Jogosítvány, orvosi alkalmasság és epilepszia

person driving car

A modern élet természetes velejárója járművek vezetése, illetve gépek kezelése. Általában az autóvezetésre való orvosi alkalmasság egyértelmű dolog, az epilepszia betegek esetében azonban sok kérdés merülhet fel a jogosítvány meg-, vagy visszaszerzésével kapcsolatban, amelyekre Dr Horváth Zoltán neurológus, epileptológus alábbi cikke ad válaszokat.

“Fontos tudni, hogy az epilepsziás, vagy alkalmi konvulzív rohamot elszenvedő betegek alkalmasságát epilepszia kezelésében jártas, epileptológus szakorvos tudja megítélni. Az engedélyt a háziorvos az epileptológus orvos szakvéleményének ismeretében fogja kiadni. A legtöbb esetben ezt időszakosan felül kell vizsgálni.”

Dr Horváth Zoltán neurológus, epileptológus szakorvos


Az epilepszia fontos vonatkozása a jogosítvány kérdése

Sokan azt gondolják, ha valaki epilepsziás, vagy volt epilepsziás rohama akár csak egyszer életében, akkor soha többet nem ülhet jogosítvánnyal a volán mögé. Ez egy régi berögződés, amely a korábban érvényben lévő kategórikus tiltás eredménye. Szerencsére ez nem igaz és ma már epilepsziások is vezethetnek bizonyos feltételek mellett.
Az epilepszia gyakoribb, mint gondolnánk, Magyarországon 60-80 ezer ember él epilepsziával, vagy másként minden 100-150 emberből egy epilepsziás.

Mint mindenkinek, az autóvezetés az epilepsziás embereknek is kritikus fontosságú a foglalkoztatás, a szocializáció és a önbecsülés szempontjából. Ez nem csak az epileptológusok napi gyakorlatában tükröződik, de azok a felmérések is alátámasztják, amit epilepsziások körében végeztek. Ezekben az autóvezetést az epilepsziában szenvedők első vagy második problémaként sorolják fel, közel egyforma jelentősséget tulajdonítva a jogosítványnak és a rohammentességnek.


Fokozott a baleseti kockázat epilepszia esetén?

Az egyéni igények és a lehető legjobb életminőség mellett természetesen fontos szempont a közlekedésbiztonság. Az aktív, nem konrollált epilepsziában szenvedők egyértelműen fokozott kockázatot jelentenek (bár az alkohol miatti balesetek 30-szor gyakoribbak, mint az epilepsziával összefüggőek), azonban fontos megjegyezni, hogy azok a betegek, akik betartják a vezetési korlátozásokat és a gyógyszereket az előírtaknak megfelelően szedik, illetve elkerülik a rohamokat provokáló tényezőket (pld. alvásmegvonás, alkohol, kimerültség) azok nem jelentenek fokozott veszélyt magukra és a többi közlekedőre.

A statisztikai adatok és a szakmai szervezetek ajánlásai nyomán a korábbi évtizedek rendkívül merev, tiltó hozzáállását az epilepsziások jogosítványával kapcsolatban felváltotta egy gyakorlatiasabb megközelítés, amely próbál egyensúlyt találni a forgalomban résztvevők biztonsága és az epilepsziával élők lehető legkevesebb korlátozása között. Régebben egy beteg, aki gyerekkori epipesziában szenvedett akkor sem kaphatott jogosítványt, ha olyan epilepsziája volt, amely felnőtt korban nem okoz rohamokat. Ma már ilyen esetben az epileptológus engedélyezheti a vezetői engedély megszerzését.
Az érvényben lévő szabályozásban nem az epilepszia ténye szerepel a középpontban, sokkal inkább a betegség kontrollja és a rohammentes periódusok jelenléte. Emellett az epilepszia típusa is szempont, hiszen nem mindegy, hogy a rohamok eszméletvesztést okoznak-e, vagy csak valamilyen egyszerű mozgással járnak, kizárólag alvás közben jelentkeznek, előrejelezhetők-e.

Összeségében egy, a beteg kórtörténetét és hozzáállását is érintő komplex kockázatelemzés eredménye az alkalmasság megállapítása.


Kinek a feladata az alkalmasság meghatározása?

Fontos tudni, hogy ha a beteg személygépjármű-vezetési orvosi alkalmasságát háziorvosa engedélyezi, aki rohamszerű rosszullétek, epilepszia betegség gyanúja, illetve ismert és gondozott epilepszia esetén is epileptológiai szakvéleményt kér.

Tekintettel a szigorú korlátozásokra, részletes és lehetőségek szerinti legpontosabb orvosi szakvéleményezés szükséges. Gyakran komplex megközelítés mellett lehetséges egy adott rohamszerű tudatzavar, érzészavar, mozgászavar gépjárművezetési kozkázatának megítélése.

Más-más szabályozás vonatkozik igazolt epilepszia beteg, vagy más betegséghez társuló rohamszerű tudatzavar ( ájulás), illetve például alváshoz köthető görcs-rohamok vonatkozásában.

Általánosságban az epileptológusnak van kellő gyakorlata egy komplexebb megközelítésre és a kockázatok alaposabb megbecsülésére. Illetve, amennyiben a beteg állapota nem teszi lehetővé a gépjárművezetést, a szükséges kivizsgálások és gyógyszeres terápiás változtatások mellett segít a beteg gépjárművezetői alkalmasságának visszanyerésében.

A megengedőbb szabályozás az epilepszia és autóvezetés kapcsolatában

Ezen betegségcsoport közös jellemzője, hogy a tünetek rohamszerűen rontják a beteg gépjárművezetői képességét, tehát a beteg aktuális állapota alapján nem lehet megítélni a jövőbeni gépjárművezetői alkalmmasságot.

A betegek a szabályokat jobban elfogadják és betartják, ha azok észszerűek és egyértelműek, biztosítják a biztonságos közlekedést, és azt, hogy rohammentesség esetén a jogosítványt visszakapják. A betegek felszabadultnak érzik magukat a felelősség alól és nem nyugtalankodnak, hiszen legálisan vezethetnek és rendelkezhetnek biztosítással. A szabálykövetés csak akkor növelhető, ha orvosa érthető és meggyőző módon elmagyarázza, hogy milyen kockázatnak van a beteg és környezete kitéve, és azt is, hogy a szabályok betartása mellett milyen kondíciókkal vezethet. Ez fokozza az orvossal szembeni nyílt kommunikációt, ezáltal a betegség kezelésének sikerességét is.

Milyen speciális szempontokat érvényesülnek a jogosítvány engedélyezésében epilepszia esetében?

Egyszeri (alkalmi) konvulzív roham, vagy epilepszia betegség?

Bizonyos körülmények együttállása esetén szinte bárki elszenvedhet epilepsziás rohamot. Súlyos agyi anyagcserezavar, sérülés, mérgezés járhat epilepsziás görcsrohammal. Súlyosabb fejsérülés, lecsökkent vércukorszint, vérnyomás esés, hasi fájdalom, esetleg nagy mennyiségű alkohol utáni másnaposság, vagy súlyos belszervi (szívbetegség, májbetegség, vesebetegség) illetve agyi betegségek jelenléte, pld agyhártyagyulladás, agyvérzés mind-mind állhat a rosszullét hátterében

Ezen rosszullétek elsősorban az agy általános működészavarával függenek össze, és ismétlődésük esetén sem jelentenek epilepszia betegséget. Ilyen esetekben provokált, vagy alkalmi konvulzív, vagy epileptiform rohamról beszélünk. Ezen esetekre a később részletezett szabályok vonatkoznak az autóvezetői engedélyre.

Gyógyult az epilepszia

5 év rohammentesség után, melyekből 3 év gyógyszerrel, további 2 év gyógyszermentesen telt. Az epileptológus kezelőorvos akkor próbálja csökkenteni, majd elhagyni a gyógyszert, ha úgy gondolja, hogy nem várhatóak további rohamok. Felnőtteknél viszonylag ritkán kerül erre sor. Amennyiben ilyenkor újra roham jelentkezik, akkor a betegség természetét újra át kell gondolni, és ennek megfelelően kell mérlegelni az alkalmasságot. Ezen esetekre külön szabályok vonatkoznak, amelyek biztosítják az alkalmasság újbóli megállapítását 3 hónapon belül.

A beteg felelőssége és kapcsolata az epileptológussal

Egyértelmű, hogy önmagában a szabályozás nem elegendő és mint mindenben, itt is nagy szerepet játszik az egyén felelősségteljes viselkedése. Nagy hangsúllyal esik latba a gyógyszerelés betartása és a betegek szabálykövetése. Sajnos tudjuk, hogy sokan vezetnek autót az arra való alkalmatlanság megállapítása után is, ami helytelen, veszélyes és nagyon komoly következményekkel jár. Mivel az alkalmasságnak egyik követelménye a tartós rohammentesség, sokan egyszerűen elhallgatják a rohamaikat orvosuk előtt attól való félelmükben, hogy elvesztik meglévő vezetői engedélyüket, nem jelentkeznek kezelőorvosuknál. Ez a közlekedésbiztonság veszélyeztetése mellett az optimális kezelést, gyógyszerelést is hátráltathatja és így a betegség további romlását idézheti elő. Szomorú példa az EZEN>> a linken olvasható párbeszéd, ahol azt tárgyalják, hogyan lehet kijátszani a szabályozást. Sajnos ez nem ritkaság, ezen sorok írója is többször találkozott a közúton epilepsziás beteggel, aki autót vezetett.

Szerencsére a többség belátja, hogy milyen felelősséggel tartozik maga és a többi közlekedővel szemben és betartja a törvény betűjét és az orvosi javaslatot. Az epileptológusok rendszerint évek óta együttműködnek betegeikkel, jól ismerik őket és hozzáállásukat, így az epileptológus csak olyan betegnek fogja engedélyezni a jogosítványt, aki együttműködő és betartja az utasításokat. Számos beteg esetében a rohamok provokálhatóak olyan dolgokkal, mint az alváshiány, alkoholfogyasztás utáni másnaposság, a nem megfelelő táplálkozás miatt alacsony vércukorszint, extrém kimerültség, vagy ezek kombinációja. Ezek elkerülése csak jól együttműködő, fegyelmezett betegtől várható el.

A rohamforma kérdése

Az epilepszia betegség betegenként változó, de az adott betegre általában jellemző módon zajlik, azaz egy betegnek egymáshoz hasonló rohamai jelentkeznek. Némely betegnél a roham teljesen váratlanul, kiszámíthatatlanul lép fel, míg más betegeknél jellegzetes bevezető tünet jelzi előre a rohamot. Maga a roham de már a bevezető tünet is befolyásolhatja a beteg autóvezetési képességét, hiszen járhat korlátozott orientációval, megváltozott tudatállapottal, érzékeléssel, akaratlan mozgással, vagy az akaratlagos mozgások gátlásával. Nem mindegyik rohamforma befolyásolja az autóvezetési képességet, pédául ha egy betegnek a rohama kizárólag a szájzug rángásával jár, vagy pédául, ha egy jellemző szagot érez, vagy csak alvás alatt jelentkezik a rosszullét. Ilyenkor, gondos mérlegelés mellett és ha nem kell egyéb típusú rohamra számítani, akkor az epileptológus véleményezheti az alkalmasságot. Természetesen elengedhetetlen, hogy a beteg vállalja a gyógyszerelés és időszakos orvosi konrollok pontos betartását, illetve azonnal jelentkezik, ha állapotában bármilyen változás jelentkezik.

Egyes betegek esetében a rohamot megelőzi egy rosszulétre jellemző bevezető tünet, ezt aura-jelenségnek nevezzük. Az aura furcsa szagok, érzések formájában léphet fel és sokszor kiszámítható idővel a roham előtt (általában percekkel) jelzi előre a roham felléptét. Az aura jelenség fontos szempont lehet a rosszullétek kezelésében, illetve az alkalmasság megítélése szempontjából.

Az epilepsziás rohamok időpontja

Számos nőbetegek esetében a rohamok megjelenése szoros összefüggést mutat a menstruációs ciklussal és annak meghatározott fázisában jelentkezik. Ezen betegek pontosan tudják, hogy mely napokon van fokozott esélye a roham felléptének. Más betegeknél kizárólag alvás alatt jelentkeznek rohamok és ébrenlét alatt soha. Értelemszerűen ilyen esetekben ez alig befolyásolja a vezetési alkalmasságot, így az epileptológus dönthet úgy, hogy engedélyezi a járművezetést.

Jogosítvány kategóriájának kérdése

A hivatásos jogosítvány (II. kategória) alkalmassági kritériumai szigorúbbak az úrvezetői (B, vagy II. kategória) jogosítványhoz képest. Ilyen esetben is kiemelt jelentúségű a gondos epipletológiai szakvéleményezés, de a döntés a foglalkozás-egészségügyi szakorvos illetve üzemorvos hozza meg. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy epilepszia betegség mellett nem szokták engedélyezni a hivatásszerűen szeméylszállítással kapcsolatos munkaköröket, illetve az alkalmi rohamok esetén és szigorúbb szabályok érvényesek.


Hatályos rendelkezések:

Nézzük a szabályozást, amelyről ez a rendeletmódosítás rendelkezik. Az egyes rendeletek alatt magyarázatot fűztünk a szöveghez:

1/2018. (I. 12.) EMMI rendelet a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet módosításáról

I. KATEGÓRIA

6.1.3. Az 1. alkalmassági csoportra vonatkozó előírások

6.1.3.1. Egészségi alkalmasság csak rendszeres orvosi felülvizsgálat elrendelése mellett, szakorvosi vélemény alapján állapítható meg. A szakorvos dönt az epilepszia és az egyéb tudatzavar állapotáról, annak klinikai formájáról és előrehaladottságáról, az alkalmazott kezelésről és annak eredményéről.

Ez epileptológust, vagy epilepsziában jártas neurológust jelent.

6.1.3.2. Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani

 a) ismétlődő eszméletvesztés vagy homályállapot előfordulása esetén,

b) rosszulléttel, eszméletvesztéssel járó vertebrobasilaris keringészavar fennállása esetén,

c) a központi vagy környéki idegrendszer, illetve a vázizmok szerzett (éreredetű, gyulladásos, fertőzéses, degeneratív, daganatos, traumás stb.) vagy örökletes megbetegedéséből származó bénulás vagy myopathiás és egyéb öröklődő betegségből származó, a mozgásképesség és összerendezettség ismétlődő vagy tartós zavara esetén, mely a biztonságos járművezetést akadályozza,

 d) a központi idegrendszert közvetlenül ellátó érrendszer működési zavarai miatt létrejött szédülés, eszméletvesztés rendszeres előfordulása esetén,

 e) agysérülést vagy agyműtétet követő egy éven belül.

6.1.3.3. Epilepsziás betegséget követően az egészségi alkalmasságévenkénti orvosi felülvizsgálat előírása mellett – akkor állapítható meg, ha az illetékes neurológus szakorvos véleménye alapján a kérelmező gyógyultnak tekinthető. Gyógyultnak tekinthető a kérelmező, ha háromévi gyógyszerszedés melletti, majd kétévi gyógyszerszedés nélkül eltelt időszak után teljesen rohammentes.

Ez azt jelenti, hogy évente legalább egyszer konzultálni kell epileptológussal, illetve a jogosítványt évente meg kell újítani.

6.1.3.4. A 6.1.3.3. pontban foglaltaktól eltérően epilepsziás beteg kérelmező egészségi alkalmassága az illetékes neurológus szakorvos véleménye alapján évenkénti orvosi felülvizsgálattal megállapítható, ha a biztonságos vezetés feltételei – beleértve az antiepileptikumok mellékhatásait is – fennállnak. Ebben az esetben az egészségi alkalmasság

a) idiopátiás generalizált epilepsziák: benignus lefolyás, gyógyszeres antiepileptikus kezelés, jó együttműködés, 1 év rohammentesség után,

Ezek általában olyan epilepsziák, amelyek gyerekkorban/ifjúkorban kezdődően okoznak rohamokat és gyógyszeres kezelés mellett tartós rohammentesség érhető el. Jellegzetes EEG eltéréseket okoznak.

b) fokális epilepszia szindrómák: antiepileptikus kezelés, jó együttműködés esetén 2 év rohammentesség után,

Gyógyszeres kezelés mellett 2 évig rohammentes a beteg, a gyógyszer nem okoz a vezetési képességet befolyásoló mellékhatást.

c) nem rohammentes betegek esetében, amennyiben csak alvás alatt jelentkező vagy tudati alterációval nem járó ritka rohamok jelentkeznek 1 év után,

Enyhe, a vezetést nem befolyásoló rohamok, vagy csak alvás alatt jelentkező rohamok esetén.

d) speciális esetekben
a) tartós tünetmentesség után, orvosi javaslatra történő gyógyszercsökkentés alatt jelentkező roham esetén az eredeti terápia visszaállítását követően 3 hónap után rohammentesség esetén,

Nagyon fontos, hiszen a gyógyszercsökkentés alatti roham miatt nem fogja a beteg tartósan elveszíteni a jogosítványát, csak 3 hónapig nem vezethet. Ez nagyban segíti az orvos munkáját és a beteg hozzáállását.

b) oligoepilepszia esetén a kezdettől számított 1 év után,

az oligoepilepszia azt jelenti, hogy a betegnek nagyon ritkán, több év távlatából is csak 1-1 alkalommal vannak rohamai


c) csak aura jelenség esetén a kezdettől számított 1 év után állapítható meg.

az aura a rohamot előrejelző jelenség. Előfordul, hogy a betegnek csak aurája van, amit soha nem követ epilepsziás roham.

6.1.3.5. Első vagy egyszeri spontán epilepsziás roham után 6 hónap rohammentes periódust követően a kérelmező egészségi alkalmassága az illetékes neurológus szakorvos véleményének figyelembevételével megállapítható, amennyiben:

a) epilepsziás megbetegedés nem bizonyítható, (nincs eltérés az MRI-n és az EEG-n, nem ismétlődött a roham)

b) a lezajlott roham az „alkalmi epilepsziás” roham kategóriájába tartozott, és az alkalmi provokáló tényező(k) megszűnése dokumentált, vagy

c) az epilepsziás roham lezajlott, és a gyógyult idegrendszeri betegség akut tünete volt, az EEG epilepsziás működészavart nem jelez. (pédául lezajlott stroke, agyhártyagyulladás)

Egyszeri epilepsziás roham NEM jelent epilepszia betegséget és ha egyéb eltéréssel és rohamismétlődéssel nem jár, akkor fél év múlva a beteg vezethet.

6.1.3.6. Egyszer vagy többször lezajlott provokált epilepsziás rohamot követően egy év tünetmentesség után az egészségi alkalmasság az illetékes neurológus szakorvos véleménye alapján állapítható meg, a következő feltételek együttes fennállása esetén:

a) epilepsziás megbetegedés nem bizonyítható,

b) a lezajlott roham(ok) az „alkalmi epilepsziás roham” kategóriájába tartoztak, a provokáló tényező azonosítható volt, megszűnése dokumentált, és vezetés közben valószínűsíthetően nem ismétlődik, és egy év után gyógyszeres kezelés nélkül újabb rosszullét nem jelentkezett, és

c) az EEG eltérést nem mutat.

Ha több alkalmi/provokált roham volt, akkor nem fél, hanem egy évig kell várni az alkalmasság megállapításához.


II. KATEGÓRIA

Kivéve, ha csoportos személyszállítás körében foglalkoztatott:

személyszállítással kapcsolatos (például buszvezető) jogosítvány nem adható ki epilepsziásnak

6.1.4.2. Egészségi alkalmasság – kivéve abban az esetben, ha a kérelmező a csoportos személyszállítás körében foglalkoztatott – az illetékes neurológus szakorvos véleménye alapján, évenkénti orvosi felülvizsgálat előírása mellett megállapítható:
a) amennyiben a kérelmező antiepileptikummal 3 évig, majd antiepileptikumok nélkül 2 évig rohammentes, a részletes neurológiai vizsgálat során releváns agyi patológiás elváltozás és az EEG felvételen epileptiform agyi tevékenység nem mutatkozik,

Itt szigorúbb szabályok érvényesek, mint az I-es típus esetén. Nem elég a rohammentesség gyógyszer nélkül, hanem MRI és EEG vizsgálat sem mutathat ki olyan eltérést, amely epilepsziára jellegzetes.

b) első vagy egyszeri nem provokált epilepsziás rohamon átesett kérelmező tekintetében, amennyiben antiepileptikumok szedése nélkül legalább 3 éven keresztül rohammentes, és ezt megfelelő neurológiai vizsgálat is alátámasztja; ezen időszak lejárta előtt is megállapítható az egészségi alkalmasság, amennyiben a kérelmező rosszullétét jól behatárolható, megelőző kórjelek kísérik,

Egy lezajlott roham esetén szintén szigorúbb a szabályozás, mint I-es kategória esetén. A 3 év letelte előtt akkor adható csak alkalmasság, ha egyértelmű és jól azonosítható jelenségek figyelmeztették a beteget a roham fellépésére.

c) alkalmi epilepsziás roham esetén egyedi elbírálás és az illetékes neurológus szakorvos véleménye alapján egy év rohammentességet követően azon kérelmező esetében, akinél a provokáló tényező azonosítható, amely vezetéskor valószínűsíthetően nem ismétlődik meg, és az epilepsziás rohamok előfordulásának megnövekedett kockázatát hordozó strukturális agyi lézió nem igazolódott; az alkalmi epilepsziás rohamot követően EEG-vizsgálatra és megfelelő neurológiai diagnózisra van szükség.

Egyértelmű provokáló tényező azonosítható, amely nagy valószínűséggel nem lép fel ismét, illetve az MRI és az EEG értékelése is elengedhetetlen.


Ha további kérdése van, vagy véleményezésre lenne szüksége, akkor kérjen időpontot Dr Horváth Zoltán rendelésére.


Az epilepsziával kapcsolatos szakmai cikkek, hírek, érdekességek

Olvassa munkatársaink által, a szakterületükkel kapcsolatban írt cikkeket, értesüljön legújabb szolgáltatásainkról és a | Frida Med Klinika | híreiről.


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük