Epilepszia

Mik az epilepszia tünetei?

Epilepsziás jellegű rosszullét számos betegségnek lehet első tünete, ezek közt szerepel maga az epilepszia betegség is. Ekkor agyban olyan működési zavara jelenik, mely során az agysejtek közt elektromos túlműködés, működészavar alakul ki. A rosszullétek jellemzően váratlanul alakulnak ki, gyakran napszakhoz köthetően. A rosszullétek igen változatos formában jelenhetnek meg: járhatnak részleges vagy teljes tudatzavarral, akaratlan végtag-mozgással, végtag-rángatózással, vagy súlyos esetben teljes testet érintő rángógörccsel, konvulzióval.

Volt egy epilepsziás rohamom. Akkor epilepsziás vagyok?

Azonban ehhez hasonló rosszullétek más betegségben is megjelenhetnek, elsősorban agyi agyagcserét vagy vérkeringést érintő zavarokban, szív és érbetegségekben, belszervi illetve hangulati betegségekben. Tekintettel, hogy hasonló rohamokat tudnak okozni, de gyógykezelésük teljes mértékben eltérő, igen fontos ezek alapos, szakorvosi kivizsgálása.

Milyen gyakori az epilepszia?

Általánosságban elmondható, hogy a lakosság 1-1,5%-a küzd epilepsziával betegséggel. Emellett egyszeri vagy alkalmi epilepsziás jellegű rohamot a lakosság akár 5% is elszenvedhet élete során.

Epilepszia betegségről akkor beszélünk, ha az epilepsziás jellegű rosszullétek rendszeresen, spontán fordulnak elő, ismétlődnek.

Milyen formái vannak az epilepsziának?

Két nagy csoportra osztható, megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos (tüneti) epilepszia betegséget.

Az elsődleges epilepszia

betegség gyakran genetikai vagy sej-szövet szintű működészavar eredménye. A kóros elektromos epilepsziás működészavar ilyenkor nem egy körülhatárolható agyi részből indul ki, az agy egésze felelős a rohamok kialakulásáért, terjedéséért. Jellegzetes betegségtörténet mellett az agyi képalkotók (MRI) gyakran nem mutatnak eltérést. Az EEG vizsgálata azonban jellegzetes eltéréseket tud kimutatni.

A másodlagos/szerzett vagy tüneti epilepszia betegségek

általában az agy egy részének kifejezett károsodását követően alakulnak ki. A kóros elektromos epilepsziás működészavar a károsodott agyi részből indul ki, a rohamok során az ép agy területekre is átterjed. Jellegzetes betegségtörténet mellett az agyi képalkotók (MRI) gyakran kimutatják az eltérést, melyet az EEG vizsgálatok meg tudnak erősíteni.

Hogyan vizsgálják ki az epilepsziát?

Az ismétlődő epileptiform rohamok, rosszullétek kivizsgálása neurológus szakorvos feladata, ezen szakterületen belül is epilepszia betegség ellátásában / epileptológiában jártas szakorvoshoz célszerű fordulni.

A kivizsgálás fontos része az alapos kórtörténet felvétel, különös tekintettel a roham vagy rosszullétek eseményeire. Döntő fontosságú a szemtanúk beszámolója, a rohamok lefolyásának elemzése és azok körülményei. Ezt részletes fizikális- és neurológiai vizsgálat, laborvizsgálat, EEG és MRI vizsgálat követi.

Hogyan kezelhető az epilepszia?

Általánosságban elmondható, hogy az epilepszia betegség jól kezelhető. A betegek jelentős része tartós gyógyszeres kezelés mellett tünet-, panasz-, illetve gyógyszer mellékhatás- mentes. Az epilepszia betegség esetén rendszeres szakorvosi gondozása szükséges, tünetmentes beteg estében is. Epilepszia betegség kezelésére jelenleg 28 gyógyszer áll rendelkezésre Magyarországon.

Az gyógyszeres kezelés ellenére nem szűnő eseteket terápia rezisztens betegségnek nevezzük. Ezen esetek kivizsgálása különös gonddal történik. Elsőként az epilepszia tényét kell alaposan újra átgondolni, egyéb – epileptiform rohamot utánzó betegségeket kell kizárni. Ezután keressük a terápiás sikertelenség okát, kiegészítő vizsgálatokkal: speciális laborvizsgálatokkal, video EEG monitorizálással, kiegészítő MRI vizsgálatokkal.

Amennyiben szükséges, idegsebész kollegát bevonva mérlegeljük a rohamok műtéti úton történő ellátását, kezelését.

Lehet autót vezetni epilepsziával?

Tartós rohammentesség mellett a személygépjármű vezetés biztonságos, legtöbb foglalkozás végzése űzhető. Orvosi felügyelet mellett terhesség, anyatejes szoptatás vállalható.

Szakrendelésünkön epileptiform rosszullétek vagy azokat utánzó rohamjelenségek részletes kivizsgálására, annak megszervezésére, a betegség gyógyszeres és nem gyógyszeres kezelésének megbeszélésére, betegeink folyamatos gondozására van lehetőség kényelmes körülmények között.

A MEL állásfoglalása itt olvasható ebben a témában.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük