Mi a neurológia?

A neurológia, vagy magyarul ideggyógyászat az orvostudomány egyik ága, amely az idegrendszer rendellenességeivel és betegségeivel foglalkozik.

Mivel foglalkozik a neurológia?

Körülbelül százmilliárd neuron található az agyban, amelyek képesek elektromos és kémiai jelátvivőkkel impulzusokat fogadni, feldolgozni és továbbítani avelük összeköttetésben lévő idegsejtekkel.
A neurológia, mint orvosi szak a központi idegrendszer, a perifériás idegrendszer és az autonóm idegrendszer betegségeivel, rendellenességeivel foglalkozik.
Ilyenek az idegrendszer strukturális és funkcionális rendellenességei, a születési rendellenességektől a degeneratív betegségekig, például a Parkinson-kórig és az Alzheimer-kórig.

Milyen vizsgálatokat végez a neurológia szakorvosa?

“Az alapos neurológiai vizsgálat a legfontosabb eszköz, amellyet neurológusként rendelkezem”

– magyarázza Dr. Horváth Zoltán

A neurológiai fizikális vizsgálat egy összetett vizsgálatsorozat, amellyel a neurológus a páciens mozgását, érzékelését, mozgáskoordinációját, egyensúlyérzékét, az érzékszervek működését, a beszédet, a beszédmegértést, a reflexeket vizsgálja meg. Maga a vizsgálat nagyjából 15 percet vesz igénybe. A neurológus különböző műfogásokat alkalmaz, megkéri a beteget bizonyos feladatok végrehajtására (például, hogy érintse meg az orrát becsukott szemmel), reflexkalapáccsal vált ki reflexeket töbek között. A fizikális vizsgálat helyes értelmezése nagy tapasztalatot és odafigyelést igényel. Habár a műszeres vizsgálatok nagyon sokat fejlődtek, a fizikális vizsgálatnak továbbra is komoly jelentőssége van.

A neurológia magában foglalja a képalkotó vizsgálatok, laborvizsgálatok és az elektromos vizsgálatok megértését és értelmezését is. Az alkalmazott képalkotó vizsgálatok példái a CT és az MRI. A neurofiziológiai vizsgálatok közül az elektroencefalogrammal (EEG) lehet felmérni az agy elektromos aktivitását az olyan állapotok diagnosztizálásában van szerepe, mint az epilepszia. Az ENG és EMG (elektroneurográfia és elektromiográfia) a perifériás idegek és izmok vezetési tulajdonságait vizsgálaja és von le belőle következtetéseket. A neurológusok az idegrendszer fertőzéseit az agyat és a gerincvelőt körülvevő tiszta folyadék (CSF) elemzésével is diagnosztizálják. Ezt a tesztet általában kórházi körülmények között lehet elvégezni. A vér laborvizsgálata is gyakori a neurológiai gyakorlatba

Mik neurológia körébe tartozó betegségek?

Néhány példa azokra a betegségekre és rendellenességekre, amelyeket a neurológia tárgykörébe tartoznak. Agyvérzés, Alzheimer-kór, Parkinson-kór, sclerosis multiplex, amiotrófiás laterális szklerózis, migrén, epilepszia, alvászavarok, fájdalom, remegés, agy- és gerincvelői sérülések, perifériás idegbetegségek és agydaganatok. Egyes betegségekről blog-bejegyzéseink között olvashat (#link)

Gyakori okok, amivel neurológus felkeresése javallt:

Dr. Horváth szerint ez a hat jel indokolja egy neurológus felkeresését.

Krónikus vagy súlyos fejfájás

Ha migrénes fejfájása van, valószínűleg egyeztetnie kell egy neurológussal, különösen akkor, ha a tünetek neurológiai tünetekkel társulnak, vagy a kipróbált kezelések hatástalannak bizonyulnak.

Krónikus fájdalom

Ha a fájdalom krónikus, és az elsődleges kezelőorvos nem tud segíteni a kezelésében, akkor fontolja meg a neurológushoz való beutalót, mert a tünetek olyan mögöttes oka lehet, amely a neurológia tárgykörébe tartozik.

Szédülés

A szédülésérzés (úgy érzi, mintha pörögne) vagy az egyensúly megőrzésének nehézségei (járáskor bizonytalanság) komolybetegség jele lehet.

Zsibbadás vagy bizsergés

A zsibbadás vagy bizsergés, különösen akkor, ha csak a test egyik oldalán jelentkezik vagy hirtelen jelentkezik, agyvérzés vagy más súlyos állapot jele lehet.

Mozgászavarok

A járási nehézségek, a lábak keverése, remegés és akaratlan rángások mind az idegrendszer problémájának jelei lehetnek.

Memóriaproblémák vagy zavartság

A memóriaproblémák súlyosbodása, a személyiség megváltozása vagy a szavak keverése az Alzheimer-kór jele lehet.