Tények a daganatos fájdalomról

2021.10.21.

A daganatos betegek legnagyobb félelme a fájdalom.
A daganatos fájdalom hatásosan enyhíthető.
A fájdalom kialakulásában szerepet játszik a daganat által okozott károsodás és az onkológiai kezelések mellékhatásai.

A daganatos megbetegedésben szenvedők egyik legnagyobb félelme a fájdalom, azonban jól tervezett terápiával a daganatos fájdalom menedzselhető. Számos különböző gyógyszer és és eljárás létezik, amelyet igénybe lehet venni, gyakran kombinációban. Eme posztunkban a daganatos fájdalomcsillapításról beszélünk Dr Csüllög Emese fájdalomterapeuta segítségével.

Hogyan befolyásolhatja a fájdalom a daganatos páciensek életét?

Bármilyen fájdalom, így a daganatos fájdalom is befolyással van a páciens életének szinte minden aspektusára. A fájdalom akadályozza a munkavégzést és a szabadidős tevékenységeket egyaránt, problémát okozhat az alvásban és pihenésben, rontja az étvágyat. Frusztrációt, kedvetlenséget, vagy akár depressziót okozhat. A család és a barátok nem mindig érzik át a daganattal élő állapotát, és könnyen magára maradhat a problémáival. Ez nem szokatlan, ezért nagyon fontos, hogy a beteg nyíltan és őszintén beszéljen fájdalmáról az orvosaival és a kezelésében részt vevő szakdolgozókkal.

Enyhíthető-e a daganatos fájdalom?

A válasz egyértelműen: igen! Soha nem szabad elfogadni a fájdalmat a daganatos betegség természetes velejárójának, minden fájdalom kezelhető vagy enyhíthető. A daganatos fájdalom nem mindig enyhül teljesen, de orvosa mindent meg fog tenni azért, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkentsük a fájdalmat és annak az életminőségre gyakorolt negatív hatását.

A fájdalomcsillapítással foglalkozó orvos számára az egyik legfontosabb forrás a beteg beszámolója. Bíztatni szoktam a betegeimet a fájdalom-napló használatára és annak pontos vezetésére. – Dr Csüllög Emese – Tudni szeretnénk, hogy mikor milyen erős a fájdalom, milyen színezetű, a test melyik részén lép fel és miben korlátozza páciensünket.

A Frida Med Klinika | Szeged fájdalomnaplója letölthető ezen a >>LINKEN<<.

Milyen gyakori a fájdalom daganatos betegségekben?

A fájdalom gyakorisága függ a daganat elhelyezkedésétől:

Fej és nyak: 67–91%
Prosztata: 56–94%
Méh: 30–90%
Húgy-ivarszervi: 58–90%
Mell: 40–89%
Hasnyálmirigy: 72–85%

A fájdalom előfordulási gyakorisága egyes daganatok esetén

Ugyanígy a daganat kezelésének egyes szakaszaiban is találunk eltérést a fájdalom előfordulási gyakoriságában:

A kezelés alatt: 55%
Kezelés után: 39,3%
Előrehaladott terminális daganat esetén: 66,4%

Átlagosan az összes beteg 38% -a jelzett mérsékelt vagy súlyos fájdalmat minden stádiumban és minden típusú daganat esetén.

Bár a daganatok kezelése rendkívül sokat fejlődött, a fájdalom továbbra is gyakori tünet, amely fokozott figyelmet és gondos kezelést igényel.

Mi okoz fájdalmat a daganatos betegségekben?

A fájdalom jelenléte és erőssége sok különböző tényezőtől függ. Befolyásolja a daganat típusa, annak előrehaladottsága, elhelyezkedése, társbetegségek jelenléte. Az onkológiai kezelések is válthatnak ki fájdalmat, legyen az műtét, kemoterápia, vagy besugarazás. Természetesen a daganatos betegek szenvedhetnek a daganattól független fájdalomtól, lehet derékfájásuk, fejfájásuk, epegörcsük például.

A daganatos folyamat okozta fájdalom

A daganat okozta fájdalmakat leggyakrabban a rákos folyamat szomszédos szervekre, idegekre kifejtett mechanikai irritációja okozza.

Gerincvelői kompresszió:

a daganat a gerinccsatornába terjedésekor, vagy a csigolyákban kifejlődő áttétek révén gyakorolhat nyomást a gerincvelőre, vagy az abból kiinduló idegekre. Ezt gerincvelői kompressziónak nevezzük, amelynek első tünete általában a hát- és/vagy nyakfájdalom, amely akár súlyos fokú is lehet. Fájdalom, zsibbadás vagy gyengeség előfordulhat a végtagokban is, ha a gerincvelő összenyomódása olyan fokú, hogy funkciózavart okoz. A köhögés, tüsszentés vagy más mozgások gyakran súlyosbítják a tüneteket.

A neurológiai tünetekkel kísért nyak-, vagy hátfájás sürgősségi állapotnak számít és azonnali orvosi vizsgálatot, súlyos esetben beavatkozást igényel. – mondja Dr Horváth Zoltán neurológus- A kezelés elmaradása, vagy késleltetése visszafordíthatatlan károsodással, bénulással, inkontinenciával járhat.

A gerincvelői kompresszió kezelése általában a duzzanatot, ödémát csökkentő gyógyszereket, sugárterápiát, műtétet, illetve ezek kombinációját foglalja magába.

Csontfájdalom:

akkor fordul elő, amikor a daganat a csontokban kezdődik vagy azokra terjed áttét útján. A csontdaganatok, csontáttétek kezelésében a csontot erősítő, a csontritkulásban alkalmazott szerekhez hasonlatos készítményeket, sugárterápiát alkalmaznak, amelyek önmagukban is képesek csökkenteni a fájdalmat, de igen gyakran van szükség erősebb fájdalomcsillapítókra is.

A csontfájdalom a daganatok kezelésében használt egyes hormonkészítmények mellékhatásaként is előfordulhat. A csontfájdalom a legkellemetlenebb, legerősebb fájdalmak közé tartozik.

A daganat kezelése miatt fellépő fájdalom

Műtéti fájdalom:

a műtét gyakran része a daganatos megbetegedések kezelésének. A műtét típusától függően általában bizonyos mértékű fájdalom várható, mely néhány naptól hetekig is tarthat. A sebfájdalom és műtéti fájdalom kezelésére általában az első napokon erősebb fájdalomcsillapítók szükségesek, majd a sebgyógyulás előrehaladtával a gyógyszerigény is csökkenni szokott.

Fantomfájdalom:

a fantomfájdalom az a jelenség, amikor a beteg annak ellenére fájdalmat érez az érintett testrészben (emlő, végtagok), hogy a műtét során azt eltávolították. Nem pontosan tudjuk, hogy mi a magyarázata ennek a jelenségnek és, hogy a test felől jövő ingerek megszűnése ellenére miért érzékeli az agy továbbra is nem létező (fantom) testrész fájdalmát. Ez a jelenség nem csak a daganatok miatti amputációkat kíséri, hanem előfordul baleset, érszűkület következtében szükségessé vált amputáció után is.

A fantomfájdalom gyakran komplex kezelést igénylő, makacs panasz, kezelésében több módszert érdemes megpróbálni, gyakran kombinációban. Idetartozik a fizikoterápia, az antidepresszáns gyógyszerek és a különböző idegingerlési módszerek.

A kemoterápia és a sugárkezelések :

mellékhatásaként is jelentkezhet fájdalom, melynek számos oka lehet, a fontosabbak:

Perifériás neuropátia

Az egyéb neuropátiás fájdalmakhoz hasonló tünetek , melyek égő érzéssel, zsibbadással, izomgyengeséggel, ügyetlenséggel, járási nehézséggel társulhatnak. A panaszok a végtagokban, általában azok végén, a kéz- és lábujjakban kezdődnek, illetve itt a legkifejezettebbek. Bizonyos típusú kemoterápiás szerek, vitaminhiány, vagy besugárzás okozhatja az idegek sérülését, amely a kezelés végeztével sajnos fennmaradhat. Az idegeket károsító egyéb állapotok, például cukorbetegség, vagy a vitaminhiány növeli a neuropátia kockázatát.

Szájfekélyek, szájnyálkahártya-gyulladás

A kemoterápia sebeket és fájdalmat okozhat a szájban és a torokban. Fájdalmassá válhat az evés, az ivás és a beszéd, irritált, gyulladt lehet a nyálkahártya. Fontos megelőzni a bakteriális felülfertőződést a szájhigiéniával, szájöblítőkkel.

Sugárzás okozta sérülések

A terápiás besugárzás okozta fájdalom a kezelt testrésztől függ. A bőrön égési sérüléseket, nyálkahártyagyulladást (szájsebeket) és hegesedést okozhat. A torok, a bél és a hólyag nyálkahártyája is sérülhet, ami hasfájást, émelygést, hasmenést, hányást, gyakori vizelési ingert okozhat.

Beavatkozások és vizsgálatok:

a terápiás és diagnosztikus beavatkozások is járhatnak kellemetlenséggel, vagy fájdalommal, de gondos kezekben ez elkerülhető, vagy fájdalomcsillapító módszerekkel csökkenthető.

Bár az előrehaladottabb daganatok esetében nagyobb a fájdalom előfordulási aránya, mint a korai esetekben, nagyon fontos leszögezni, hogy a fájdalom mértékének változása egy adott betegben nem minden esetben kapcsolatos a daganat növekedésével! – Dr Csüllög Emese

Hogyan mérjük a fájdalmat

A fájdalom méréséről korábbi cikkünkben ITT olvashat.

A vizuális analóg skálán (VAS) 1-től 10-ig mérjük a fájdalom mértékét. Ez szavakban kifejezve

Nincs fájdalom 1

Enyhe fájdalom 2–3 -nak

Mérsékelt fájdalom 4–6-nak

Súlyos fájdalom 7–10-nek felel meg a vizuális analóg skálán

Vizuális analóg skála

A fenti beosztással élve, ha a legrosszabb fájdalomszintje kisebb mint 3, akkor jellemzően figyelemmel kísérjük a lefolyást és átlagos fájdalomcsillapító gyógyszereket rendelünk el. Ha a legrosszabb fájdalomszintje 3 vagy több, illetve ha fájdalma kifejezett szorongást okoz, akkor részletesebb értékelés kell elvégezni (beleértve a fájdalom típusának, helyének és időbeni megjelenésének részleteit), és megfelelő fájdalomcsillapítás kell alkalmazni, ami erősebb fájdalomcsillapítókat és gyógyszerkombinációkat jelent.

Mint minden krónikus fájdalom, a daganatos fájdalom esetében is fontos a fájdalom szintjének rendszeres mérése, monitorozása, illetve a fájdalom-napló használata. A kezelés alatt a fájdalom mértékét folyamatosan követni kell és változás esetén, – legyen az pozitív, vagy negatív irányú – módosítani kell a kezelésen. – Dr Csüllög Emese

A daganatos fájdalmakra jellemző, hogy van egy kissé hullámzó, de nagyjából állandó szinten lévő, úgynevezett perzisztens fájdalom, melyre rárakódhat az időnként hevesebben fellobbanó, erős, úgynevezett áttörő (breakthrough) fájdalom.

Perzisztens- és áttörő fájdalom

Ilyenkor a perzisztens fájdalom csillapítása mellett, melyet lehetőleg hosszú hatású, elnyújtott felszívódású fájdalomcsillapítókkal kell kontrollálni, el kell látni a beteget olyan, gyors hatású szerekkel (tabletták, nyalókák, injekciók, kúpok), amelyek gyors felszívódásúak és hamar hatnak az áttörő fájdalomra. Előbbieket rendszeresen kell alkalmazni, míg utóbbiakat alkalomszerűen, az áttörő fájdalom jelentkezésekor kell alkalmazni.

A rászokás kérdése

Nagyon gyakori félelem a daganatos páciensek körében, hogy rászoknak az erősebb fájdalomcsillapítókra, és emiatt előfordul ezen gyógyszerek elutasítása. Ez egy olyan kérdés, amelyet nyíltan meg kell beszélni a kezelőorvossal, hiszen odafigyeléssel, a páciensek tájékoztatásával és az orvos-beteg szoros együttműködésével a rászokás veszélye minimalizálható.

Milyen kérdéseket érdemes megbeszélni orvosával?

Dr Csüllög Emese

Az alábbi kérdések megválaszolása és megbeszélése segíti mind az orvos munkáját, mind a páciens a terápia megtervezésének folyamatában lévő aktív részvételét:

Mi az oka a fájdalmamnak?

Milyen fájdalomcsillapítási lehetőségeim vannak?

Milyen előnyei és hátrányai vannak ezeknek a lehetőségeknek?

Mennyire valószínű, hogy megtapasztalom ezeket az előnyöket és hátrányokat?

Kérjen időpontot a Frida Med Klinika | Szeged Fájdalom Ambulanciájára.