A koronavírus (COVID-19) fertőzés és a fájdalom kapcsolata nem csupán azért érdekes számunkra, mert manapság minden a COVID-ról szól, hanem mert, mint látni fogjuk, a COVID gyakran képes fájdalmat okozni a legkülönfélébb módon és egy Fájdalom Klinika parixisában is megjelenik.
Néhány héttel ezelőtt jelentkezett a neurológiai ambulanciánkon egy 40-es éveiben járó férfibeteg. Panaszai atípusos arcfájdalomnak feleltek meg a kórképre jellegzetes tünetekkel és kórtörténettel, de egy apró csavarral.
2020 őszén jelentkezett bal füléből az arc felé terjedő zsibbadás, kellemetlen érzés, amely később feszüléssé, kifejezett fájdalommá fokozódott. Először a szakma szabályai szerint egy fül-orr-gégész kolléga vizsgálata ki és nem talált a panaszait magyarázó eltérést.
Sajnos ezt követően egy nagyon gyakori történet bontakozott ki. Fogorvoshoz irányították, ahol a bal felső hátsó fogait gyökérkezelték és harapásemelőt kapott. A hetekig tartó kezelések panaszait természetesen nem enyhítették, viszont igen komoly anyagi következményekkel jártak.
Photo by Pixabay at Pexel
A beteget részletesen kikérdezve kiderült, hogy a panaszokat megelőzően volt laborvizsgálattal igazolt koronavírusos közvetlen családtag és betegünknél – bár laborvizsgálat nem történt – felmerült, hogy szintén koronavírus fertőzés zajlott le. Hőemelkedés, láz, hasmenés, izomfájdalmak és gyengeség kínozta az arcfájdalom kifejlődésével egy időben. Szaglás- és ízérzészavara, köhögése, vagy tüdőgyulladásra utaló panasza nem volt.
Valóban volt-e koronavírus fertőzése? Ha volt, akkor van-e kóroki összefüggés a COVID és az arcfájdalom között? Ezekre a kérdésekre sajnos nem tudunk biztonsággal válaszolni utólag, de a szakirodalmat kutatva találtuk hasonló esetet, ezért úgy érezzük, hogy ezt a témát érdemes kissé körüljárni.
Soha az orvostudomány, de megkockáztatjuk, a tudomány történelme során nem dolgoztak ennyien, ekkora összefogással egy témán, egy időben.
Minden bizonnyal a tudományos kutatás és globális együttműködés egy új fejezete nyílik meg a szemünk előtt, ami orvosként és a tudományban hívőként rendkívül felemelő érzés.
Photo by Polina Tankilevitch from Pexels
Ennek ellenére sem tudunk eleget a koronavírusról, különösen a ritkább és kevésbé nyilvánvaló tünetekről és a hosszútávú következményekről, ennek oka, hogy csupán egy évnyi tapasztalatunk gyűlt össze.
Szó szerint tetőtől talpig. A koronavírus a szervezet szinte összes pontján képes támadni. A közismert légúti tünetek, köhögés, láz, tüdőgyulladás és légzési elégtelenség mellett károsíthatja az idegrendszert, a szív- és keringési rendszert, az emésztőrendszert, a bőrt és a vérképző szerveket. Ezek a tünetegyüttesek egyénenként is nagy változatosságot mutatnak és mindegyik szervrendszer érintettsége okozhat fájdalmat.
A koronavírus okozta fájdalmat érdemes több szempontból vizsgálni.
A közismert légúti fertőzésre utaló fő klinikai tüneteken kívül, – köhögés (46%), a láz (39%) és az orrfolyás (21%) – a koronavírus fertőzés során különféle heveny fájdalommal járó állapotokról, torokfájásról, garatgyulladásról számolnak be. Ezek megfelelnek az egyéb banális vírusinfekciók, azaz nátha okozta tüneteknek.
tünetek | gyakoriság |
---|---|
torokfájás | 5-45% |
garatfájdalom | 15% |
diffúz izomfájdalom | 70% |
végtak- és ízületi fájdalom | 15% |
mellkasi fájdalom | 20% |
hasi fájdalom | 5% |
fejfájás | 60% |
neuralgia, idegzsába-szerű fájdalom | 3-5% |
COVID-19 fertőzéssel összefüggő akut fájdalmak gyakorisága kórházban kezelt betegeken. Forrás: lásd a cikk végén.
A két leggyakoribb tünet közül az egyik, a betegek akár 60-70% -ánál is előfordulhat. A fejfájás gyakran érdekes hasonlóságot mutat a migrénnel, de előfordul a tenziós, sőt, mint betegünk fenti példája is mutatja az arcidegzsába (trigeminus neuralgia), vagy atípusos arcfájdalom formájában jelentkező fejfájás is. Nagyobb eséllyel jelentkezik azoknál, akik szag- és ízérzéskiesést észlelnek magunkon. Oka lehet a szervezet fertőzésre adott válaszaként felszabaduló gyulladásos hírvivő molekulák (interleukinek) magas szintje, az agyhártyák gyulladásos reakciója és a vírus direkt, az idegsejtek megtámadásával kiváltott roncsoló hatása, különösen a körülírt, idegzsába szerű tünetek esetében.
Szinte az összes banális vírusfertőzésre jellemző panasz az izom- és ízületi fájdalom. Nem ritkán a hőemelkedés mellett ez az egyetlen tünet. Típusosan a derékban, végtagi izmokban jelentkezik ez a sajgó fájdalom, amely jól reagál egyszerű nem-szteroid fájdalomcsillapítókra.
A koronavírus fertőzésben ez az ötödik leggyakoribb panasz. Bár szövettani vizsgálatok alapján az izmokat és ízületeket ritkán támadja közvetlenül a koronavírus, a fertőzés hatására aktiválódó, a vérárammal mindenhova eljutó gyulladásos molekulák heveny izomgyulladást és a CK enzim emelkedését okozhatják. Az izomfájdalom rendszerint enyhe-közepes erősségű és testszerte jelentkezik, de a körülírt, erős izomfájdalom súlyos, veszélyes izomelhalást (rhabdomyolisis) jelezhet.
A hasi panaszok, – melyeket kezdetben nem tartottak jellegzetesnek – sem ritkák és a tapasztalatok halmozódása azt mutatja, hogy különösen gyerekekben és fiatal felnőttekben a koronavírus jelentkezhet hasi görcsök, hasmenés, émelygés képében is. Hasi panaszok egyes vizsgálatokban az 50%-os gyakoriságot is elérték.
A mellkasi fájdalom (kórházban kezeltek 20%-ban észlelték) COVID-ban összetett folyamat, melynek kialakulásában szerepet játszik a légutak különböző szakaszainak, a szívizom és a szív ereinek gyulladása, illetve a vérrögképződéssel járó állapotok, mint például a tüdőembólia.
A COVID-dal összefüggő mellkasi fájdalom súlyos esetben a szívinfarktust utánozhatja, kisugározhat a karba, a nyakba, a hátba, kísérheti fulladás, szapora légzés.
A légutak akut fertőzése miatt a fent említett nem specifikus panaszokat meg kell különböztetni azoktól a tünetektől, amelyek kifejezetten az idegrendszer érintettsége miatt alakulnak ki. A fájdalom kiváltásában mind a környéki, mind a központi idegrendszer károsodása szerepet játszhat. A COVID-19 miatt kórházban ápolt betegek neurológiai tüneteit vizsgáló publikációk központi idegrendszeri rendellenességeket 25%, míg a környéki idegrendszerhez köthető panaszokat 5-10%-ban írták le. Utóbbiak neuropátiás jellegűek voltak, amelyek például az övsömörhöz hasonló, a köznyelvben idegzsábának nevezett jellegzetességekkel bírtak (a neuropátiás fájdalom jellegzetességeiről ITT>> olvashat).
kialakulásáról is beszámolnak a klinikusok. Ebben a kórképben valamilyen kórokozó, jelen esetben a COVID fertőzés vált ki heveny ideggyulladást, amely bénulást és érzészavart okozhat, valamint gyakran jár a végtagok égő, sajgó fájdalmával. Szerencsés esetben nyom nélkül gyógyul, de előfordul tartós károsodás is.
Photo by Owen Beard on Unsplash
enyhe esetben bágyadtságot, fáradtságot, súlyos esetben aluszékonyságot, delíriumot, zavartságot, epilepsziás rohamokat okozhat, gyakori a stroke előfordulása is. Az akut fájdalom szempontjából inkább az agyhártyák érintettsége jelentős, ami erős, kínzó fejfájáshoz, fénykerüléshez, aluszékonysághoz vezethet.
Jelenleg nagyon kevés adat áll rendelkezésre a COVID-19 hosszú távú szövődményeiről, az ún. hosszú-COVID-ról (ITT>> írtunk róla részletesebben). Hónapokkal az első tünetek lezajlása után a betegek 27% izomfájdalmakról, 21%-a mellkasi fájdalomról, míg ízületi fájdalomról és fejfájásról 10-15%-uk számolt be. Úgy tűnik, hogy a súlyosabb lefolyású akut betegség inkább hajlamosít a hosszú-COVID kialakulására. A súlyos állapotú, intenzíven kezelt kórházi ápoltak szinte mindegyikében kialakul valamilyen fokú perifériás idegrendszeri bántalom, amely fájdalmas neuropátia kialakulásához vezethet. Az akut szakban lezajlott stroke nem ritka szövődménye az ún. poszt-stroke (stroke utáni) fájdalom, melynek hátterében az agy fájdalomérző-rendszerének sérülése áll. Ez a fájdalom europátiás jellegzetességekkel bír, általában féloldali, és a sérült agyi terület által reprezentált testtájékon jelentkezik,
Az egészségügy egyrészt mindenhol az életmentésre és a katasztrófahelyzet menedzselésére koncentrált, másrészt a szigorú szociális távolságtartási szabályok korlátozták az orvos-beteg találkozásokat. A saját és a hozzátartozók egészsége miatti aggódás, a hozzátartozó elvesztése, a gyász, az izoláció, a munkanélküliség, a járvány szerteágazó szociális és gazdasági hatásai mind negatívan hatnak a krónikus betegséggel-, különösen a krónikus fájdalommal élőkre. A hosszútávú hatások nem ismertek még, de egy korai, Németországban végzett vizsgálat a krónikus fájdalommal élő, COVID-dal nem fertőzött betegek több mint 70%-nál mutatott ki állapotrosszabbodást, a fájdalom fokozódását.
A világjárvány elmúltával fogjuk látni a koronavírus hosszútávú következményeit a krónikus fájdalomban. Bár szédületes tempóban gyűlnek az ismeretek még mindig nagyon sok a kérdés.
Cikkünkhöz felhasznált tudományos források:
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/33749854/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7819701/
https://journals.sagepub.com/doi/full/10.1177/0333102420966770
https://bjgp.org/content/70/696/358
https://link.springer.com/content/pdf/10.1007/s11739-020-02379-z.pdf
Borítókép: Hedgehog Digital on Unsplash