthatja az idegrendszert, a szív- és keringési rendszert, az emésztőrendszert, a bőrt és a vérképző szerveket. Ezek a tünetegyüttesek egyénenként is nagy változatosságot mutatnak és mindegyik szervrendszer érintettsége okozhat fájdalmat.

Fájdalom a koronavírus idején

A koronavírus okozta fájdalmat érdemes több szempontból vizsgálni.

A fertőzéssel összefüggő, de a COVID-19-re nem specifikus akut fájdalom

A közismert légúti fertőzésre utaló fő klinikai tüneteken kívül, – köhögés (46%), a láz (39%) és az orrfolyás (21%) – a koronavírus fertőzés során különféle heveny fájdalommal járó állapotokról, torokfájásról, garatgyulladásról számolnak be. Ezek megfelelnek az egyéb banális vírusinfekciók, azaz nátha okozta tüneteknek.

tünetekgyakoriság
torokfájás5-45%
garatfájdalom15%
diffúz izomfájdalom70%
végtak- és ízületi fájdalom15%
mellkasi fájdalom20%
hasi fájdalom5%
fejfájás60%
neuralgia, idegzsába-szerű fájdalom3-5%
COVID-19 fertőzéssel összefüggő akut fájdalmak gyakorisága kórházban kezelt betegeken. Forrás: lásd a cikk végén.

Fejfájás

A két leggyakoribb tünet közül az egyik, a betegek akár 60-70% -ánál is előfordulhat. A fejfájás gyakran érdekes hasonlóságot mutat a migrénnel, de előfordul a tenziós, sőt, mint betegünk fenti példája is mutatja az arcidegzsába (trigeminus neuralgia), vagy atípusos arcfájdalom formájában jelentkező fejfájás is. Nagyobb eséllyel jelentkezik azoknál, akik szag- és ízérzéskiesést észlelnek magunkon. Oka lehet a szervezet fertőzésre adott válaszaként felszabaduló gyulladásos hírvivő molekulák (interleukinek) magas szintje, az agyhártyák gyulladásos reakciója és a vírus direkt, az idegsejtek megtámadásával kiváltott roncsoló hatása, különösen a körülírt, idegzsába szerű tünetek esetében.

Izom- és ízületi fájdalom

Szinte az összes banális vírusfertőzésre jellemző panasz az izom- és ízületi fájdalom. Nem ritkán a hőemelkedés mellett ez az egyetlen tünet. Típusosan a derékban, végtagi izmokban jelentkezik ez a sajgó fájdalom, amely jól reagál egyszerű nem-szteroid fájdalomcsillapítókra.

A koronavírus fertőzésben ez az ötödik leggyakoribb panasz. Bár szövettani vizsgálatok alapján az izmokat és ízületeket ritkán támadja közvetlenül a koronavírus, a fertőzés hatására aktiválódó, a vérárammal mindenhova eljutó gyulladásos molekulák heveny izomgyulladást és a CK enzim emelkedését okozhatják. Az izomfájdalom rendszerint enyhe-közepes erősségű és testszerte jelentkezik, de a körülírt, erős izomfájdalom súlyos, veszélyes izomelhalást (rhabdomyolisis) jelezhet.

Emésztőszervrendszeri panaszok

A hasi panaszok, – melyeket kezdetben nem tartottak jellegzetesnek – sem ritkák és a tapasztalatok halmozódása azt mutatja, hogy különösen gyerekekben és fiatal felnőttekben a koronavírus jelentkezhet hasi görcsök, hasmenés, émelygés képében is. Hasi panaszok egyes vizsgálatokban az 50%-os gyakoriságot is elérték.

Mellkasi fájdalom

A mellkasi fájdalom (kórházban kezeltek 20%-ban észlelték) COVID-ban összetett folyamat, melynek kialakulásában szerepet játszik a légutak különböző szakaszainak, a szívizom és a szív ereinek gyulladása, illetve a vérrögképződéssel járó állapotok, mint például a tüdőembólia.

angina
Photo by Pexels at Pixabay

A COVID-dal összefüggő mellkasi fájdalom súlyos esetben a szívinfarktust utánozhatja, kisugározhat a karba, a nyakba, a hátba, kísérheti fulladás, szapora légzés.

A COVID-19 neurológiai szövődményeivel járó akut fájdalom

A légutak akut fertőzése miatt a fent említett nem specifikus panaszokat meg kell különböztetni azoktól a tünetektől, amelyek kifejezetten az idegrendszer érintettsége miatt alakulnak ki. A fájdalom kiváltásában mind a környéki, mind a központi idegrendszer károsodása szerepet játszhat. A COVID-19 miatt kórházban ápolt betegek neurológiai tüneteit vizsgáló publikációk központi idegrendszeri rendellenességeket 25%, míg a környéki idegrendszerhez köthető panaszokat 5-10%-ban írták le. Utóbbiak neuropátiás jellegűek voltak, amelyek például az övsömörhöz hasonló, a köznyelvben idegzsábának nevezett jellegzetességekkel bírtak (a neuropátiás fájdalom jellegzetességeiről ITT>> olvashat).

A Guillain – Barré-szindróma

kialakulásáról is beszámolnak a klinikusok. Ebben a kórképben valamilyen kórokozó, jelen esetben a COVID fertőzés vált ki heveny ideggyulladást, amely bénulást és érzészavart okozhat, valamint gyakran jár a végtagok égő, sajgó fájdalmával. Szerencsés esetben nyom nélkül gyógyul, de előfordul tartós károsodás is.  

mri
Photo by Owen Beard on Unsplash

A központi idegrendszer érintettsége

enyhe esetben bágyadtságot, fáradtságot, súlyos esetben aluszékonyságot, delíriumot, zavartságot, epilepsziás rohamokat okozhat, gyakori a stroke előfordulása is. Az akut fájdalom szempontjából inkább az agyhártyák érintettsége jelentős, ami erős, kínzó fejfájáshoz, fénykerüléshez, aluszékonysághoz vezethet.

A COVID hosszú távú szövődményeihez kapcsolódó fájdalom

Jelenleg nagyon kevés adat áll rendelkezésre a COVID-19 hosszú távú szövődményeiről, az ún. hosszú-COVID-ról (ITT>> írtunk róla részletesebben). Hónapokkal az első tünetek lezajlása után a betegek 27% izomfájdalmakról, 21%-a mellkasi fájdalomról, míg ízületi fájdalomról és fejfájásról 10-15%-uk számolt be. Úgy tűnik, hogy a súlyosabb lefolyású akut betegség inkább hajlamosít a hosszú-COVID kialakulására.  A súlyos állapotú, intenzíven kezelt kórházi ápoltak szinte mindegyikében kialakul valamilyen fokú perifériás idegrendszeri bántalom, amely fájdalmas neuropátia kialakulásához vezethet. Az akut szakban lezajlott stroke nem ritka szövődménye az ún. poszt-stroke (stroke utáni) fájdalom, melynek hátterében az agy fájdalomérző-rendszerének sérülése áll. Ez a fájdalom europátiás jellegzetességekkel bír, általában féloldali, és a sérült agyi terület által reprezentált testtájékon jelentkezik,

A koronavírus járvány krónikus fájdalom betegekre kifejtett hatása

Az egészségügy egyrészt mindenhol az életmentésre és a katasztrófahelyzet menedzselésére koncentrált, másrészt a szigorú szociális távolságtartási szabályok korlátozták az orvos-beteg találkozásokat. A saját és a hozzátartozók egészsége miatti aggódás, a hozzátartozó elvesztése, a gyász, az izoláció, a munkanélküliség, a járvány szerteágazó szociális és gazdasági hatásai mind negatívan hatnak a krónikus betegséggel-, különösen a krónikus fájdalommal élőkre. A hosszútávú hatások nem ismertek még, de egy korai, Németországban  végzett  vizsgálat a krónikus fájdalommal élő, COVID-dal nem fertőzött betegek több mint 70%-nál mutatott ki állapotrosszabbodást, a fájdalom fokozódását.

A világjárvány elmúltával fogjuk látni a koronavírus hosszútávú következményeit a krónikus fájdalomban. Bár szédületes tempóban gyűlnek az ismeretek még mindig nagyon sok a kérdés.  

Cikkünkhöz felhasznált tudományos források:

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/33749854/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7819701/

https://journals.sagepub.com/doi/full/10.1177/0333102420966770

https://bjgp.org/content/70/696/358

https://link.springer.com/content/pdf/10.1007/s11739-020-02379-z.pdf

Borítókép: Hedgehog Digital on Unsplash

Tekintse meg a COVID-dal kapcsolatos ajánlatainkat, termékeinket.


A COVID-dal kapcsolatos szakmai cikkek, hírek, érdekességek

Olvassa munkatársaink által, a szakterületükkel kapcsolatban írt cikkeket, értesüljön legújabb szolgáltatásainkról és a | Frida Med Klinika | híreiről.


Koronavírus oltás után is vigyázzunk a szervátültetettekre

A Frida Med Klinika | Szeged – bár nem tartozik a szakterületeink közé – szívügyének tekinti a szervtranszplantációt. Ennek oka személyes, Szirányi Ági (betegkapcsolati munkatárs) kolléganőnk maga is szervtranszplantált, és ma azért lehet velünk és tehet olyan sokat betegeinkért, mert évekkel ezelőtt egy új szívet kapott a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán ().

tovább Koronavírus oltás után is vigyázzunk a szervátültetettekre

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük