Miért szükséges műtét előtt aneszteziológiai szakvélemény?

2021.07.26.

 

Műtétre felkészülni – különösen, ha nagyműtétről van szó – bonyolult és sok stresszel járó feladat az ember számára. Vérvételek, képalkotó vizsgálatok, orvosi konzultációk, kezelések és sorolhatnánk, milyen sok orvoshoz járás előzi meg. A műtét előtti kivizsgálás egyik állomása az aneszteziológiai szakvélemény beszerzése, amely immár várakozás nélkül, magánrendelés keretében is igénybevehető a Frida Med Klinika | Szeged Aneszteziológiai szakrendelésén. Dr Csüllög Emese az aneszteziológus/fájdalomterapeuta az alábbi cikkben magyarázza el, hogy mire szolgál a szakvizsgálat, hogyan történik és milyen kérdésekre kaphat választ a páciens.

 

 

 

Egy műtét előtt mindenki szorong és tele van kérdésekkel. Tapasztalataim szerint a stresszt csökkenteni a legjobban úgy lehet, ha a páciensben felmerülő kérdésekre  korrekten, őszintén válaszolunk, hogy pontosan tudja és értse, mi fog  vele történni és miért. Az aneszteziológiai rendelésemen különös hangsúlyt fektetek arra, hogy a beteget vizsgálata mellett egy beszélgetésre is időt szakítsunk, ahol minden felmerülő kérdést meg tudok válaszolni. Arra bíztatom a pácienseket, hogy írják össze a kérdéseiket, és bártan tegyék fel azokat.

 

Növekvő igény

 

A pandémia miatt a nem sürgős, vagyis előre tervezett, szaknyelven elektív műtétek előjegyzése számottevően feltorlódott. A kórházakban néhol rendkívül hosszú várólisták alakultak ki és sok páciens inkább a magénegészségügyi ellátásokat választja. Szintén jellemző, hogy a műtéteket nem a lakhelyen, hanem távolabbi egészségügyi ellátónál jegyzik elő. Ez a tendencia érezhető Aneszteziológiai ambulanciánkon is, ahol egyre több páciens fordul meg az altatásos műtétek előtti kötelező vizsgálat céljából.

 

Mi az aneszteziológus/altatóorvos feladata?

 

 

Életünk során megtörténik, hogy valamilyen betegség kapcsán műtét válik szükségessé. Ilyenkor a sebész orvos megbeszéli páciensével, milyen típusú műtétre kerül sor, milyen módszert alkalmaz és hogy mennyi időt kell kórházban tölteni, mennyi lesz a várható gyógyulási idő. A műtétek típustól függően és a páciens egyéni jellemzőitől függően jellemzően kisebb vagy nagyobb  változó mértékű stresszt jelentenek az emberi szervezet számára.

 

Miért van szükség aneszteziológusra a műtét során?

 

Röviden: Az altatóorvos/aneszteziológus arról gondoskodik, hogy a páciens ne érezzen a műtét során fájdalmat.

 

„Ez azért nem ilyen egyszerű.” magyarázza Dr Csüllög Emese „Az altatóorvos nemcsak beadja a fájdalommentességet biztosító gyógyszereket a műtét alatt, hanem a páciens „testőre” is a műtét során. Gondoskodik a megfelelő gyógyszerek beadásáról, és arról is, hogy az altatás alatt adott gyógyszerek, illetve műtét során végbemenő élettani változások a lehető legnyugodtabb mederben haladjanak, ezzel hozzájárul ahhoz is, hogy a páciens a lehető legrövidebb időn belül és a lehető legkevesebb (legfőképp semmilyen) szövődménnyel távozzon a kórházból. Természetesen nem egyedüliként teszi ezt; a műtétet végző orvosnak és az őt segítő egészségügyi személyzetnek legalább ilyen fontos szerepe van. Ez egy csapatmunka.”

 

Az aneszteziológusi tevékenység megszerzéséhez az orvosi egyetem elvégzésén felül 5-6 év további egészségügyi gyakorlatra van szükség, ekkor szakvizsga megszerzése után szakorvossá válik. Magyarországon az aneszteziológus szakasszisztens segítségével végzi munkáját, amely szintén egy magas tudást és tapasztalatot igénylő szakma.

 

Miért fontos a műtét előtti aneszteziológiai szakvélemény?

 

Az alább részletezett módszerek közül ki kell választani a páciens állapotának és a műtét típusának legmegfelelőbbet. Az altatóorvosnak át kell tekinteni a páciens alapbetegségeit, jelenlegi állapotát, szedett gyógyszereit, és megállapítja a műtéthez, anesztéziához tartozó kockázat mértékét.

 

Milyen kérdésekre keres választ az aneszteziológus?

 

A módszer megválasztása azon is múlik, hogy a páciens általános állapota milyen. Ezt térképezi fel az aneszteziológus, amikor műtét előtt konzultál a pácienssel.

 

Önnek, a műtét előtt álló páciensnek a következőkről kell informálnia altatóorvosát:

Milyen műtéteken esett át korábban? Altatva, netán érzéstelenítve volt? Volt-e probléma ezek során (fogsérülés, hányás-hányinger ébredéskor, allergia valamilyen altatószerre)?

Volt-e családban valakinek súlyos szövődménye altatás során?

Milyen betegségei voltak korábban?

Milyen betegségei vannak jelenleg?

Az altatás/érzéstelenítés, illetve a műtét az egész szervezetre hatással van, beleértve a szívet, tüdőt, agyat, vesét, májat, izmokat stb. Ezért kell tudnunk betegségei történetét. Amennyiben írásos dokumentációval is rendelkezik, azokat is hozza el.

Milyen gyógyszereket szed? Ezek pontos nevét és adagját jó tudni. Javasoljuk, ha nem tudja fejből, készítsen pontos listát róluk.

Van-e ismert allergiája gyógyszerekre, ételekre?

 

Természetesen a konzultáció nemcsak azt jelenti, hogy az orvos kérdez a pácienstől, hanem azt is, hogy a páciens is kérdezhet az orvosától az altatás menetéről, lehetséges szövődményeiről.

 

 

Mit jelent az anesztézia szó?

 

A szó görög eredetű: an (nélkül, fosztóképző) és az aisthesis (érzés) szavakból jött létre, érzéketlenséget, érzéstelenséget jelent. Orvosi értelemben a gyógyszerek által kiváltott érzéketlenséget, fájdalommentességet, izomreláxiót és emlékezetkiesést (amnézia) jelenti összefoglaló néven.

 

Milyen élettani folyamatokat figyel az aneszteziológus?

 

 

Ha aneszteziológust látunk egy fotón, akkor általában a beteg fejénél ül színes monitorok, kábelek és gépek erdejében. A monitorok élettani folyamatokat monitoroznak, illetve a COVID kapcsán sokat emlegetett altatógépek kezelése is az aneszteziológus feladata.

 

A monitorok jelzéseit az aneszteziológus folyamatosan figyeli:

 

EKG

Vérnyomás

Pulzus

Vér oxigén telítettség (oxigén szaturáció)

Altatás mélységének monitorizálása agyi elektromos jelek alapján

Izomműködés monitorizálása

 

A felsoroltakon felül sok egyéb más élettani folyamatot is figyelni kell, az aneszteziológus nemcsak műszereket használ, minden érzékeszervével figyel- lát, tapint, hallgat. Például a beteg bőrének színe, az izzadás, a bőr hőmérséklete is fontos információ.

 

Milyen módszerek jönnek szóba?

 

Mielőtt a műtétre sor kerülne, a páciens találkozik az altatóorvossal, aki konzultáció és vizsgálat során eldönti, hogy a páciens állapota alapján adott műtéthez melyik a legoptimálisabb aneszteziológiai módszer. A köznyelvben az alábbi módszereket gyakran összevonva altatásnak nevezzük, azonban orvosi szempontból jelentős különbségek vannak az egyes módszerek között:

 

Helyi érzéstelenítés: bizonyos, általában a testfelszínen elhelyezkedő elváltozások helyi érzéstelenítő injekció beadása után eltávolíthatók. Ez legtöbbször nem igényli az altatóorvos jelenlétét, a sebész orvos végzi.

Bódítás: bizonyos esetekben elég olyan gyógyszereket alkalmazni, melyek mellett a páciens felületes alváshoz hasonló állapotba kerül, nyugodt, mindvégig kommunikációra képes és önállóan légzik.

 

 

 

Altatás: sok műtét azt igényli, hogy a páciens tudata teljesen kikapcsoljon, mély alváshoz hasonló állapotba kerüljön. Ilyenkor az altató gyógyszeren felül erős fájdalomcsillapító és izomlazító injekció alkalmazására is szükség van. A legtöbb esetben lélegeztetésre is szükség van, ilyenkor a légcsőbe tubus/cső kerül, és lélegeztetőgépet alkalmazunk.

 

 

Gerincközeli érzéstelenítés: a csontos gerincoszlopon belül helyezkedik el a gerincvelő, amely idegsejtekből álló szerv, az agyközvetlen folytatása és a feladata, hogy a külvilágból érkező információkat (a fájdalmat is) továbbítsa az agy felé. A gerincközeli érzéstelenítés során az alkalmazott gyógyszerek – legtöbbször helyi érzéstelenítők –  blokkolják a fájdalomérző idegek működését. A módszer sajátossága, hogy a páciens éberségét nem szűnteti meg. Ezzel párhuzamosan, amennyiben igényli, alkalmazható bódítás. Számos alsó végtagon végtagi, illetve bizonyos hasi műtétek esetén biztonsággal alkalmazható és előnnyel rendelkező módszer

 

 

Regionális érzéstelenítés: az emberi test felépítésére jellemző, hogy bizonyos testtájakon (pl. hónalj, nyak, lágyékhajlat) vastagabb idegrostok találhatók, melyek a felső vagy alsó végtag beidegzését látják el. Ezek a megfelelő technikával, gyógyszerekkel átmenetileg blokkolhatók, ezáltal biztosítják a fájdalommentességet.

 

A fenti módszerek mindegyikét, a helyi érzéstelenítést nem számítva, szakértő aneszteziológus végzi.

 

Amennyiben Ön műtét előtt áll és szüksége van aneszteziológiai szakvéleményre, állunk rendelkezésére. Szakambulánciánkon az összes műszeres vizsgálat egy alkalommal elérhető, ezért várakozás nélkül és gyorsan tudjuk elvégezni a vizsgálatot.

 

Következő cikkünkben a műtétre való felkészüléshez adunk tanácsokat. Amennyiben szeretne új cikkeinkről értesülni, ÍRATKOZZON FEL HÍRLEVELÜNKRE.

 

>>Kérjen időpontot!